KULTÚRA

Elkészült Budapest új léleksimogatója


"Ebben a Rózsakertben minden magyar településnek, és Budapest határon túli, magyarok lakta testvérvárosainak is ültettünk egy-egy rózsatövet. Mert tartozunk ezzel, és mert összetartozunk" - ezt Karácsony Gergely főpolgármester mondta a Nemzeti Összetartozás Napján, amikor felavatták Budapest egyesítésének 150. évfordulójára épült Rózsakertet a Gellérthegyen.

“Nem tudom, tudják-e, hogy misztikus és mágikus helyen vagyunk. Annyi mindennek szimbóluma a rózsa, mióta évezredekkel ezelőtt hódító útjára indult Perzsiából. És a rózsakert maga, kultúrák sorában spirituális jelentőséggel bír” - kezdte beszédét Karácsony Gergely. A főpolgármester az Allah verítékéből született a rózsavirágről és Szűz Mária szimbólumáról is szólt, majd hozzátette: a Budapest egyesítésének 150. évfordulójára épült kertet a szépségén is túlmutató fontos jelentéssel szerette volna megtölteni a főváros. 

“Az pedig az összetartozásról szól” - hangsúlyozta Karácsony Gergely. “Az összetartozásról, és arról a felelősségről, amit ennek a szónak értéktartalma Budapestre, mint a nemzet fővárosára ró.

Mert Budapest az itt élőké, azoké a budapestieké, akik „élik” és éltetik ezt a várost mindennap. De Budapest azoké is, akik velünk együtt tagjai a nemzet közösségének. Budapest értük is felelősséggel tartozik.

Ezért Budapest soha nem lehet önző, különösen nem olyan időkben, amikor a nemzet megosztott, a szabadság megtépázott, a köztársaság pedig hajléktalan a saját hazájában. Ebben a Rózsakertben minden magyar településnek, és Budapest határon túli, magyarok lakta testvérvárosainak is ültettünk egy-egy rózsatövet. Mert tartozunk ezzel, és mert összetartozunk.”

Rózsakert
Kép: Merész Márton/Énbudapestem

 

A főpolgármester kiemelte, hogy nincs a magyar vidéknek, és a magyarok lakta vidéknek egyetlen szeglete sem, ahonnan ne jöttek volna kíváncsi, feltörekvő vagy csak egyszerűen a nyomor elől menekülő magyarok, akik hozták magukkal szokásaikat, kultúrájukat, elvegyültek és kiváltak. Formálták Budapestet és a város lakóivá formálta őket.

“Mi, mai budapestiek, bármikor költöztünk is a városba, az ő örököseik vagyunk. Ezért sem tud és nem is akar Budapest más lenni, mint a nemzet fővárosa.”

A rózsakert a Főkert saját beruházásában készült el 2023. őszére, és idén májusban teljes pompájukban virágoztak a rózsák, a hivatalos átadóját azonban a trianoni békeszerződés emléknapjára időzítették. “Hogy mindig emlékeztessen bennünket az összetartozásra, és arra, hogy ez korántsem könnyű, de itt mifelénk még csak nem is fájdalommentes feladat.

Rózsakert
Kép: Karancsi-Albert Rudolf/kepszerk.hu

 

Hiszen ma 104 éve az ország lehajtott fejjel gyászolta a trianoni döntést. A fájdalom akkor egyesítette a nemzetet. Ma már a fájdalom sem.

Ez a város viszont nem lenne mai formában az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai művészek, építészek, munkások nélkül, az elcsatolt országrészekről a fővárosba szállított építőanyagok nélkül. Trianon velünk él, kitörölhetetlenül.”

Karácsony Gergely szerint úgy kell emlékezni Trianonra, hogy kimondjuk az igazságot az igazságtalanságról, de nem menekülünk a sérelmeink közé a valóság és a jelen feladatai elől, éppen az összetartozás jegyében. “Ebben a városban mindenkinek szabadságában áll úgy szeretni a hazát, a várost, ahogy azt maga akarja. Lehet csendesen, lehet harsányan, lehet melldöngetve, lehet kritikusan, itt egyre megy.” A Budapest 150 emlékévben sokat idézett mondatot “ahogyan egymással bánunk, az a hazánk” most úgy fogalmazta át: “ahogyan egymással bánunk, az a mi városunk.” 

Rózsakert
Kép: Karancsi-Albert Rudolf/Képszerkesztőség

 

Ennek mentén beszédét úgy zárta: “Lehet ez a csodálatos Rózsakert, Budapest új léleksimogatója, mint ilyen, misztikus és mágikus hely. Meséljen ez a Rózsakert az összetartozásról, magyar és magyar között, város és falu között, Budapest, a nemzet fővárosa és minden magyar település között. A perzsák úgy tartották: a végső valósághoz egy piros rózsa szemlélésén keresztül jutunk el.

Hogy létezik-e ilyen, a végső valóság, azt nem tudhatom, de hogy önmagunkhoz és talán a mellettünk sétáló másik emberhez, talán a városunkhoz, Budapesthez, a nemzet fővárosához is közelebb kerülhetünk a Budapest 150. születésnapjára létrehozott rózsakertben, azt nagyon szeretném hinni.” 

A Gellérthegyen a főváros mellett osztozik két kerület is: az első és a tizenegyedik. Az eseményen az első kerület képviseletében V. Naszály Márta polgármester a rózsakert szomszédságában zajló Citadella építkezésre utalt, amikor kiemelte: a Gellérthegy azért tudott beépítetlen maradni, mert a Citadella mellé nem lehetett építkezni. Ebből az adottságból egy csoda, egy csodálatos közpark, egy közös kincs jött létre. A 11. kerület képviseletében pedig László Imre polgármester a Rózsakert szimbolikus helyszínét, a Gellérthegyet hangsúlyozta: azért tud jó otthona lenni a nemzeti összetartozás szimbólumának, mert minden magyar jól ismeri.

Rózsakert
Kép: Karancsi-Albert Rudolf/Képszerkesztőség

 

A hivatalos átadó után Szalkai Adrienne, a Főkert tájépítésze vezette körbe a megjelenteket, és mutatta be a Rózsakertet. A Főkert kapta a feladatot, hogy minden magyar település számára ültessen egy rózsát, azaz 3200 rózsatőnek kerestek méltó helyet a fővárosban. A gellérthegyi Jubileumi Parkot 1965-ben adták át, akkori megfogalmazás szerint a “Felszabadulás” huszadik évfordulójára: a teraszos elrendezésű park az akkori tájépítészet formáit őrzi a területen lévő méhsejt alakú virágágyásokkal. 

A rózsák időszakos virágzása miatt évelőket is telepítettek a területre, hogy az év teljes szakaszában egy szép kert díszítse a Gellérthegyet.

A Főkert ökológiai szempontokat is figyelembe vett a tervezéskor, ami a viharos éjszakát követően különösen szemléletes volt: a lezúduló esővizet egyrészt szivacskert formájában próbálják megtartani, másrészt ennek a túlfolyója egy úgynevezett esőkertbe vezet, ahol kifejezetten vízkedvelő növények élvezhetik a vizes élőhelyüket. 

A beruházáshoz kapcsolódóan megújultak a Budapest Közútnak kivitelezésében a lépcsők és az út is, valamint a budapesti köztéri szobrokat gondozó Budapest Galéria munkájának köszönhetően a Budapesti lány szobor is ismét csobogóként üzemelhet tovább - Budapest rózsáját őrizve. 

(Kiemelt kép: Karancsi-Albert Rudolf/Képszerkesztőség)