Az Utcajogász civil szervezet szerint önmagában még nem megnyugtató megoldás az, ha a rendőrség kijelenti, hogy igyekszik jóhiszeműen eljárni a guberálókkal kapcsolatban.
Október elején komoly vihart kavart, hogy rendőrség a Díványnak küldött válaszában azt írta, hogy az úgynevezett flakonozás, azaz a szemetesekbe dobott betétdíjas palackok gyűjtögetése szabálysértésnek minősül, és jelentős összegű bírsággal, sőt akár elzárással is sújtható.
Ahogy arról a legtöbb médium beszámolt, amióta 50 forintért vissza lehet váltani őket, egyre többen kezdték el gyűjtögetni az eldobott aludobozokat és műanyagpalackokat.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény értelmében viszont a szemetesbe dobott palackok és alumíniumdobozok települési hulladéknak minősülnek, ami a hulladék a gyűjtőedényben történő elhelyezéssel a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság vagy a vele szerződött gazdasági társaság birtokába kerül.
„Amennyiben a hulladékot a gyűjtőedényből az arra nem jogosult személy eltávolítja, úgy cselekménye alkalmas a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti tulajdon elleni szabálysértés elkövetésére, melynek okán feljelentés alapján az eljárás alá vont személlyel szemben szabálysértési előkészítő eljárás indul.”
A bírság összege 6500 forinttól 65 000 forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén 90 000 forintig terjedhet, de a bíróság közmunka büntetést, sőt elzárást is alkalmazhat.
„A palackok ára 50 forint, ami nagy segítség lehet azok számára, akik napi megélhetési problémákkal küzdenek. Az Utcajogász szerint ezt büntetni a szegénység kriminalizálásával azonos” – jegyezte meg már október elején is az Utcajogász.
A megalapozott kérdés ugyanis ebben az esetben nem az, miként lehetne ezt a helyzetet a leggyorsabban láthatatlanná tenni, hanem az, hogy mi az oka annak, hogy emberek tömegével kezdenek a betétdíjas csomagolások gyűjtésébe.”
Az üggyel kapcsolatban még Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt mondta a Kormányinfón, hogy abszurdnak és igazságtalannak tartja, ha megbírságolják azokat az embereket, akik a köztéri kukákból újrahasznosítható, 50 forintért visszaváltható palackokat vesznek ki. Szerinte törvényt kell módosítani, ha létezik ilyen.
Azt az akkori vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor által jegyzett, a rendőrség által is hivatkozott törvényt, amelyet 277 igen és 48 nem szavazat mellett fogadott el a törvényhozás, és sem a Fideszből, sem a KDNP-ből, így Gulyás Gergelytől sem érkezett ellenszavazat.
A hírekre reagálva a rendőrség kiadott egy közleményt, amelyben arról írnak, hogy a céljuk „nem a büntetés, hanem a társadalmi normák és a békés együttélés biztosítása”, és hogy aki „a mások által kidobott visszaváltható palackokat összegyűjti, és elviszi a gyűjtőpontra, nem büntetést, hanem tulajdonképpen köszönetet érdemel”.
A „hulladék kérdése [ugyanis] társadalmi kérdés, kezelése felelősség (...), ezért rendelkezik a törvény úgy, hogy a hulladéknak mindig van tulajdonosa”, fontos ugyanis, hogy valaki mindig számon kérhető legyen a sorsával kapcsolatban. Mint írják, „a rendőrség minden esetben szem előtt tartja, hogy melyek a törvényi szabályozás mögött húzódó valós társadalmi érdekek (...), ezért pusztán az, hogy ha valaki mások által elhagyott, eldobott visszaváltható palackokat gyűjt, nem ad okot rendőri intézkedésre”.
A rendőri intézkedéssel annak kell számolnia, aki „a gyűjtögetést nem a társadalmi együttélés szabályai szerint teszi: aki kiborítja a kuka tartalmát, megrongálja a tárolót, a lakóközösséget zavarva, hangoskodva, megbotránkoztató módon viselkedik”.
Az Utcajogász frissen kiadott véleményezésében arról ír, hogy szerinte jogállami megoldás csak a jogszabály módosítása lehetne. A rendőrség közleményében megfogalmazottak, bár a hozzáállásuk üdvözlendő, „nem jelentenek garanciát arra, hogy az egyedi esetekben eljáró rendőrök nem fogják alkalmazni a szabályt”.
„Fontos az is, hogy annak mérlegelése, hogy egy adott cselekmény veszélyes-e a társadalomra, nem az eljáró rendőr, hanem elsősorban a bíróság jogköre”. A szervezet ezért is mondja azt, hogy „tiszta helyzet kizárólag a jogszabály módosításával teremthető”.
Az Utcajogász ezúttal is megismételte, hogy fontos lenne a háttérben meghúzódó társadalmi probléma megoldása, hogy senki sem kényszerüljön arra, hogy a minimális megélhetéséhez szükséges forrásokat kukázással kelljen előteremtenie.
Mint azt Zakar Gergely, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) igazgatója is elmondta a Szabad Európának, a palackgyűjtés nem hajléktalanprobléma, hanem szegénységprobléma, ha egyáltalán probléma. Ő tud olyanokról, akik vidékről járnak fel palackozni. A visszaváltási rendszer szerinte azt mutatta meg, hogy sok a szegény a városban, és sokan megragadják ezt a pénzkereseti lehetőséget, köztük nyugdíjasok is, ezért nagy leegyszerűsítés mindezt hajléktalankérdésnek beállítani.
Olyan jelzések is érkeztek, hogy vannak, akik nagy tételben felvásárolják harminc forintért a palackokat, majd maguk váltják be ötvenért, sőt arról is hallani, hogy a jó találati esélyekkel kecsegtető belvárosi helyszíneket már leosztották egyesek maguknak, és elzavarják a többi gyűjtögetőt.
Hogy nem szerencsés a legszegényebbeket bírsággal sújtani, már a törvény megszavazását követő években kiderült. Ahogy az egykori Index cikkéből kiderül,
az államnak többe került hajléktalanok, koldusok és guberálók szabálysértési ügyeinek az intézése, mint amennyi bírságot sikerült bevasalni rajtuk. 2012 és 2014 között 17 072 ilyen szabálysértési ügy volt, közel 335 millió forintnyi bírságot szabtak ki, de csak 9 815 000 forintot sikerült befizettetni, azaz a teljes összeg mindössze 2,9 százalékát.
Ha az összes, hajléktalanokra, guberálókra és koldusokra kirótt, de be nem fizetett pénzbírságot leülnék az érintettek ötezer forintonként, folytatta a lap, akkor az összesen 65 013 elzáráson töltött napot jelentene, ami további, több mint százmillió forintos állami kiadást jelentene.
Az Utcajogász a szociális támogatások rendszerének átalakítását javasolja, például a gyermekek után járó családi pótlék és az állami ellátások alapjául szolgáló öregségi nyugdíjminimum emelését, amit a kormány 2008 óta nem tett meg, miközben a megélhetés költségei jelentősen növekedtek. „A szegénység kriminalizálása, elrejtése helyett annak enyhítésére, megszüntetése iránti intézkedésekre lenne szükség.”
Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem