A júniusi fővárosi választás után lesznek kerületek, melyeknek polgármestere ott lesz a közgyűlésben, de sok más városrész első embere nem. A választási szakértő szerint meg kellene teremteni az intézményes kapcsolatot a Fővárosi Közgyűlés és a kerületek között. Szerinte ezt meg lehetne oldani egy állandó konzultációs testület létrehozásával, vagy azzal, hogy részvételi és nem szavazati jogot kapnának a polgármesterek a közgyűlésben.
Az elmúlt 14 évben a Fidesz sokszor nyúlt a választási rendszerhez, de soha nem elvek mentén dőlt el, min változtatnak, hanem az aktuális politikai érdekek mentén. Erről László Róbert választási szakértő beszélt a Republikon podcastjában, ahol Király Dáviddal, a Republikon Intézet Budapest Műhelyének vezetőjével beszélgetett.
2014-ben, négy hónappal a választás előtt írták át a budapesti választási rendszert, eltörölték a listás szavazást, ezután a 23 fővárosi polgármester automatikusan bekerült a közgyűlésbe és még kilenc mandátumot kiosztottak kompenzációs listáról.
László Róbert akkor azt írta, hogy a relatív előny elég lesz az abszolút többséghez, hiszen a kerületi polgármestereket a többségi logika mentén választjuk. Akkor széttagolt volt az ellenzék, a Fidesz joggal gondolta, ha a kerületek többségében az ő polgármester-jelöltjük lesz a befutó, közgyűlési többséghez juthatnak.
László Róbert a podcastban arról beszélt, hogy öt évvel később az ellenzék már együtt akart működni, meg tudott állapodni egy potens főpolgármester-jelöltről és a kerületek többségében közös jelöltet tudott állítani. Ezt szerinte 2014-ben a Fidesz nem látta előre. 2023 végére aztán visszaállították a 2014 előtti szisztémát.
Mint ismert, június 9-én egy napon tartják az uniós és az önkormányzati választásokat. Budapesten, öt szavazólapot kap a választó: nemcsak az Európai Parlamentbe küldhet képviselőt, hanem a kerületi polgármesteréről, képviselőjéről is dönthet, de szavaz a fővárosi közgyűlés tagjára (az adott jelölőszervezet listájáról kerül majd be a közgyűlésbe) és a főpolgármester személyére. Így nem a győztes kerületi polgármester-jelöltek kerülnek be automatikusan a Fővárosi Közgyűlésbe.
Király Dávid felvetésére, melyik rendszer volt a jobb, László Róbert úgy reagált, nincs válasza erre, mert nincs jobb, vagy rosszabb szisztéma.
Szerinte azonban az kritizálható, hogy a választás előtt néhány hónappal egyetlen politikai erő átírta a választás szabályait. Király Dávid erre szóba hozta a Velencei Bizottság ajánlását, mely szerint egy évvel a voksolás előtt illik csak módosítani a választási rendszert, hogy erre a jelölőszervezetek, jelöltek és a választók is felkészülhessenek.
Arra a kérdésre, hogy a 2014 előtti listás szavazási szabályok és a mostaniak azonosak-e, László Róbert azt mondta, lényegében igen, de a jelölés szabályai most sokkal lazábbak. A Fidesz érdeke szerinte az, hogy minél több jelölőszervezetnek legyen önálló listája, mert így minél több lesz az elvesző szavazat. Szerinte úgy gondolhatják, hogy ezzel a rendszerrel megbontható a Karácsony Gergely mögött felsorakozó közgyűlési többség. László Róbert úgy fogalmazott, ez a mesterterv nem feltétlenül fog működni.
– Nem másodlagos célja a változtatásnak: a zavarkeltés – tette hozzá.
Az ellenzéki pártok ugyanis most azon kezdtek el gondolkodni, hogy együtt, vagy külön induljanak. Ez László szerint lelassította a kerületi polgármesterek kiválasztásának folyamatát is.
Karácsony Gergely főpolgármester az Énbudapestemnek erről úgy nyilatkozott, hogy „már az is zavaró helyzet, hogy egy napon lesz az uniós és az önkormányzati választás: egyiken külön, a másikon együtt kell indulniuk az ellenzék pártjainak. Ráadásul ahhoz, hogy egy párt listát tudjon állítani, külön polgármesterjelöltekre lesz szüksége.”
Király Dávid arról beszélt, hogy 2014 után a kerületek szerepe megnőtt a közgyűlésben. Ez nem példa nélküli a magyar történelemben, 1994-ig a kerületek delegálhattak képviselőt a közgyűlésbe, de a legújabb rendszer szerint nem feltétlenül lesz képviseletük ezen a szinten. Kivéve, ha egy sikeres polgármester-jelölt neve a listán befutó helyen szerepel.
Király felvetésére, van-e helye a kerületi politikának a közgyűlésben, László Róbert úgy reagált, hogy a fővárosi választás után marad majd hiányérzet. Elképzelhetőnek tartja, hogy lesznek kerületek, melyeknek polgármestere ott lesz a közgyűlésben, de sok más városrész első embere nem.
Úgy véli, meg kellene teremteni az intézményes kapcsolatot a Fővárosi Közgyűlés és a kerületek között. Ez szerinte meg lehetne oldani egy állandó konzultációs testület létrehozásával, vagy azzal, hogy részvételi és nem szavazati jogot kapnának a polgármesterek a közgyűlésben, de a kerületüket érintő döntés esetén esetleg azt is.