Hamarosan összehívják a ciklus utolsó közgyűlését, amin többek között szó lesz a józsefvárosi államosításról, a budapesti diákparlamentről és a fővárosi klímaügynökségről is. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint Semjén Zsoltéknak a kormányban nagyon bátorra kellett inniuk magukat, hogy egy tollvonással ötszáz ember lakhatását veszélyeztetik.
Az előző részek tartalmából:
- A március 27-i háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ismertette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentését, ami megerősítette, hogy amit a fővárosi vezetés korábban állított: Budapest több pénzt fizetett be az államkasszába, mint amennyit onnan a feladataira kapott.
- Az ÁSZ hónapokon keresztül vizsgálta a 2020-2021-2022-es gazdálkodásukat, és a jelentés Kiss szerint az ÁSZ megállapítása jó válasz arra a politikai vitára, mely szerint a főváros vezetése csődbe vitte volna Budapestet.
- A Számvevőszék által készített táblázatból kiderül, hogy 2020 és 2022 között összesen 24 milliárd többletbevétele lett a fővárosnak. A működésre költött kiadás ezt az összeget 210 milliárddal haladta meg, ebből 63 milliárd forint a kormányt által kivetett, és folyton emelt szolidaritási hozzájárulás volt.
- Az ÁSZ jelentése három javaslatot is megfogalmazott a főpolgármester részére, ezek közül az egyik az volt, hogy „továbbra is tegyen intézkedéseket a költségvetési egyensúly helyreállítása (...) érdekében”.
- A március 27-i közgyűlés elé terjesztett Kiss és Karácsony által jegyzett javaslat ennek érdekében egy költségvetési módosítást is tartalmazott. A közgyűlés döntött arról, hogy a stabilitás, illetve a likviditás biztosítása érdekében megemelik a felvehető folyószámlahitel-keretet: áprilistól szeptember végéig 60 milliárdra.
- A főváros már tavaly is élt a lehetőséggel. Kiss Ambrus a 2023 júniusi háttérbeszélgetésen jelentette be, hogy javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy a túlélőprogram részeként a 25 milliárd forintos hitelkeretüket szeptember végéig emeljék 40 milliárdra.
- Minderre, mondta akkor, nem lenne szükség, ha a kormány gyorsan, precízen és hatékonyan dolgozna, de erre ő már akkor sem mert volna építeni. Az EU-s források azóta sem érkeznek, a kormány pedig továbbra sem adta oda a trolik finanszírozásához megelőlegezett 10,5 milliárdot, és azóta sem teljesítette a Lánchíd felújításával kapcsolatos vállalását.
- A március 27-i közgyűlésen ezenkívül egyhangúlag megszavazták, hogy az e-jegyrendszerből visszaszerzett pénzt az egyébként meglehetősen szakadt állapotban lévő Flórián téri felüljáró felújítására költik. Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
- A közgyűlés döntött arról is, hogy a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. egyik szervezete megkapja a hatás- és jogkört, hogy érdemben tudjon magántulajdonú lakásokat bérbe adni. A Lakásügynökségről, amivel kapcsolatban Kiss szintén egy háttérbeszélgetésen jelentette be, hogy február elsején megkezdte a munkáját, itt olvashat többet.
Mire lehet számítani a közgyűlésen?
A munkaterv alapján az április 24-i közgyűlés lesz ebben a ciklusban az utolsó, rendes, önkormányzati közgyűlés. Ha valaki rendkívüli közgyűlést kezdeményez, akkor annak összehívására természetesen van ehetőség, de – hangsúlyozta Kiss – új, rendes közgyűlést ebben a ciklusban már nem terveznek.
A zárszámadást várhatóan beterjesztik a közgyűlés elé, ennek kapcsán hozott a főpolgármester-helyettes néhány számadatot. Mielőtt belekezdett volna, emlékeztetett, hogy az Állami Számvevőszék megsegítette őket azzal, hogy ő maga is kimutatta, hogy nettó finanszírozói az államnak.
