A FŐKERT beszámolójából kiderül, mi mindent történt, hogy a városvezetés közelebb kerüljön ahhoz, hogy 2030-ra újabb négyzetméterrel növekedjen az egy főre jutó zöldterületek mennyisége.
Mozgalmas évet tudhat maga mögött a Budapesti Közművek FŐKERT Kertészeti Divíziója. Ahogy egy korábbi cikkünkben néhány adatot már kiragadtunk,
több mint 2100 koros, iskolázott fát ültettek el a Budapesti Közművek FŐKERT Kertészeti Divíziójának munkatársai 2024-ben városszerte a parkokban és fasorokban.
Ahogy az Énbudapestem is beszámolt róla, az Üllői út fasora teljes hosszúságában vérfrissítésen esett át. A kerületeken átívelő úton összesen több mint 440 új facsemetét ültetett a társaság. Nemcsak ott folyt azonban jelentős munka: a Fehérvári úton több mint 40 pagodafával egészült ki a fasor, a Nagy Lajos király útja 60 db fával, a Cziffra György út 40 mezei juharral, a Fogarasi út 57 hárssal lett zöldebb.
Mindemellett 2024-ben több mint 7500 fa kapott állapotmegóvási, balesetmegelőzési beavatkozást, metszést, ifjítást, gallyazást. Ennek részeként került megint egyensúlyba a Döbrentei téren álló platán, valamint alapos metszést kapott a Kodály köröndi idős, szintén platán hatalmas koronája.
Tavaly nem kevesebb, mint 8000 darab erdészeti facsemete került a FŐKERT által kezelt fővárosi erdőkbe is. Ennek legnagyobb része a IV. kerületi Farkas-erdőben található, ahol folytatódott a korábbi években megkezdett, hosszútávú erdőrekonstrukció. A Merzse-erdőbe is sok csemete került, ahol az invazív, idegenhonos fafajok cseréje volt a cél.
2024 fontos eredményei még, hogy 4 ökológiailag értékes terület kapott helyi védelmet Budapesten: az előbb említett Farkas-erdő, a II. kerületi Szépvölgyi-erdő, a Vár-hegy szintén a II. kerületben, valamint egy II. kerületi telek. A III. kerületi Mocsáros Természetvédelmi Terület pedig közel háromszorosára, több mint 75 hektárra bővült.
Az általuk kezelt természetvédelmi és erdőterületeken körülbelül 500 köbméter, azaz nagyjából 52-55 tonna hulladékot gyűjtöttek össze.
A FŐKERT által kezelt vadvirágos réteken, méhlegelőkön több védett növény is megjelent. A Tabánban például felbukkant a védett bunkós hagyma több példánya. 2024-ben összesen 12.500 évelőt ültettek az évelőágyásokba. A növények egy része a kiöregedett növényeket váltotta, de több helyen is új ágyásokat alakítottak ki a szakemberek. Ilyen volt a Gellért téri, több szempontból is nehezen fenntartható tamariskasövény helyén kialakított évelőágy.
Az Andrássy út zöldítése is folytatódott, immár a Kodály köröndig terül el az évelőszőnyeg.
A FŐKERT saját termesztőtelepén nevelt 118.000 egynyári növény, több mint 142.000 árvácska, 16.500 hagymás növény és 9400 cserje került a földbe városszerte.
Megnyílt a Gellért-hegyen telepített rózsakert, ahol csaknem 3200 rózsatő pompázott és illatozott nyáron és ősz elején.
Ahogy a közleményükben is kitérnek rá, 2024-ben több játszótér is megújult: a Feneketlen-tavi játszótéren nemcsak új eszközökkel találkozhatnak a gyerekek és szüleik, hanem újabb fák és évelők is díszítik a környezetet. A Gellért-hegyen a Verejték téri játszón egy új kéttornyú vár készült el, illetve a Fővám téren is új eszközökkel bővült a terület. A margitszigeti pólós és a gellérthegyi Cerka-firka játszótér eszközei is új festést kaptak.
