Megkezdődött Rákospalota új parkjának, a Palota parknak a műszaki átadás-átvétele, jelentette be az önkormányzat február végén, az ünnepélyes átadó pedig 2025. március 5-én szerdán, 11 órakor lesz, amire mindenkit szeretettel várnak.
A Palota park a kerület első,
ökológiai alapon megtervezett, a kék-zöld infrastruktúrát (a csapadékvíz-gazdálkodás és a vízáteresztő zöldfelületek közös rendszerét) megvalósító parkja, ahol sokféle burkolat, izgalmas térelem váltakozik a zöldfelületekkel,
A parkban 56 darab fát, több mint 2700 darab cserjét, 1400 darab évelőt és egynyári virágot ültettek. A kialakított gyepfelület 2400 négyzetméter. Az elültetett fák változatos fajúak, szép virágúak, különleges lombszínűek. A rózsakertbe magyar és nemzetközi nemesítésű rózsafajták kerültek.
A parkban található sétányok mentén dúsan virágzó évelők, díszfüvek, a fák alatti árnyékos felületeken a levelükkel díszítő, talajtakaró évelők, árnyéki gyeppótlók, a naposabb részeken színesen virágzó évelők és illatos fűszernövények biztosítják a változatos flórát.
A felületek mindenhol a növényzet felé lejtenek, hogy a csapadékvizet visszavezessék a zöldbe vagy az esőkertbe, ahonnan a víz a talajba szivárog. Száraz időszakban az esőkert vízutánpótlásáról automatika gondoskodik.
A tér központi eleme ugyanakkor egy szökőkút és egy párásító egység, amely a nagy nyári melegben hűtést és légmozgást biztosít. A szökőkút látványos vízjátékkal, sötétedés után színes fényjátékkal várja a látogatókat.
A parkban egy ún. vendéglátó rendeltetésű épületet is felhúztak, amit a beszámoló szerint környezetbe illeszkedő, természetes hatású burkolattal láttak el.
Ahogy az Énbudapestemen megírtuk, a kerület polgármestere 2023. május 10-én nyújtott be előterjesztést a Fő út (illetve Wágner Manó park) és a Széchenyi tér közötti terület fejlesztésének tervezési programjáról. A teljes tervezési folyamat elindítására nettó 14 millió forintot szántak a 2023-as költségvetésből. A felújítási tervet a polgármester 2023 októberében vitte a képviselőtestület elé.
A helytörténeti cikkek szerint a szomszédos terület eredetileg Liba tér néven szerepelt, és a főplébánia-templom felépítése környékén kaphatta meg a Széchenyi nevet, ami 1940-ig adott helyet a piacnak is, ahova az újpestiek is előszeretettel jártak.
Ahogy a Rákospalotai településképi arculati kézikönyve is írja, olyan építészeti alapvetések találhatók itt, mint a több mint százéves, (bár teljesen csak 1927-re elkészülő) Magyarok Nagyasszonya plébánia.
A telek az előterjesztés szerint egy túlnyomórészt fás, bokros, ám elhanyagolt, rendezetlen állapotú terület volt, ami beavatkozást igényelt. A koncepcióterv szerint a területen a meglévő faállományt ráadásul többségében gyomfák vagy inváziós fajok alkották.
A növényállomány megtartása egészségvédelmi és balesetveszély miatt is elképzelhetetlen volt.
Ahogy a korábbi cikkünkből kiderül, a parkkal kapcsolatban olyan érdekes viták is előkerültek, minthogy érdemes-e vagy nem érdemes megfordítani a Kossuth-szobrot, hogy ne a Fő út tengelyét szemlélje, hanem a felújított parkot figyelje inkább. Végül nem változtattak rajta.
A park felújítására előtt a tervekben nettó 379 millió forintos költségekkel számoltak. A kivitelezésre kiírt közbeszerzésre hat ajánlat érkezett 2024 nyarán, végül egy körülbelül nettó 380, bruttó 482 milliós ajánlat bizonyult a befutónak.
Az önkormányzat 2024 őszén hirdette meg az ötletpályázatot a terület elnevezésére. Olyan javaslatokat vártak, amelyek leginkább tükrözik a rákospalotai identitást. A három legjobb névjavaslat a Palota park, a Rétes kert és a Palotagyöngye voltak, amik közül már tudjuk, mi mellett döntöttek a palotaiak.
Ahogy az önkormányzat hozzáteszi, úgy készülnek, hogy a későbbiekben a Palota parkban lehetőség nyílik rendezvények, vásárok tartására, télen korcsolyapálya felállítására.
Az említett Kossuth-szobrot körülvevő zöldfelületet is rendezték, a szobor tisztításával viszont csak valamikor március elején végeznek; ami biztos, a nemzeti ünnepre ragyogni fog, hogy mint fogalmaztak, méltó keretet biztosítson a megemlékezés alkalmával.