A Fővárosi Közgyűlés március 27-én egyhangúlag megszavazta, hogy az egyébként meglehetősen szakadt állapotban lévő Flórián téri felüljáró felújítására költik az e-jegyrendszerből visszaszerzett pénzt.
Ahogy Kiss Ambrus a döntést megelőző háttérbeszélgetésen már elárulta, a főváros visszakapja az előlegbe adott 2,3 milliárd forintját, amivel azért nem lehet túlzottan elégedett, hiszen közel 10 milliárd forintot így is bukott az üzleten, mármint az egykori e-jegyrendszeren. Ahogy ebben a cikkünkben összefoglaltuk, az elektronikus jegyek bevezetésének a korábbi fideszes vezetés idején állt neki Budapest.
Egyetlen aláírás, 10 milliárdos kár
Az elektronikus jegyrendszer bevezetésének ötletével egyébként már Demszky Gábor, korábbi főpolgármester is kacérkodott. 2004-ben Aba Botonddal, a BKV akkori vezérigazgatójával közösen jelentették be, hogy 2006-tól elektronikus jegyrendszer lesz a BKV járatain.
Húsz évvel később már jól tudjuk, hogy
nem lett belőle semmi, mindenesetre már Demszky városvezető és Aba vezérigazgató idején elszórakoztak 180 millió forintot a rendszer bevezetésével kapcsolatban tanácsadókra, ami még mindig aprópénz ahhoz képest, ami ezután következett.
A Fővárosi Közgyűlés 2011 áprilisában aztán, már Tarlós idején, azzal bízta meg a Vitézy Dávid vezetése alatt álló BKK-t, hogy újra készítse elő a jegyrendszer bevezetését. A cég 2011 végére készítette el a megvalósíthatósági előtanulmányt, a koncepciót, amelyet a közgyűlés 2012 januárjában elfogadott.
A projekt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 54,5 millió eurós hitelével valósult volna meg, amihez a főváros is hozzátette a maga 5,3 milliárd forintját.
A tervek szerint a Scheidt & Bachmann nevű német cégnek 2015 és 2017 között kellett volna felállítania 800 kaput, 10 450 érvényesítő automatát, valamint a számítógépes központot. Vitézy és akkori BKK-vezetők még 2014-ben kötöttek szerződést a céggel, ami az elképzelések szerint 5 évig üzemeltette is volna a rendszert. A Scheidt & Bachmann egyébként a legolcsóbb, 91 millió eurós ajánlatot tette.
A Scheidt & Bachmann 2015 őszén büszkén jelentette be, hogy az év nyarán lezárul a jegyrendszer tervezési fázisa, és hogy 2017-ben már a nyugati nagyvárosok mintájára működni is fog. 2017 októberében ugyan valóban felszerelték az első kapukat, de azóta azt is jól tudjuk, hogy mindez csak ugratás volt.
Végül 2018. október 29-én, többéves huzavona után a BKK igazgatósága szerződést bontott a Scheidt & Bachmann-nal,
Tarlós István akkori főpolgármester pedig, miután kirúgta a BKK vezérét, elismerte, hogy a projekt valójában el sem indult.
Bagdy Gábor polgármester-helyettes, aki jelenleg is a közgyűlésben ül, kijelentette, hogy a fővárost ezért anyagi kár nem érte.
Tarlós 2018-ban úgy nyilatkozott, hogy: „a 2014-es választások előtt kötöttek egy hiányosnak mondott szerződést, és 2014 után a projektet a jelenlegi BKK-vezetés is rosszul menedzselte. Ezen nincs mit szépíteni”.
A főváros 2021 szeptemberében döntött úgy, hogy nemzetközi választottbíróság elé citálja az elektronikus jegyrendszer szállítóját. Karácsony Gergely egyébként már az önkormányzati választási kampányban ígéretet tett az elszámoltatásra.
„Nem lehet, hogy ne legyen felelőse az elmúlt évek legnagyobb budapesti botrányának, ezért megpróbáljuk kirángatni a gödörből az ügyet” – mondta 2020 augusztusában a főpolgármester.
Ahogy a Népszava írta, a svájci elnökkel, valamint egy német és egy magyar taggal felálló testület az iratok megtekintése, illetve az informatikai és jogi szakértők tavaly őszi meghallgatása után idén januárban egyezségi tárgyalásra hívta fel a feleket.
Az ítélet szerint a bírák kiindulópontként elfogadták a BKK jogi érvelését, miszerint az EBRD a szállító lejárt bankgaranciái miatt mondta fel a hitelszerződést, így a jelentősen elhúzódó, többször módosított beruházás finanszírozhatatlanná vált.
Az S&B-nek ezért vissza kell fizetnie az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót, vagyis 2,3 milliárd forintot.
Azonban a BKK további sok milliárd forintos követeléseit – késedelmi kötbér, elmaradt haszon és a projekt meghiúsulása miatti kár – már nem tartották indokoltnak. Sőt, a bíróság elnöke szerint a BKK „túlnyomórészt, majdnem kizárólag” saját magának köszönhette a történteket, mivel egy olyan céget bíztak meg a munkával, amely korábban soha nem végzett ilyen összetett feladatot.
A bíróság szerint a megbízó BKK-t terheli a felelősség amiatt, hogy a német cég nem rendelkezett a projekt megvalósításhoz szükséges szakmai képességgel.