Ők 2022-ig látták a finanszírozást, most, folytatta Kiss, megvannak a 2023-as tényadatok is. 2023-ban -17,9 milliárd forinttal több pénzt fizetnek be a központi költségvetésbe, mint amennyit a kötelezően ellátandó közfeladataik ellátására kapnának. 2018-ban, Tarlós István főpolgármestersége idején még 19,9 milliárddal forinttal többet kapott a főváros.
Ha minden így folytatódik 2024-ben, akkor az előrejelzéseik szerint 35,9 milliárd forinttal többet kellene szolidaritási hozzájárulásként befizetniük, mint amennyi támogatást kap a főváros az államtól.
A legfőbb problémájuk ezzel, magyarázta Kiss, nemcsak az, hogy nettó finanszírozói pozícióba kerül a főváros, hanem hogy semmilyen módon nem lehet alátámasztani, hogy „települési kiegyenlítésre mennének ezek a pénzek vagy hogy arra költené az állam a befizetett összeget, hogy a nehezebb helyzetben lévő kistérségek, járások, települések felzárkóztatását segítené”.
Ahogy a Népszava két nappal korábban, április 16-án megírta, a kormány egyébként 2024-ben 124-gyel több önkormányzattól szedne be pénzt szolidaritási hozzájárulás címén, és már nem is tagadja azt, hogy az összeget nem osztják vissza közvetlenül a szegény településeknek, hanem egyszerűen beöntik a az állami költségvetésbe.
„[Ezek a pénzek] nincsenek címkézve, bekerülnek a központi költségvetésbe, valahova aztán kifizetésre kerülnek. Hogy ez egy stadion-e, vagy egy kistérségi útfelújítás, fogalmunk sincsen” – tette hozzá Kiss.
A zárszámadás nemcsak azt mutatta ki, milyen brutális lett a nettó finanszírozási pozíciója a fővárosnak, hanem azt is tartalmazza, milyen mértékű állami tartozásokat kellett elszenvedniük, és realizálniuk.
Nem kapták meg a 9,9 milliárdos rezsitámogatást, 6 milliárdot a Lánchídra, de a 10,2 milliárdos trolipénzt sem, az Egészséges Budapest programmal kapcsolatban is 23 milliárddal tartozik a kormány, valamint nem engedélyezték a főváros hitelfelvételét, ami 16,6 milliárdot elvonást jelent.
„Mi az államtól utalást nem kaptunk a tavalyi évben” – fogalmazott a főpolgármester-helyettes.
Legyen diákönkormányzat
A közgyűlési javaslatok között szerepel, hogy a főváros egyetért azzal a szándékkal, hogy a diákok alulról jövő kezdeményezésként létrehozhassák a diákönkormányzatot – azzal a rendszerrel, azzal a delegálási módszerrel, amit ők kialakítanak. Ha pedig létrejön a diákönkormányzat, akkor a fővárosi közgyűlés együttműködési megállapodást köt velük, és azt is beleveszik a működési szabályzatba, hogy az őket érintő ügyekben véleményezési-felszólalási jogot biztosítanak nekik.
Ahogy az Énbudapestem is megírta, a Fridays For Future, az Egységes Diákfront és az Adom Mozgalom szakértők bevonásával egységes programot dolgozott ki, aminek az április eleji bemutatója már csak azért is emlékezetes volt, mert egymás mellett kapott helyet Karácsony Gergely főpolgármester és egyik kihívója, Vitézy Dávid.
A bemutatón Schermann Fruzsina, az Adom Mozgalom elnöke azt mondta, szerinte Magyarországon nincs diákképviselet, ezért létre kell hozni a Budapesti Diákönkormányzatot. Kerületenként minden iskola 1-1 delegáltat választana, akik kiválasztják az őket képviselő diákot. Így a Budapesti Diákönkormányzat 23 tagból állna, a testület a Fővárosi Közgyűlésben kezdeményező, ellenőrző, véleményező szerepet látna el.
Klímaügynökség alakulhat, nem lesz klíma a 3-as metrón
A főpolgármester-helyettes beszélt arról is, hogy az április 24-i közgyűlésen szeretnének dönteni a Budapesti Klímaügynökség létrehozásáról is. Kiss emlékeztetett, 2021 szeptemberében indította el az Európai Bizottság 100 klímasemleges város küldetési programját, amire 2022 januárjában Budapest pályázott is – további 377 várossal együtt.
