Közel száz éve ötletelnek azon, hogy valamit kezdeni kéne a Nyugati pályaudvar környéki rozsdaövezettel, és közel száz éve nem történt szinte semmi.
A hatodik kerület, Terézváros polgármestere, Soproni Tamás január hatodikán, hétfőn a Népszavának elárulta, hogy az önkormányzat is „indul a Nyugati Pályaudvar és környéke állomásfejlesztési koncepciójának kidolgozására kiírt pályázaton”. A kerületi vezetés teszi ezt egyrészt azért, mert már évek óta harcolnak, hogy a Podmaniczky út túloldalán park létesüljön, és mert tudják, hiába próbálkoznának, hogy beleszólhassanak a terület sorsába, a kormány megkerülheti őket.
Ahogy a lap is írja, a kerület zöldfelületének jelentősebb mértékű növelésére a Nyugati pályaudvar mögötti, a Ferdinánd híd, Podmaniczky utca, Teréz körút és a Nyugati pályaudvar által határolt 44 hektár kiterjedésű rozsdaövezetének átalakítás az egyetlen lehetőség lenne. A terület zömében állami – MÁV és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. – tulajdonban van.
A terézvárosi önkormányzat volt egyébként, amelyik egy 2024 december 7-én kiadott közleményében először számolt be arról, hogy a kormány magánkézbe vándoroltatna vasúti területeket, ezzel pedig, folytatták, az állam kivonulna a területek fenntartásából és fejlesztéséből. „Erről szól az az ingatlanhasznosítási pályázat, amit a napokban írtak ki, és amely ellehetetlenítené a Podmaniczky park létrehozását, melynek megvalósításáért a VI. kerület évek óta küzd” – fogalmaztak.
Mint aztán kiderült, a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva 99 évre magánkézbe adná a főbb budapesti pályaudvarok ingatlanhasznosítását (sok vidéki állomás mellett).
Vitézy Dávid fővárosi képviselő szerint az, hogy
szinte az összes belvárosi barnamezős területet bármiféle megkötés nélkül, egy hétoldalas bevásárlócédula alapján 99 évre felkínálják, „a fejlődő világ legkorruptabb országaira jellemző gyakorlat”, és „még Afrikában vagy Latin-Amerikában is meglepetést szülne egy ilyen mértékig egyoldalú, az államot, a vasutat és az utasokat 99 évre magánérdekeknek kiszolgáltató tender”.
A városvezetés ennél higgadtabban fogadta a hírt, Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arról beszélt, hogy mielőtt bármit mondanának, szeretnék látni, mi a pontos terv, és „mert a pályaudvarok területi viszonyai tulajdonjogi szempontból igen kuszák”, bármi is készüljön, a főváros hozzájárulására is szükség lesz. Orbán Viktor a parlamentben azzal indokolta egyébként a lépést, hogy szerinte Magyarországnak belátható időn belül nem lesz arra pénze, hogy ezeket a hatalmas pályaudvarokat fel tudja újítani, ezért javasolják, hogy adják a területeket olyanoknak, „akiknek van pénzük és képesek ezeket működtetni”.
A 2024-es utolsó, decemberi közgyűlésen több, a barnamezős beruházásokkal kapcsolatos javaslatot is elfogadtak a képviselők, amik kifejezték, hogy elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva 99 évre magánkézbe adná a főbb budapesti pályaudvarok ingatlanhasznosítását.
Ahogy a Podmaniczky Mozgalom az előterjesztésében írja, szerintük „vérlázítóan szemtelen és elképesztő, ezermilliárdos léptékű ingatlanpanama készül Budapest legnagyobb pályaudvarain”. Mint az előterjesztésben is fogalmaztak:
ezeken a budapesti területeken valóban óriási fejlesztési potenciál szunnyad, a használaton kívüli vasúti területeken hiányzó intézményi és lakófejlesztéseket, új parkokat, a Nyugati mögött akár Budapest új kongresszusi központját és egy Rákosrendező felé vezető sétányt, Kelenföld mellett akár az új budai szuperkórház ideális helyét is meg lehetne találni”.
A szövegben jó példaként a bécsi főpályaudvart és térségét hozták fel, „ahol új lakónegyed, park, hotelek, bevásárlócentrum épült a vadonatúj pályaudvar mellett”.
A cikkünkben a teljesség igénye nélkül most összeszedtük, csak a Nyugati pályaudvar környékére milyen fejlesztéseket álmodtak az utóbbi évtizedekben, amikből, mint látható, tapasztalható, nem lett semmi.
Ahogy a 24.hu évekkel ezelőtt már bemutatta, a két világháború között is születettek egyébként tervek a Nyugati pályaudvar és környékének átépítésére.