Újabb 380.000 négyzetméterrel és közel 38.000 fával bővült idén a BP Fatár: az évről évre gyarapodó zöldkataszterben már egész Kőbánya, valamint a XVIII. kerületi Rendessytelep és Lónyaytelep zöldvagyona is megtalálható.
A cég megemlékezett arról is, hogy az általuk kihelyezett madárodúkból 464 odút foglaltak el lakók, 1111 tojással és 1259 fiókával. Tavaly februárban ráadásul a korábban csak vendégként megjelenő vízi madarat, a védett nagy bukókat is költőládák várták.
Ahogy a 2024. évi környezeti állapotértékelésben olvasható, a hazánkban előforduló mintegy 2.700 őshonos növényfajból több mint 1.400 megtalálható a fővárosban, sőt három védett növényfaj (homoktövis, sárgás habszegfű, vajszínű atracél) az országban kizárólag csak Budapesten fordul elő.
Ezen kívül itt található a magyar ősziaraszoló, a magyar tavaszi fésűbagoly utolsó hazai élőhelye, valamint a Normafánál található Harangvölgyben a csíkos boglárka utolsó Kárpát-medencei élőhelye.
A főváros területének mintegy 7 százaléka – 3.806 hektár terület – külön jogszabályban foglalt védettség alá tartozik.
Országos jelentőségű védelmet 2.753 hektár élvez, ami Budapest területének 5 százaléka; ide tartozik többek között a budai Sas-hegy, a Gellért-hegy, a Háros-sziget, a Jókai kert, a Füvészkert, 2012-től a csepeli Tamariska-domb, valamint a Szemlőhegyi- és a Pálvölgyi-barlang felszíni védő területei.
A Fővárosi Közgyűlés által rendeletben kijelölt, ugyanakkor országos védelem alatt nem álló terület 1071 hektár, azaz Budapest területének 2 százaléka; többek között a Felsőrákosi-rétek területe, a Naplás-tó és környezete, a Merzse-mocsár és a Tétényi-fennsík. Ezek, azaz a helyi jelentőségű védett természetvédelmi területek kezelését végzi a FŐKERT.
Az állapotukkal kapcsolatban az állapotértékelés azt írja, hogy az őshonos élővilágra nézve az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező a tájidegen, idegenhonos és invazív fajok jelenléte, ugyanakkor továbbra is gondot okoznak az illegális hulladékelhagyások, valamint a túlhasználat.
A legfrissebb, 2020-ban közölt kutatási eredmény alapján Budapest területének átlagos zöldfelület-intenzitása egyébként 51 százalék.
A műholdfelvételen alapuló vizsgálat minden növényzettel fedett területre kiterjed függetlenül attól, hogy mi a zöldfelület rendeltetése. Egy lakosra Budapesten átlagosan 33 négyzetméter erdőterület és 6 négyzetméter közpark, közkert jut, ami nemzetközi összehasonlításban nem számít jónak, a nemzetközi célérték ugyanis 9 négyzetméter.
Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények meghatározása alapján a közpark, közkert olyan zöldterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. Ez a területfelhasználási kategória a főváros területének 2 százalékát adja.
Ennek térbeli eloszlása ráadásul elég egyenetlen: egyes belvárosi (pl. VI., VII.) kerületekben 1 négyzetméter közpark sem jut egy lakosra, ezért sem mindegy például Terézvárosnak, hogy mi épül a Nyugati pályaudvar környékén.
A lakosság 97 százaléka ennek ellenére is 15 perces gyalogtávon belül elérhet valamilyen rekreációt biztosító zöldterületet (közkert, közpark, városi park).
A Fővárosi Önkormányzat a hosszú távú városfejlesztési koncepciójának kiemelt célja, hogy
2030-ig az egy főre jutó zöldterületek (parkterületek) mennyisége a jelenlegi 6 négyzetméterről 7 négyzetméterre növekedjen.
Ez a vállalás 2020. évi lakossági adatokkal számolva összvárosi szinten 226 hektár új parkterület, azaz több mint két Margitszigetnek megfelelő nagyságú új közparkokat jelent.
(Kiemelt kép: FŐKERT)