A lezárások, terelések és alternatív útvonalak pontos részleteiről a BKK a tényleges munkakezdés előtt ad tájékoztatást.
A Budapesti Közlekedési Központ kihirdette a közbeszerzési eljárás eredményét.
A nyertes kivitelezővel a felüljárók korszerűsítéséről szóló vállalkozási szerződés aláírása év végéig megtörténik, az érdemi munkavégzés pedig várhatóan már 2025 első negyedévében kezdődhet, jelentette be a BKK.
Ahogy ebben a cikkünkben is írtuk, március 27-én egyhangúlag szavazta meg a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Közgyűlés, hogy azt a 2,3 milliárd forintot, amit sikerült visszaperelniük az elektronikus jegyrendszer kiépítésével megbízott cégtől, a Flórián téri felüljáró felújítására fogják költeni. A társaság még 2024 májusában jelentette meg a felhívást a felüljárók felújítására vonatkozó ajánlatok beküldésére.
Messze volt a kapu
Az e-jegy bevezetéséhez érdemben Tarlós István városvezetése alatt kezdett hozzá a BKK. A céget akkor Vitézy Dávid vezette. A Fővárosi Közgyűlés 2011 áprilisában azzal bízta meg a Vitézy vezette társaságot, hogy készítse elő a jegyrendszer bevezetését. A BKK 2011 végére készítette el a megvalósíthatósági előtanulmányt, a koncepciót, amelyet a közgyűlés 2012 januárjában elfogadott. A projekt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 54,5 millió eurós hitelével valósult volna meg, amihez a főváros is hozzátette a maga 5,3 milliárd forintját.
A tervek szerint a Scheidt & Bachmann nevű német cégnek 2015 és 2017 között kellett volna felállítania 800 kaput, 10 450 érvényesítő automatát, valamint a számítógépes központot.
A Scheidt & Bachmann 2015 őszén büszkén jelentette be, hogy az év nyarán lezárul a jegyrendszer tervezési fázisa, és hogy 2017-ben már a nyugati nagyvárosok mintájára működni is fog. 2017 októberében ugyan valóban felszerelték az első kapukat.
Végül 2018. október 29-én a BKK igazgatósága szerződést bontott a Scheidt & Bachmann-nal, Tarlós István akkori főpolgármester pedig, miután a BKK vezérigazgatóját már elbocsátották, elismerte, hogy a projekt valójában el sem indult. „A 2014-es választások előtt kötöttek egy hiányosnak mondott szerződést, és 2014 után a projektet a jelenlegi BKK-vezetés is rosszul menedzselte. Ezen nincs mit szépíteni” – nyilatkozta Tarlós.
A főváros 2021 szeptemberében döntött úgy, hogy nemzetközi választottbíróság elé citálja az elektronikus jegyrendszer szállítóját. Karácsony Gergely egyébként már az önkormányzati választási kampányban ígéretet tett az elszámoltatásra. „Nem lehet, hogy ne legyen felelőse az elmúlt évek legnagyobb budapesti botrányának, ezért megpróbáljuk kirángatni a gödörből az ügyet” – mondta 2020 augusztusában.
Az S&B-nek a bíróság döntése értelmében csak az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót, vagyis 2,3 milliárd forintot kellett visszafizetnie. a BKK további sok milliárd forintos követeléseit – késedelmi kötbér, elmaradt haszon és a projekt meghiúsulása miatti kár – már nem tartották indokoltnak. A bíróság elnöke szerint
a BKK „túlnyomórészt, majdnem kizárólag” saját magának köszönhette a történteket, mivel egy olyan céget bíztak meg a munkával, amely korábban soha nem végzett ilyen összetett feladatot.
Karácsony Gergely főpolgármester a hírt egy olyan fotóval illusztrálva jelentette be, amelyen Vitézy Dávid éppen aláírja a szerződést, miközben Tarlós rajta tartja a szemét. „Ekkora kárt egyetlen aláírással talán még soha senki nem okozott Budapestnek – erről szól ez a fotó. Ez a 2014-ben megörökített pillanat több, mint 7,5 milliárd forint veszteséget okozott a városnak. És csak azért nem többet, mert több éves jogi munkával visszaszereztünk Budapestnek több, mint 2 milliárd forintot, a visszaszerzett pénzt pedig a budapesti közlekedés fejlesztésére fogjuk fordítani”-kommentálta a képet Karácsony Gergely.
Vitézy Dávid az ítéletre a Facebookon úgy reagált, hogy „ha 2014 decemberében Tarlós István javaslatára a Fővárosi Közgyűlés nem váltott volna le a BKK éléről, az elektronikus jegyrendszer már rég működne.” Szerinte 2016-ban a holland államvasút pontosan ugyanazt a német-hongkongi konzorciumot választotta ki a bankkártyás online fizetési rendszer országos kiterjesztésére a holland tömegközlekedésben, mint amit két évvel korábban a BKK.
Halaszthatatlanná vált
A Flórián téri déli híd műszaki átadása 1982-ben, az északi híd átadása 1984-ben volt. A felüljáró kiemelt szereppel bír Budapest közlekedésében, hiszen városhatáron is átnyúló tranzitútvonalakat köt össze, emiatt aztán naponta több tízezer jármű halad át rajta.
A szerkezet a pillérek környezetében már átázik, ami a vasak korrózióját és a betonfelületek helyenkénti lehullását okozza. A felújítás tehát elengedhetetlen Budapest közúti működőképességének fenntarthatóságához.
Ahogy a BKK írja, a beruházás során a szakemberek kicserélik az útpálya burkolatát; helyrehozzák a vasbeton szerkezet hibáit; teljes szélességében felújítják a szigetelést, megszüntetve a pillérek felett az átázások okát; új vasbeton szegélyt építenek, amire új, biztonságosabb szalagkorlátot szerelnek; a hidak két végére új dilatációs szerkezetet és sarukat építenek be; javítják a vízelvezető rendszeren, a támfalak, a hídfők és a pillérek betonfelületein keletkezett hibákat, továbbá a régészeti leletek épségére is kiemelt figyelmet fordítanak.
A kivitelezésre kiírt tenderben a KM Építő Kft. lett az eljárás nyertese, és nettó 2,1 milliárd forintért végzi el a korszerűsítést.
A teljes projektköltség a kötelező tartalékkeret, a műszaki ellenőri díj, a hatósági díjak és egyéb költségek mellett az áfatartalommal együtt bruttó 3 milliárd forint körül várható.
A lezárások, terelések és alternatív útvonalak pontos részleteiről a BKK a tényleges munkakezdés előtt ad tájékoztatást.
(Kiemelt kép: Képszerkesztőség)