Vágó József 1936-ban például azzal a tervvel állt elő, hogy
a pályaudvar jelenlegi épületéből csináljanak Sportpalotát, mögötte húzzanak fel egy 230 méter széles, tizenkét emeletes toronnyal rendelkező irodaépületet. A Ferdinánd hidat lebontották volna, a környékén kapott volna helyet az új pályaudvar, aminek a főbejárata a Podmaniczky utcára nézett volna. Ezenkívül felhúztak volna még a területre egy kétszer öt, nyolcemeletes házból álló lakótelepet. Vágó egy 6,4 kilométeres, fás sugárutat is álmodott a negyedhez.
Mint a lap is írja, a terveket a második világháború kitörése, illetve a pénztelenség tette teljesíthetetlenné, pedig sok támogatója volt.
A környéken a második világháborút követően jelentős változások történtek, többek között építették a hármas metrót, 1978-ban felrobbantották a Westend házat, 1984 tavaszán pedig megnyitották az ország akkor legkorszerűbbnek szánt áruházát, a Skála Metrót, amihez előbb el kellett bontani a MÁV eredetileg itt álló irodáit is. Mindez valószínűleg elég volt ahhoz, hogy a pályaudvar mögötti területre ne terelődjön figyelem.
A meginduló sátántangó
A Westend City Center 1998-as építésekor, illetve annak kapcsán Demján Sándor arról beszélt, hogy a bevásárlóközpont egy hatalmas léptékű vállalkozás első fejezete csak, ami – az Erzsébet híd és a Duna-parti szállodasor mellett – a II. világháború óta talán a legnagyobb változást jelenti Budapest központjának arculatát illetően, mivel szinte a semmiből születik egy komplett városrész, számolt be akkoriban a Magyar Narancs.
Demján abban bízott, hogy a Nyugati pályaudvarhoz tartozó teljes területet meg tudják szerezni, és akkor lefedhetnék a vágányokat, az állatkert és a Vidám Park területét megnövelnék, a Podmaniczky utcában lakóházakat építenének, és kialakítanának egy Városligetig húzódó sétányt. Az eredeti csarnokból pedig vasúti múzeumot csinálnának.
Ahogy a lap 1998-as cikkében szerepel, Demján úgy gondolta, mindez már a következő évtizedben megvalósulhat.
A Westend miatt, fogalmazta meg az Építészfórum is, a Gránit Pólus csoport megkerülhetetlen szereplője a környéknek. Mint fentebb is látható, már a bevásárlóközpont létrejötte előtt foglalkoztatta őket a gondolat, hogyan lehetne a területet még inkább vonzóvá tenni.
A leginkább kézzelfogható elképzelés, folytatja a lap, a koncepcióterv szintjén kidolgozott Westend 2 vagy Centrál Park néven is ismert projekt, aminek része egy 20 000 négyzetméter alapterületű nyilvános park is. A tervezett park megvalósításával és a Nyugati téri zöldfelület kialakításával egy zöld tengely tudna létrejönni, ami egészen a Városligetig húzódna. A tervek szerint egy keresztirányú zöld tengelyt létrehozva a Central Parkot össze lehetne kötni a Szent István parkkal is.
Egyszer kormányzati negyed
Ahogy a Fővárosi blog összegyűjtötte, 2007 elején kiírták a tervpályázatot a Kormányzati Negyedre, aminek a helyszíne – természetesen – a Westend mögötti egykori MÁV-terület lett volna. Az eredményhirdetést 2007 augusztusában meg is tartották: a győztes a Kengo Kuma - Janesch Péter páros terve lett, a második helyezett a Finta Stúdió, a harmadik az Artonic Design pályázata lett.
Érdekesség, hogy nem sokkal később egy névadási pályázatot is hirdettek, amire olyan javaslatok érkeztek, mint például: Államkert, Furmányzati Negyed, Lop-lak, Sin City. A győztes terv egy 400 méter hosszú, 75 méter mély és 30 méter magas hasábbal számolt.
Az épület megjelenését az üvegfelületek és a zöld növényzettel befuttatott felületek tervezetten véletlenszerű váltakozása határozta volna meg. Az építkezést már 2008 elején lefújta a kormány. Amolyan történeti adalék, hogy a Fidesznek a kormányzati negyedről az volt a véleménye, hogy „elfogadhatatlan, hogy kormányzati luxusnegyed építéséről döntött a kormány, miközben a kabinet lépései megélhetési válságot okoztak Magyarországon.”
Egyszer múzeumi negyed
A Fidesz akkori polgármester-jelöltje, Tarlós István 2010-es választási programjában már az szerepelt, hogy a Nyugati pályaudvarra és környékére múzeumi negyedet építenének.
