A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus háttérbeszélgetést tartott, amin kiderült, mik lesznek az idei év utolsó közgyűlésének legfontosabb, hivatal által előkészített előterjesztései.
A következő, december 18-i közgyűlés nulladik napirendi pontja, mint Kiss Ambrus fogalmazott, lehet, hogy magyarázatra szorul. A Karácsony Gergely által előterjesztett javaslat címe úgy szól, hogy a „Fővárosi Közgyűlés határozat végrehajtására irányuló reálcselekmény elvégzése”, és valójában nem jelent mást, mint: ajándékozás.
Ahogy az Énbudapestem is beszámolt róla, Kovács Gergely, XII. kerület polgármestere, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnökének előterjesztése nyomán karácsonyi húzást tartottak a november 27-i közgyűlésen, és most elérkezett az ajándékozás ideje.
A közgyűlés két legfontosabb, Kiss Ambrus által is kiemelt témája a költségvetés és a megengedett sebesség kirívó túllépésének hatékonyabb szankcionálására vonatkozó felterjesztés.
Utóbbi lényege, hogy osztrák minta alapján azoknak, akik lakott területen belül 50 km/h-val túllépik a megengedett sebességhatárokat, lakott területen kívül pedig a megengedett sebességnél 75 km/h-val gyorsabban haladnak, első alkalommal 6 hónapra, ha két éven belül megismétlik, akkor végleg vegyék el a járművét.
Minderre azok után tesz javaslatot a városvezetés, hogy kiderült, mióta 26 új sebességmérő kamerát állítottak üzembe idén október 30-án Budapesten, november 30-ig, tehát egy hónap alatt 52 926 gyorshajtót mértek be. A rendőrség közlése szerint a legkirívóbb eset a IX. kerület, Üllői úton történt, ahol 50-es táblánál 158 km/órával száguldott egy autós. „Emberéletekkel játszanak azok, akik ilyen tempóban száguldoznak” – jegyezte meg Kiss.
A költségvetéssel kapcsolatban elhangzott az újságírói kérdés, hogy mekkora tételben fogadna arra, hogy elfogadja a közgyűlés a jövő évi költségvetést, mire Kiss csak annyit felelt, „a költségvetés az komoly dolog, arra nem szokott fogadni”.
A kereteit a költségvetésnek, magyarázta a főigazgató, nem tudja továbbfeszíteni, „pénzt nem lehet nyomtatni, ezt kell elosztani, ami van”.
Mindezt ésszel kell csinálni, korlátlanul nem lehet csökkenteni például a személyi kiadásokat, mert létszámleépítéssel járhat.
A szabály az, ha idén mégsem tudnak dönteni a költségvetésről, folytatta Kiss, akkor úgynevezett 1/12-es finanszírozással megy tovább a város, de legkésőbb március közepéig valaminek születnie kell, vagy költségvetésnek, vagy ún. átmeneti gazdálkodásról szóló jogszabálynak, ami valójában szintén nem más, mint a költségvetés, hiszen azt tartalmazza, mire lehet, és mire nem lehet költeni.
A költségvetéssel kapcsolatban döntenek a 2025. évi folyószámla-hitelkeret jóváhagyásáról is, ami azért „neuralgikus, mert lehet olyan következménye, ha nem fogadják el, hogy a városnak január 2-ától nincsen pénze”.
Aki szerint ez a költségvetés nem jó, mondta Kiss, és
azt mondja, hogy a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét be kéne fizetni, „az nyilván azt mondja, nem a budapestiekre kell költeni ezt a pénzt, hanem az államra.
Aki meg velünk tart ezen az úton, az nemcsak azt szavazza meg, hogy megpróbálunk a szűk ösvényen végigmenni, hanem támogatja a béremelést is, támogatja lakásrezsi-támogatás bővítését is. Aki pedig halasztásra szavazat, az halasztásra szavaz a béremelések tekintetében is”.
Mint azt Karácsony Gergely december 11-én, szerda délelőtt bejelentette, aláírták a Budapest-család dolgozóit képviselő szakszervezetekkel a bérmegállapodást, aminek része például, hogy jövőre 8 + 1 százalékkal emelik a fizetéseket. A megállapodás életbelépésének feltétele viszont a 2025-ös fővárosi költségvetés elfogadása.
Ahogy az Énbudapestemen összefoglaltuk, a jövő évi költségvetés legfontosabb eleme és egyben üzenete, hogy a városvezetők nem akarnak az alkotmányosan vitatható kormányzati elvonásoknak megfelelni, azaz nem a kormány által számolt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással számolnak benne, hanem „annyival, hogy a költségvetési egyenlet nullára jöjjön ki, vagyis 39 milliárd forinttal”.
Kiss mindezt azzal egészítette ki most, ha további 50 milliárdot kivonnának a működésből, az már csak azért is végrehajthatatlan lenne, mert a költségvetés legnagyobb része adott („determináció”). „Egy kamatkiadást nem tudok nem befizetni. Nem én határozom meg a jegybanki alapkamatot, hanem a monetáris tanács” – magyarázta.
A közgyűlés előterjesztései ezen a linken lesznek elérhetőek.