„Ezen a kis parkon – központi elhelyezkedése ellenére – sok éve nem történt zöldfelületi változás. Épp ideje hát, hogy a Horváth-kert is felfrissüljön!” – adta hírül az első kerületi önkormányzat.
Az önkormányzat felhívásában arra biztatnak mindenkit, hogy szóljon bele a tervezésbe.
„Legyen-e még több pad? Több virágágyás? Sakkasztal? Kanyarodjanak-e másfele az utak? Legyen-e több vízfelület? Netán piknikezőhely? Vagy van esetleg saját ötlete, javaslata? Mondja el!”
Az itt található kérdőív kitöltése körülbelül öt percet vesz igénybe, a válaszokat 2024. június 23-ig várják.
2020 tavaszán már elkezdték a tapogatózást a Horváth-kerttel kapcsolatban. Egy 2021 áprilisában zárult kérdőívezés például, mint magyarázták, a későbbi tervezést megelőző, orientáló céllal készült.
A Horváth-kert fontos láncszeme az egykor nyitott Ördög-árok mentén húzódó budai parktengelynek, hiszen ez a park köti össze a Tabánt és a Vérmezőt. A Fővárosi Önkormányzat fontos feladatának tartja, magyarázták itt, hogy ezt a zöldtengely minden pontján erősítse, ezért a parkhasználók segítségével kereste a választ, hogyan lehetne még jobb a kert.
A 2021-ben elfogadott Radó Dezső Tervben meghatározott 10 akcióterv egyike, nem meglepő módon, aztán a budai parktengelyre vonatkozik. Mint írták, a budai parktengely:
a Gellért-hegy, Tabán, Horváth-kert, Vérmező, Városmajor, Szilágyi Erzsébet fasor zöldfelületeit felfűző, a Dunát a Budai-hegyvidékkel összekötő, zöldfelületekben gazdag tengely a város átszellőzésének szempontjából meghatározó elem.
Ez a zöldfelületi tengely Budapest alapvető tájszerkezeti adottsága. A városfejlődési, valamint közkert/ közpark örökség jelentős hányadát érinti, s mindegyik eleme kerttörténeti, városépítészeti jelentőségű közpark. A parktengely elemei nagyrészt (a Gellért-hegyet leszámítva) az egykori Ördögárok völgyében, a völgytalpon helyezkednek el. A befedett patak kiterjedt vízgyűjtő területtel rendelkezik, és ma is nagyban hozzájárul a zöldterületek növényzetének minőségéhez, a fák jó állapotához.
Az egyes zöldterületek ugyanakkor markánsan eltérő kiépítettséggel, használati intenzitással rendelkeznek. A kitűzött cél a parktengely elemeinek védelme, megújítása, fejlesztése, és a tengely zöldfelületi elemei közötti kohézió erősítése. A kohézió erősítésének fontos pillére a lineáris elemek, a zöldfolyosók fejlesztése (például Szilágyi Erzsébet fasor, Maros utca), a parkok kialakításának, szerkezetének, funkciókínálatának igazítása a megváltozott igényekhez és környezethez. Az egyes városi parkok és a kapcsolódó közcélú intézmények közötti funkcionális kapcsolatok fejlesztése.
A Horváth-kerttel kapcsolatos kérdőívezés eredményeként kiderült többek között, hogy a parkon leginkább csak keresztülhaladnak az emberek, akik mégsem, azok sétálásra, társas együttlétre, baráti találkozókra, elvonulásra és játszóterezésre használják, utóbbira egyébként már csak harmadannyian, mint a áthaladásra. A kitöltők a parkot biztonságosnak találják, szeretik, hogy árnyas, hogy zöld, hogy a növényzete szép, és a 250 kitöltő ötöde szerint a benne található funkciók is rendben vannak.
Amikor viszont arra kérdeztek rá, mit nem szeretnek a parkban, azt a választ kapták, hogy
az itt található funkciók rosszak, hogy rossz társaság jár a parkba, hogy túl hangos, hogy rosszak a burkolati elemek, és hogy ronda. A legtöbben padokat és ivókutat, valamint további fákat, cserjéket és kukákat szeretnének a parkba.
Mint emlékezetes, volt idő, nem is olyan, még 2022 elején, azaz alig több mint két évvel ezelőtt, amikor a budai parktengely megújítását még a kormány is fontosnak tartotta.
Ahogy Fürjes Balázs, a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Városliget tervezett megújításával kapcsolatban írta, „a nagy parkok amellett, hogy a budaiak számára minőségi időtöltést biztosítanak, alkalmasak futásra, sportolásra, kiváló piknikező és találkozóhelyek – egész Budapest szellőzésében fontos szerepet játszanak! A parkok zöldje megköti a szálló port, és hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb legyen a szmog és tisztább legyen a városi levegő”.
Mint azt Fürjes is hangsúlyozta, „a környékükön ráadásul sok budai lakik, a számos fontos intézmény: irodák, a Budai Vár kulturális negyede, a Fény utcai piac és a Mammut, a Gellért-hegy környéki egyetemi campusok, a Tabán, a Vérmező és a Városmajor mellett található budai általános iskolák és gimnáziumok pedig még több budapestit vonzanak a környékre”, ezért is nagyon fontos, hogy a Budai Zöld Korridor parkjaiban minél több jó minőségű, gondozott zöldfelület legyen, mindennek köszönhetően pedig még frissebb legyen a levegő.
Ahogy a 2022-es országgyűlési választások után viszont Fürjes távozott, Lázár János pedig egy „SOHA! NEM” megjegyzéssel állíttatta le a projektet. Azóta, mint ebben a cikkünkben beszámoltunk róla, változott a lépték, 2023 nyarán a legfontosabb feladat a nyilvános vécé újranyitása volt.
A többi parkkal kapcsolatban azért voltak kisebb-nagyobb előrelépések:
a tizenegy hektár területű Vérmezővel kapcsolatban 2019-ben már végeztek egy parkhasználati felmérés, 2020-ban egy fejlesztési felmérést, 2021 tavaszán pedig megindult a tervezése. Az elkészült koncepcióterveket aztán 2023 július 31-ig lehetett véleményezni, azóta megint folyik a tervezés.
Ha csak kis lépés is volt ugyan, de időközben, 2022 tavaszán a Horváth-kertben felújították a Nepomuki Szent János-szobrot, 2023 decemberében pedig kialakították a Gellért-hegyi rózsakertet, amit 2024 júniusának elején fel is avattak.
Kiemelt kép: budavar.hu