„A főváros a szerződésbontás óta fut a pénze után, és minden fillérnek örülni lehet, amit sikerült visszaszerezni. Ez volt a maximum, ami ebből a helyzetből kihozható. (…) Túl merészet álmodtak annak idején a BKK-nál, egy lépésből akarták a papír alapú jegyet digitális időalapú jegyre cserélni, ám ehhez nem volt meg a hatékonyan működő projektmenedzsment” – mondták az ügyet ismerő források a Népszavának.
Vitézy Dávid az ítéletre a Facebookon úgy reagált, hogy „ha 2014 decemberében Tarlós István javaslatára a Fővárosi Közgyűlés nem váltott volna le a BKK éléről, az elektronikus jegyrendszer már rég működne”.
Mint írta, a Tarlós által kinevezett új BKK-vezető, Dabóczi Kálmán félreállította az ő szakértői csapatát és módosították a szerződéseket. Azóta számos szervezet vizsgálta a projektet: mindegyik azt állapította meg, hogy nem az eredeti szerződés, hanem annak 2015 utáni módosításai okozták a projekt kudarcát.
Karácsony Gergely főpolgármester ugyancsak a Facebookon közölt egy fotót a szerződés aláírásáról.
A képen Tarlós és Vitézy is szerepel. Azt írta hozzá Karácsony: ekkora kárt egyetlen aláírással talán még soha senki nem okozott Budapestnek.
„A korábbi BKK-t terheli annak a mulasztásnak a felelőssége is, hogy nem rendelkeztek kellő szakmai képességgel egy ilyen összetett feladat megrendelői feladatainak ellátására, a projekt lebonyolítására. Ez az alkalmatlanság sok milliárd forinttal rövidítette meg Budapestet” – fogalmazott Karácsony.
Az acélbetétek erősen rozsdásodnak
2022-ben sokat szerepelt a sajtóban, hogy darabok szakadtak le a Flórián téri felüljáróból. A darabok ráadásul az aluljáró nyílt részére estek a Kórház utca felé vezető résznél.
Nem ez volt ráadásul az első eset, hogy betondarabok hullottak le a felüljáróból, amin naponta több tízezer autó halad át.
Ahogy az Alapjárat összeszedte, az Árpád híd irányába hozzávetőleg 18-20 ezer jármű, a Szentendrei út irányába 15-16 ezer jármű halad át naponta.
Hogy a felüljáró pocsék állapotban van, már akkor sem volt újdonság: a Budapest Közút Zrt. 2019-ben összeállított, úgynevezett híd-jelentésében külön nevesítik az Árpád hídról a budai oldalon le, illetve oda felvezető felüljárót.
A jelentésben az állt, hogy a hidak dilatációs szerkezetei (azok, amik a hőmérsékletváltozásokkal járó térfogatváltozások ne okozzanak gondot a hídnak) áznak, esős, hideg időben rendszeresen kitöredeznek balesetveszélyt, károkat okozva. A támaszok, fejgerendák és az előregyártott gerendákat megtámasztó rövid konzolok szintén áznak, a kilátszó acélbetétek erősen rozsdásodnak.
A Népszava kérdésére egyébként, hogy biztonságos-e a Flórián téri híd, még
2021 májusában azt válaszolta a fővárosi önkormányzat, hogy igen, a Flórián téri felüljáró biztonságos, de valóban felújításra szorul.
A Flórián téri déli híd műszaki átadása 1982-ben, az északi híd átadása 1984-ben volt. A felüljárót a felerősödő forgalom miatt építették, hogy meggyorsítsa az áthaladó forgalmat. A felüljáró déli részének hossza 364 méter, amelyhez a Szentendrei út felé egy 115, míg az Árpád híd felé egy 133 méteres rámpa csatlakozik. Az északi rész hossza 322 méter, amelyhez – az előbbi irányokba – egy 115 és egy 152 méteres rámpa csatlakozik.
A felüljáró felújítását már Budapest előző vezetése is szükségesnek látta, 2018 decemberében tendert is kiírtak. Akkor úgy számoltak, hogy a 2019 tavaszán elkezdő felújítás 14 hónapig tart majd. Ennek során a felüljárók új szigetelést és pályaszerkezetet kaptak volna.
A tervekben szerepelt a dilatációs szerkezetek cseréje, a vízelnyelők tisztítása, a támfalak és a hídfő beton felületeinek, illetve a főtartók és pillérek hibáinak javítása, a kőfelületek tisztítása és szükség szerinti pótlása, új biztonsági korlát építése. A felüljáró két ágát egymást követően újították volna fel, kétirányúsítva a forgalmat az éppen üzemelőn.
A beérkező egyetlen ajánlatot viszont Tarlósék drágának találták, ezért a közbeszerzést eredménytelennek nyilvánították.
A BKK most azt írta, hogy a felújítás várhatóan még 2024-ben megkezdődhet:
„A több mint negyven éve épült, két hídból álló, a Szentendrei utat és az Árpád hidat összekötő építmény rekonstrukciójára azért van szükség, hogy az elkövetkezendő évtizedekben is biztonságosan lehessen használni.”
A felújítás során nemcsak az útpálya burkolatát építik át, hanem kijavítják a vasbeton szerkezet eddig keletkezett hibáit is. Megszüntetik a pillérek feletti ázások okát, kicserélik a híd teljes szigetelését, új szegélyeket építenek biztonságosabb szalagkorláttal, valamint új dilatációkat helyeznek el a hidak végein.
A naponta több tízezer jármű haladását segítő felüljáró rekonstrukciója 2025-ben fejeződhet be.
(Kiemelt kép: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség)