Lehet, hogy Budapesten indult meg az első földalatti villamos, de utána a második vonal átadására 1970-ig kellett várni. Mi akadályozta és mi serkentette a fővárosi közlekedés történetét? A Nemzetközi Levéltári Nap alkalmából a Fővárosi Levéltár kiállításának megnyitóján jártunk, szombaton piknikre várja a fővárosiakat az intézmény.
Elterjedt félreértés, hogy Budapest Főváros Levéltára a postán elkallódott levelekkel foglalkozik: noha még ma is érkeznek ilyen eltévedt telefonok, akik a postán eltűnt levelüket akarják megkeresni a Teve utcai intézményben, a levéltár az elmúlt évek során egyre több nagyközönségnek szóló rendezvénnyel igyekszik bemutatni a működését és jelentőségét, hogyan tudja a korabeli iratok segítségével a történelmet rekonstruálni. Ilyen a Nemzetközi Levéltári Naphoz kapcsolódó kiállításuk és piknikjük is, amelyre mindig különleges attrakciókkal készülnek: a pénteki megnyitóra és a szombati piknikre a BKV a levéltár rendelkezésére bocsátotta az IK 630 típusú kabrió buszát, amit a látogatók kipróbálhatnak az épület előtt.
Az éves nagykiállításuk a náluk őrzött iratanyag alapján mutat be minden évben egy-egy nagyobb témát. A 2023-as Budapest – a város és hídjai kiállítást 2024-ben a főváros közösségi közlekedése történetének bemutatása váltja, a kurátorok Kiss-Huszár Renáta és dr. Somorjai Szabolcs voltak.
Balázs Mór, a nagy újító
A pénteki megnyitón Kenyeres István, a levéltár főigazgatója köszöntötte a vendégeket: a Budapest közlekedik kiállításuk a Budapest egyesítésének 150. évfordulójához kapcsolódó rendezvénysorozatba kapcsolódik, akárcsak a tavalyi, hidak történetét áttekintő tárlat. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója hangsúlyozta: ebben a pillanatban is járművek ezrei szállítják Budapest területén a többszázezer utast, összesen 12 ezer ember dolgozik azon, hogy működjön a főváros közlekedése.
A fenntartó főváros képviseletében Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes mondott köszöntőt, amelyben emlékeztetett: Budapest nem működne közösségi közlekedés nélkül, és azok nélkül sem, akik megőrzik, feldolgozzák és bemutatják a múltját. Beszédében felidézte Szép Ernő 1935-ös leírását, amiben a Margit-híd nyüzsgésére csodálkozott rá, 18 évesen zalai beköltözőként hasonló élmény volt számára rácsodálkozni a főváros mindent behálózó közlekedésére.
A megnyitón Legát Tibor közlekedési szakújságíró, az Énbudapestem szerkesztője is beszédet mondott. Ő elsősorban a 175 éve született Balázs Mórnak állított emléket, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon sok minden másként működne ma, ha Balázs Mór újítóként nem indítja útjára a budapesti villamoshálózatot, nem álmodja meg a földalattit: ez akkoriban, a lóvasút korában olyan elvetemült ötletnek számított, mintha ma valaki rakéta-meghajtású járművekre kérne működési engedélyt.
A büszkeség azonban hamar elillant: az első földalatti lehet, hogy Budapesten indult meg, de utána 1970-ig kellett várni a második metróvonal átadására. Legát úgy fogalmazott: a budapesti közlekedés a történelem foglya volt, egészen a legutóbbi időkig. Végezetül azt kívánta mindannyiunknak: érjen véget ez a 100 éve tartó folyamat.
A közlekedés emlékei
A kiállítás bemutatja a fővárosi közlekedési vállalatokat egy családfán, a megvalósult és napi használatban lévő közlekedési eszközök mellett a papíron maradt terveket és elképzeléseket is. A perselytől a mai okostelefonon váltott bérletekig ismerhetjük meg a jegyváltás történetét, a kalauzok és a kalauzok nélküli közlekedés történetét és a jegyautomaták terveit.
A kiállítás bemutatja a 19. századi villamosközlekedés születését, azt, hogy az 1949 utáni autóbuszközlekedés fellendülésének milyen komoly szerepe volt az 1950 utáni létrejött nagy-Budapest peremkerületeinek közlekedésében és s mivel a levéltár készítette a kiállítást, a HÉV-vonalak és -vállalatok születését is a helyszínrajzok mellett a vállalati építési engedélyek dokumentumai és a szerelvények látványos műszaki rajzai illusztrálják. A sikló történeténél kitérnek a második, meg nem valósult sikló tervére is, végül a hajók, Carolina, Zsófia és János vitéz történetén keresztül mutatják be az átkelő hajózás és a turisztikai jellegű hajóközlekedést.
A földszinti tablók után az emeleten folytatódik a kiállítás: megtekinthetjük a talált tárgyak osztályának anyagait még a BSZKRT anyagából; eredeti jegyek, bérletek mellett irattár révén a jegyhamisítási és bírságolási ügyek valamint, baleseti jegyzőkönyvek és kártérítési ügyek is szerepet kapnak. Az utazóközönség mellett a közlekedési munkavállalókat is bemutatják: régi személyzeti dossziékon, fegyelmi ügyeken, élmunkás iratokon keresztül. A történelem is otthagyta nyomát a közlekedésen: légoltalmi vagy elsötétítési iratok mellett láthatunk képet sérült járművekről és tankkal való ütközésésről is.
Levéltári piknik
Szombaton a levéltár várja a látogatókat az immár hagyományosnak mondható Levéltári Piknikre is, ahol tartanak tárlatvezetést az újonnan nyílt kiállításban is. A nap folyamán ingyenes programokkal várják a látogatókat: a legkisebbekkel is érdemes kilátogatni, mert Vitéz László bábjátékkal, UtaZoo MiniZoo állatsimogatóval, Bogár Muzsika gyermekkoncerttel, arcfestéssel, levéltár-pedagógiai foglalkozásokkal is készülnek, a felnőtteket pedig fegyverbemutatóra, levéltári sétákra, családfakutató gyorstalpalóra, Budapest Időgép-bemutatóra várják. Este hatkor pedig Ónodi Eszter színésznő zenekara, az Open Pub ad koncertet, őket a Room Service Bryan Adams Tribute Band követi.
Minden, ami ma velünk történik, abból egy napon történelem lesz: ezt a munkát, a mindennapok történelemmé alakítását végzik el a levéltárak. A téma iránt érdeklődőknek a pikniken lehetősége lesz megismerkedni a hazai és külföldi levéltárakkal, a levéltárosok mindennapjaival és munkájával.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)