„Egyre nagyobb ciki a bliccelés” – derül ki a Budapesti Közlekedési Központ közleményéből. A társaság friss kutatása alapján a megkérdezettek jelentős többsége nyilatkozott úgy, hogy mindig jeggyel vagy bérlettel utazik a BKK járatain. De kik teszik ki a maradék 9 százalékot?
A BKK ezer utas megkérdezésével készített reprezentatív felmérést, amelynek során a Budapesten és az agglomerációban élők, illetve a rendszeresen közösségi közlekedést használók osztották meg a szolgáltatással kapcsolatos tapasztalataikat. Ennek alapján az utasok 91 százaléka érvényes jeggyel vagy bérlettel utazik a BKK járatain, és tízből heten úgy gondolják, hogy a közösségi közlekedés ára arányos a szolgáltatás minőségével. A BKK közleménye kitér arra is, hogy mindez minimális javulást mutat a társaság korábbi felméréséhez képest.
A kutatás azonban a közlekedési szokások és az ügyfelek elégedettségi szintje mellett arra is kitért, hogy hogyan aránylik az önbevallásos bliccelések aránya a felszállások számához. Az könnyen kiszámítható, hogy érvényes jegy vagy bérlet nélkül saját bevallása szerint a közösségi közlekedők 9 százaléka utazik.
Leggyakrabban a 18-29 évesek, és a 40-49 évesek bliccelnek.
A kutatásból képet kaphatunk arról is, hogy mi áll a bliccelés háttérében. Hatalmas változás, hogy amíg a 1970-es évektől a rendszerváltásig a bliccelés valóságos nemzeti sportnak számított, amit sokkal inkább a hatalommal szembeni daccal magyarázhatunk, mint az anyagi problémákkal, hiszen csak 1 forintba került egy villamosjegy. A rendszerváltás után, a hatalmas áremelkedések nyomán változott a „motiváció” is, és sokan úgy voltak vele, hogy inkább bevállalják az akkor még szerény összegű büntetést, mint hogy jegyet váltsanak. Ám miután a büntetés mértéke is egyre növekedett, csökkenni kezdett a jegy nélkül utazók száma is. A BKK felmérése szerint sokan ma már nem „sportból” vagy anyagi okok miatt járnak a tilosban, ugyanis
a bliccelők 87 százaléka szerint a bliccelés hátterében leginkább a jegyvásárlási lehetőség hiánya, valamint a sietség és az időhiány (67 százalék) áll.
A BKK szerint e kifogásokat mérsékelheti a BudapestGO alkalmazás, ami a kifogásokra egyszerű és gyors megoldást kínál, hiszen az applikációban pár kattintással, bármikor, bárhonnan megvásárolható számos jegy- és bérletfajta. Az alkalmazást egyébként egyre többen használják, rangos elismerésben is részesült, népszerűségét pedig az is mutatja, hogy a BKK eseti jegyértékesítésében már közel 40 százalék a digitális jegyekből származó bevétel aránya.
Bár az utasok döntő többsége becsületesen, a szabályoknak megfelelően veszi igénybe a közösségi közlekedési szolgáltatásokat, ennek ellenére még mindig vannak olyanok, akik nemcsak bliccelnek, hanem a pótdíjat sem fizetik ki időben.
Ezért a BKK többször felhívja a figyelmet arra, hogy a ki nem fizetett pótdíj nem évül el, a pótdíjtartozás akár milliókra is rúghat néhány év alatt – áll a társaság közleményében, ami kitér arra is, hogy a BKK több szolgáltatást is bevezetett az utóbbi években, amelyekkel hatékonyabbá teszi, adott esetben gyorsítja a pótdíjazással járó ügyintézést. Például lehetőséget biztosítanak arra, hogy a bliccelésen ért utas az ellenőrnél bankkártyával fizesse ki a helyszíni – mérsékelt – pótdíjat; a pótdíjazás napján történő bérletvásárlás esetén kedvezményes pótdíj megfizetését teszik lehetővé (2 munkanapig); bevezették a pótdíjfizetés lehetőségét elektronikus felületen is. A pótdíjazásról és a pótdíjkedvezményről bővebben a BKK oldalán olvashatnak.
(Kiemelt kép: BKK)