A könyvtár múltjáról és jövőjéről is szó volt az előadásokkal tarkított és díjátadóval végződő évfordulós eseményen, október 16-án.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár immár 120 éve Budapest kulturális örökségének és hagyományainak egyik legfőbb őrzője, megújítója és közvetítője, egy nyitott, mindenki számára elérhető, befogadó és esélyteremtő szolgáltató tér, egy sokszínű közösségi hely, találkozási pont minden korosztály és társadalmi csoport számára.
Fővárosi Könyvtár néven 120 éve, 1904. október 15-én kezdte meg a működését, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár minden évben az évfordulóhoz legközelebb eső szerdán rendezi meg a Könyvtárosok Napját. Ezen a belső, szakmai napon az intézmény zárva tart, befelé figyel, megemlékszik elődeiről és ünnepli a jelenlegi munkatársakat, akik közül a kimagasló teljesítményt nyújtóknak kitüntetéseket, elismeréseket adnak át. Az esemény nem azonos a Könyvtárosok Világnapjával, ami minden év április 14-én van.
Az intézmény évfordulóját ünneplő eseményen megteltek a központi épület, a korábbi Wenckheim-palota díszes termei, részt vettek a FSZEK jelenlegi és tiszteletüket tették a hálózat korábbi munkatársai. Rövid fuvola és hegedű koncert után Karácsony Gergely köszöntőbeszédét hallgathatták meg, amiben a főpolgármester egy Esterházy Péter-idézet után a könyv, a könyvtár, a könyvtárosok és az olvasás jelentőségét hangsúlyozta. Kiemelte azt is, hogy a FSZEK gondozza a főváros számára rendkívül fontos Budapest Gyűjteményt, ahol a felbecsülhetetlen értékű fővárosi dokumentumok kutathatók.
Ünnepi beszédet tartott Kovácsné Koreny Ágnes, a FSZEK főigazgatója, előadásában érintette a vezetőváltással járó kihívásokat, elemezte a könyvtárhasználattal kapcsolatos közvéleménykutatások eredményeit, örömét fejezte ki, hogy az olvasók és a turisták száma a pandémia óta egyre növekszik.
A főigazgató a hagyományos szolgáltatások fejlesztése mellett a könyvtár folyamatos megújulásának fontosságát hangsúlyozta, példának hozta fel az e-könyv kölcsönzési szolgáltatást, az olvasóbarát és közösségi funkciókkal bővített új keresőfelületet és a nap 24 órájában működő, könyvkölcsönző automatákat. Külön blokkban bemutatta a könyvtárhálózat új, arany és kék színeket használó logóját és arculati elemeit is, amik már az összetartozást erősítő, új FSZEK munkatársi kártyára is rákerültek.
Az előadást Csorba László történész képes prezentációja követte, amely a könyvtárak kialakulásáról rajzolt színes képet, ahogy az ókori tekercsektől, Mátyás Corvináin és a fizetős kölcsönkönyvtárakon át eljutottunk a ma ismert közkönyvtárakig.
Az előadásokat követte a Könyvtárosok Napjának fő eseménye, a könyvtár főigazgatója kitüntette a budapesti hálózat munkatársait - intézményvezetőket és takarítókat egyaránt – ők rövid értékelő után, saját kollégáik tapsa mellett fogadták az elismerést.
Rövid történelmi áttekintés
Szabó Ervin irányításával kezdődött el 1910-től a Fővárosi Könyvtár átszervezése egy modern, "public library" jellegű nyilvános könyvtárrá. Tervei között egy méltó épület – könyvtárpalota – felépítése, a városi könyvtár központosított hálózati fiókrendszerének kialakítása, gyermekkönyvtárak létrehozása, valamint különböző közművelődési feladatok ellátása szerepelt. Ezek a tervek, elsősorban az I. világháború kitörése következtében, csak részben valósultak meg; a könyvtárpalota nem épülhetett fel, de létesült öt fiókkönyvtár, 1912-ben pedig önálló szervezeti egységként megalakult a ma is működő, mindenki számára nyitott és elérhető Budapest Gyűjtemény.
A Fővárosi Könyvtár 1925-ben általános gyűjtőkörű könyvtárrá vált, 1926-ban pedig a főváros megvásárolta a Wenckheim-palotát, amely felújítást követően 1931-ben nyitotta meg kapuit. A frissen megnyílt könyvtár olvasói között volt például József Attila, míg munkatársak között szerepelt Hamvas Béla is.
A FSZEK ma az egyik legnagyobb közkönyvtári hálózat Európában
Az elmúlt több, mint két évtizedben a FSZEK túlélt két gazdasági válságot és egy rezsiválságot, közben mindvégig megőrizte működőképességét; kreatív, innovatív szolgáltatási ötletekkel sikeresen átvészelte a pandémia időszakát; kidolgozott stratégiai fejlesztési koncepciókat, elnyert több díjat és elismerést, megvalósított számos épületkorszerűsítést, szolgáltatásfejlesztést, projektet.
A FSZEK ma Magyarország legnagyobb forgalmú kulturális intézménye: Központi Könyvtárának és 47 tagkönyvtárának szolgáltatásait 2023-ban összesen mintegy 300 ezer használó 4 millió alkalommal vette igénybe. A több, mint 4300 különböző könyvtári rendezvényen (író-olvasó találkozókon, családi napokon, az olvasásfejlesztést a robotikával és programozással kombináló foglalkozásokon, vagy a nyugdíjasoknak szóló digitális kompetencia-fejlesztő eseményeken) több, mint 370 ezer budapesti vett részt tavaly.