„A Nyugati pályaudvar eleve kikívánkozik az Eiffel-csarnokból, így maga a csarnok, némiképp a D'Orsay mintájára, kulturális csarnokká alakítva, mintegy bejárati épülete lehetne a múzeumpromenádnak” – fogalmazott Tarlós Budapest-programja.
Ahogy az egykori Index az akkori cikkében összefoglalta, a tervek szerint a Nyugati mögötti területet megtisztították volna, a sínek helyére pedig Európa Házat, Néprajzi Múzeumot és egy modern művészeti múzeumot húztak volna föl. A negyedet összekapcsolták volna a Hősök terével. Az Európa Házat a Westendet is tervező, a Kormányzati Negyed tervpályázatán is második helyet szerző Finta József tervezte volna.
Egyszer sima, füves park
Miután a múzeumi negyed terve is kútba esett, a főváros és a hatodik kerületi önkormányzat 2014 környékén egy ötletelést tartott, hogy Nyugati Grund néven egy szabad füves területet, ha úgy tetszik, egy parkot hozzanak létre, ahova, mint Finta Sándor egy beszélgetésen fogalmazott, akár „a Kazinczy utcai dühöngő” egy része is kitelepülhet.
2016-ban aztán Lázár János, mint Miniszterelnökséget vezető miniszter is arról beszélt, hogy egy nagy zöldfelületet hoznának létre a pályaudvar és az állatkert között.
A tervek szerint 2022-ig kellett volna megszületnie a Podmaniczky Parknak, ahol is a zöldövezeti sétány egy része a talajszinten, a másik része a befedett vonatsíneken futott volna. A parkban lett volna játszótér, sportolásra alkalmas terület, szökőkút, és lettek volna vendéglátó egységek és kisebb kulturális helyszínek is. Lázár ötezer fát ígért a területre.
A Telex később úgy fogalmazott, hogy az egykori kancelláriaminiszter terveit aztán a hódmezővásárhelyi választási bukás vitte el.
2021 tavaszán a kormány bedobta, hogy az ún. Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium és Alapfokú Táncművészeti Iskola kapna helyet a Nyugati pályaudvar melletti, több hajóból álló mozdonycsarnok felújításával létrejövő épületkomplexumban, és ehhez egy 22 ezer négyzetméteres területen közparkot is kialakítottak volna, azonban a tervek hamar elhaltak.
Egyszer modern városközpont
Nem sokkal később a Budapest Fejlesztési Központ nemzetközi tervpályázatot írt ki a Nyugati pályaudvar környékének megújítására. Mint Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős egykori államtitkár magyarázta, „a feladat rendkívül összetett: parképítés, minőségi városi terek, középületek és vasúti mélyállomás tervezése. A 44 hektár megújítására 12 építészirodától várunk terveket”. Fürjes 2022 márciusának elején arról lelkendezett, hogy határidőre beérkezett mind a 12 pályamű. Egy 3 héttel későbbi, március 26-i sajtótájékoztatón pedig ki is hirdették a győztest: a több mint negyvenéves múltra visszatekintő, 600 munkatársat foglalkoztató, a világ minden részén épületeket tervező Grimshaw Architects építészirodát, valamint magyar partnereinek pályázatát.
A tervek szerint a vasúti forgalom lekerült volna a felszín alá, ennek köszönhetően a Podmaniczky út mellett húzódó ipari terület felszabadult volna, így a Városmajor területének kétszerese, 17 hektárnyi terület válhatott volna parkká, amelyen játszóterek és sportparkok mellett hangfogó falként is funkcionáló épületek is lettek volna. A jelenlegi utcaszint az Eiffel csarnokkal közösségi térré alakult volna.
Lázár János 2023. január 17-én aztán, immár építési és közlekedési miniszterként lefújta az egészet, holott már uniós pénzt is elnyertek rá.
Meglátjuk, mit hoz a jövő
A hatodik kerület polgármester még abban az évben, 2023 tavaszán arról beszélt, hogy az addigra megszűnt Budapest Fejlesztési Központ nagyon jó terveket készített, és bár a kormány keresztülhúzta azokat, Terézváros igyekszik átvállalni projekteket. Egy, a Ferdinánd híd és az Eiffel tér között húzódó parkról már egyeztetéseket is kezdtek a kormánnyal, amit Soproni biztatónak nevezett.
A polgármester a Népszavának most azt mondta, a frissen benyújtott pályázatuk alapján akár nullszaldósra is kihozhatnák egy park kialakítását. Mint hozzátette, biztos abban, hogy több profitorientált ingatlanfejlesztő versenytársuk is akad majd a pályázaton, de bízik abban, hogy a kormánynak is érdekében áll, hogy ezen a rozsdamezős területen közcélú beruházás valósuljon meg.