A tizenötödik kerületben megújítják az egyik központi parkot, de előtte még arról is dönteni kellett, hogy történelmi alakunk feje merre álljon.
A polgármester 2023. május 10-én nyújtott be előterjesztést a Fő út és a Széchenyi tér közötti terület fejlesztésének tervezési programjáról. Mint a dokumentumban írják, a fejlesztés célterülete a kerület városközponti részén, a két tér közötti, Kossuth-szobor mögött elhelyezkedő, két önkormányzati tulajdonú földrészlet, amik összterülete 4860 négyzetméter.
A telkeken korábban itt álló épületeket már elbontották, a túlnyomórészt fás, bokros terület viszont továbbra is elhanyagolt, rendezetlen állapotú, „beavatkozást igényel”.
A javaslat négy részre tagolta a fejlesztendő területeket, amik közül az egyik volt ez. A terület Kossuth-szobor mögötti részére már akkor is egy ún. városi teret terveztek, amiben egy darab szolgáltató-vendéglátó egységet álmodtak meg. „Az újonnan kialakítandó épület biztosíthatja az esetleges rendezvények szociális helyigényét és erősíthető a hely közhasználati funkcióját” – magyarázták.
A teljes tervezési folyamat elindítására nettó 14 millió forintot szántak a 2023-as költségvetésből.
A kerület vezetése a választások előtt, 2024. június 5-én átadta a megújult Fő teret, úgyhogy lassan eljött az ideje, hogy belefogjanak a Széchenyi tér, avagy más néven a Fő úti posta előtti rész felújításának is.
Cserdiné Németh Angéla, régi-új polgármester egyébként még 2023 októberében vitte a képviselőtestület elé a felújítás tervét, remélve, hogy a testület rábólint. A koncepcióterveket egyébként még 2023. szeptember 28-án véleményezésre is bocsátották, amik közül aztán a B/2-es koncepciótervet fogadta el a testület.
A helytörténeti cikkek szerint a terület eredetileg Liba tér néven szerepelt, és a főplébánia-templom felépítése környékén kaphatta meg a most is használatos Széchenyi nevet, ami 1940-ig adott helyet a piacnak, ahova az újpestiek is előszeretettel jártak.
Ahogy a Rákospalotai településképi arculati kézikönyve is írja,
a kerület egyik központját jelentő terület olyan építészeti alapvetése mellett, mint a több mint százéves, (bár teljesen csak 1927-re elkészülő) Magyarok Nagyasszonya plébánia, a mai építés sajnos igen vegyes.
„Az alapvetően előkert nélküli, zártsorú beépítésű területen a földszintes, falusias, a kisvárosias zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés mellett, a többszintes, zártsorú városias beépítések is megjelennek, túl a kerület közepét elfoglaló sportpálya és a városszéli hangulatot sugárzó földszintes kereskedelmi áruházak mellett”.
Az impozáns méretű, változatos felépítésű, neoromán stílusú, klinker téglából épült Magyarok Nagyasszonya római katolikus főplébánia templom egyébként a tér közepén, fákkal körülvéve, bekerítve áll. A bazilikális nagytemplom négy év alatt épült fel 1909-re, Balassa Ernő építész tervei szerint. A templom szobrait Frank Kálmán mintázta.
A cél az, fogalmazzák meg, hogy „az új beépítések, átépítések során egy valódi, kisvárosi léptékű, vegyes funkciójú városközpont alakuljon ki, mely az építészeti minőséget meghatározó épületekkel nem konkurálnak, hanem azok megjelenését erősítik”.
Az új park ennek a feltételnek abszolút megfelelni látszik.
Ahogy a környezetrendezési koncepcióterv írja, a területen a meglévő faállomány nemcsak elhanyagolt, hanem többségében gyomfák vagy inváziós fajok alkotják. A növényállomány megtartása egészségvédelmi és balesetveszély miatt is elképzelhetetlen, a tervezők csak a legnagyobb, egyébként is szabadabban nővő egyedek megtartását javasolták, mert csak azok lehetnek alkalmasak a közparki továbbélésre.
A B/2 tervben számolnak egy szökőkút és párásító kiépítésével, egy hellyel, ahova a téli jégpálya kerület, egy 70 négyzetméter alapterületű, zöldtetős, télen-nyáron működtethető kávézó telepítésével, a hozzá tartozó famintázatú kültéri burkolat (terasz) kialakításával, napvitorlákkal, napágyakkal.
A költsége körülbelül nettó 329 millió forint, azaz bruttó 41 830 000 forint.
Ahogy ebből a cikkből kiderül, a parkkal kapcsolatosban olyan érdekes viták is előkerültek, minthogy érdemes-e vagy nem érdemes megfordítani a Kossuth-szobrot, hogy ne a Fő út tengelyét szemlélje, hanem a felújított parkot figyelje inkább.
Benedekné Bagyinszki Márta főosztályvezető azt mondta, egyeztettek a Budapest Galériával és nem látták indokoltnak a megfordítását.
A párbeszédes Deschelák Károly és az LMP-s Szilvágyi László arról érdeklődtek, terveznek-e a térre olyan egyedi megoldást, markáns, kreatív elemet is, ami vonzóvá teszi a helyet a majdani kávézó vendégeinek. Benedekné Bagyinszki Márta ezzel kapcsolatban azt válaszolta, hogy a palotai rétestál és más, Rákospalotára jellemző motívumok belekerülhetnének a burkolatba és az ivókútba. Ezeket szinterezett festéssel meg lehetne jeleníteni. (Itt máris szeretnénk felhívni a trash of köztér figyelmét.)
A területen jelenleg működő ügyfélparkolót 2024. augusztus 9-én, pénteken, már le is zárták, a munkálatok augusztus 12-én, hétfőn kezdődnek. A felújítás előtt itt 27 parkoló volt, a felújítás után 13 marad, mert a kerékpáros infrastruktúrát is fejlesztik. Azt írják, hogy a park az év második felében már fogadja a rákospalotai lakókat.
(Kiemelt kép: Köztérkép/szoborlap.hu)