Megzavartuk a még mindig rendszeresen futó magyar maratoni csúcstartó egyik edzését, hogy 30 éves országos csúcsáról és a szombaton kezdődött budapesti atlétikai világbajnokságról faggassuk.
– Te vagy a maratoni futás magyar csúcstartója immár 30 éve. Annak drukkolsz, hogy minél tovább fennmaradjon ez a rekord, vagy annak, hogy egy fiatal titán megdöntse?
– Az attól függ, hogy Szűcs Csabát mint a futást, az atlétikát szerető futót kérdezed-e, aki szeretné, hogy a magyar atlétika, a magyar hosszútávfutás egy kicsit legalább közelítsen a világ elejéhez, mert ha igen, akkor természetesen, döntsék meg a csúcsomat! Ha Szűcs Csabát mint „magánembert” kérdezed, akkor nyilván jobb érzés azt mondani, hogy 1990 márciusa óta tartom a csúcsot, és a saját csúcsomat 1993-ban még 10 mp-el meg is javítottam, amit azóta sem tudtak megdönteni.
Szóval azért jobban hangzik, hogy csúcstartó vagyok több mint 30 éve, mint hogy csúcstartó voltam több mint 30 évig.
– Valóban, itthon 30 éve verhetetlen a 2 óra 12 perc 10 másodperces, Párizsban futott magyar rekordod. Szerinted mik ennek az elsődleges okai abban a korban, amikor a technológia sosem látott módon segíti a versenyzőket a felkészülésben és a teljesítésben?
– Nem tudom, és megmondom őszintén, nem is nagyon értem, hogy miért nem tudják a mai maratoni futóink a 30-40 évvel ezelőtti eredményeket elérni. Az elmúlt 5-10 évben a cipők és a táplálékkiegészítők óriási fejlődésen mentek keresztül. Amikor én a csúcsot futottam, akkor 2 óra 06 perc 50 mp volt a világ legjobb ideje, és én 5 perc 20 mp-re voltam elmaradva tőle. Most 2 óra 01 perc 09 mp a világ legjobb ideje, és magyar futók 15 percre vannak ettől.
Nem érzem az alázatot, nem látom, hogy valaki mindent alárendel a futásnak, hogy 110 százalékot megtesz azért, hogy kihozza magából a maximumot. A tehetség szükséges tényező, de sokkal fontosabb a rengeteg edzés, munka nélkül nem lesz eredmény.
– Te annak idején magadnak írtad az edzésterveidet, és egyáltalán nem távolodtál el a sporttól vagy a futástól azóta sem, hiszen tiéd az ország legnagyobb, futással foglalkozó üzletlánca, szerves része vagy a futótársadalomnak. Szerinted tudnál ma olyan edzéstervet írni, amivel egy mai fiatal sportoló új magyar csúcsot állíthatna fel?
– Az edzéstervet megírni könnyű. Megvannak az edzésnaplóim, pontosan tudom, hogy mikor mit edzettem. Kellene egy olyan futó, aki ezt hajlandó megcsinálni, és nem sérül bele az edzésekbe. Én maximalista voltam akkor is, annyit edzettem amennyit bírtam, néha egy kicsit többet is, ilyenkor én is vagy megsérültem, vagy túledzettem magam, kíváncsi voltam, hogy hol vannak a határaim, mire képes a szervezetem.
– Szerinted hogy „kell nézni” egy maratont? Mikortól a legizgalmasabb, hány kilométernél? Mi játszódik le egy profi fejében 30-35 km után?
– Ez mindig az adott versenyszituációtól függ.
Amikor Párizsban a csúcsot futottam, az utolsó 100 méteren még négyen voltunk együtt, és hatalmas hajrában dőltek el a helyezések. Volt olyan verseny, amikor már 30 km-nél tudtam, 90 százalék, hogy én fogok nyerni, mert éreztem, hogy jobb vagyok a többieknél.
Egy profinak tudnia kell, hogy akkor és ott mire képes, és így elvileg nem érheti meglepetés. Arra kell koncentrálnia, hogy minél gazdaságosabban fusson, az eltervezett tempót tartani, és figyelni az ellenfeleket.
– Mennyit számít egy vb-cím mondjuk egy olimpiához vagy egy berlini csúcshoz képest? Kívülről úgy tűnik, hogy az elmúlt években mindenki a nagy időt akarja megfutni, 2 órához minél közelebb, az sem baj, ha alatta, de mindegy, hogy hol vagy mikor.
– Maratoni futásban fontos szerepe van az időjárásnak, a hőmérsékletnek. Vb-n, olimpián ez általában nem ideális, ezért ott nem lehet jó időt futni. Ma fontosabb a jó idő, mert az objektív, mérhető. Ezért is van olyan, aki inkább a nagy időre koncentrál, és inkább kihagy egy vb-t.
– Nem lesznek itt a maratoni futás jelenlegi legjobbjai, sem Eliud Kipchoge, sem Kelvin Keptum, miért érdemes mégis nézni a budapesti versenyt? Megtippelnéd, hogy a győztes mit fog futni? 2 óra 10 percen belül nem futott még itthon senki.
– Valóban, a mai férfi maratoni futás két legnagyobb alakja nem lesz itt, de ennek ellenére biztosan jó és izgalmas versenyt fogunk látni. Úgy gondolom, 2 óra 10 perc körül fognak nyerni, de inkább azon belül. Mint mondtam, nagyban befolyásolja az időjárás az eredményt. Azt nem tudjuk, lesz-e olyan futó vagy csapat, aki bevállalja, hogy diktálja a kemény tempót, és nem az utolsó pár kilométerre hagyják a döntést.
– Téged melyik szám érdekel a világbajnokságról a maratonon kívül, melyiket ajánlod és miért?
– Engem elsősorban a futószámok érdekelnek, és természetesen ott is inkább a hosszabb távok, 800 m-től felfelé.
***
A vihar miatti kétórás halasztás után szombaton 10 óra 50 perckor elrajtolt a Hősök teréről a férfi gyaloglás 20 kilométeres versenyszámának mezőnye, ezzel vette kezdetét a budapesti atlétikai világbajnokság. A férfi gyaloglóknak a tervek szerint szombaton reggel 8 óra 50 perckor dördült volna el a startpisztoly, ám a villámlások és az esőzés miatt a szervezők úgy döntöttek, hogy két órával később kezdődik a viadal.
„Örömmel jelenthetjük, hogy sikerült úrrá lenni az időjárási nehézségeken, elindult a világbajnokság, megindult az első versenyszám, éppen most haladnak el mellettünk a sportolók, akiknek kiváló versenyzést kívánunk és izgatottan várjuk a végeredményt!” – mondta a helyszínről Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, a vb kormánybiztosa.
Magyarország eddigi legnagyobb sporteseményét az utcai futó- és gyaloglóversenyek mellett a Nemzeti Atlétikai Központban rendezik meg, és jövő vasárnapig tart – közölte az MTI.