A magyar főváros a győztesek között volt, sőt ezen belül a Budapest CARES programjával 2022 novemberében pályázott egy kísérleti, innovatív jellegű projektre is. Ebben vállalták, hogy 2024 közepétől létrehozzák a klímaügynökséget, amelynek fő célja budapesti ingatlan és otthon évtizedek óta elmaradt energetikai felújítása. Az ügynökség vezetőjének Ámon Adát javasolják.
Amikor később Kiss Ambrust megkérdezték, a 3-as metrót miért nem sikerült öt év alatt klimatizálni, Kiss azt mondta, hogy azért, mert az oroszok, akik – jegyezte meg – ha jól érti, ebben a pillanatban tankokat gyártanak az adott gyárban. Ráadásul nem is járulnak hozzá a beruházáshoz.
Ő senkit nem fog biztatni, hogy egy valószínűleg tiltólistán lévő céggel bármilyen tárgyalásokat folytassanak arról, hogy engedélyezzék ezeknek a klímáknak a felszerelését – magyarázta. Azt elérték, hogy kiderült, technológiailag megoldható a dolog. A főváros ki is próbálta a légkondit, szóval abban biztosak, hogy a klimatizálás műszakilag kivitelezhető.
Az ügy további szépséghibája, hogy még átlagosan 10 év garancia van a metrókocsik vázszerkezetére, amit nem szeretnének elveszteni. „Ezt a pénzügyi felelősséget biztos, hogy nem fogjuk bevállalni.” Márpedig az oroszok, ismételte meg, nem járulnak hozzá a klímák felszereléséhez.
Ahogy a Telex összefoglalta, a budapesti M3 metróvonalon közlekedő régi szovjet gyártmányú járműveket 2016-ban 69 milliárd forintért gyártotta újra az orosz Metrowagonmash. Az akkor még Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat takarékossági okokból nem kért bele klímát, erről Tarlós 2017-ben azt mondta, ez nem is baj, a metrók ugyanis 25 méterrel a föld alatt közlekednek, ahol nem tűzi őket a nap.
„Vonják vissza a módosítót a fenébe!”
A háttérbeszélgetésen szóba került a józsefvárosi ingatlanok államosítása is. A közgyűlésen arról fognak dönteni, hogy azt ajánlják, vonja vissza parlamenti javaslatát annak benyújtója, aki történetesen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt.
Egy parlament elé kerülő salátatörvényből derült ki, hogy a kormány tíz épületet – ebből nyolc lakóépület, amelyekben legalább kétszáz család él – államosítana a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új tanárképző intézményének részére. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azzal védekezett, hogy az állam fizetni fog az ingatlanokért. Kiss azt firtatta, vajon milyen kárpótlást tervez az állam fizetni? „Egy zsacskó ropit, vagy egy ingyenjegyet a Bálnába?”
A fővárosi javaslatban az szerepel, amellett, hogy – mint Kiss fogalmazott – „vonják vissza a módosítót a fenébe”, és ha még egyszer előfordulna ilyesmi, csak és kizárólag olyan jogalapon lehessen meglépni, ha teljes kártalanítást kínálnak. Tehát csak akkor, ha biztosítják, hogy az adott önkormányzat képes legyen legalább azonos szintű ellátást teremteni az ott élőknek.
Mint Kiss mondta, volt már olyan, hogy a kormány elvett tőlük közterületet, amikor is a Vörösmarty teret egy éjszaka elvették, „de, hogy valaki ilyen mértékben bátorra igya magát a kormányban, hogy 500 ember lakhatását veszélyeztesse, az példátlan”. Az arányok ismertetése kapcsán hozzátette, hogy a 200 lakás a fővárosi lakásállománynak több mint húsz százaléka. „Ez nem kevés. Ezt nem lehet megoldani egy tollvonással” – tette hozzá.
Kiemelt kép: Bartha Dorka/Főváros