Hiába van tökéletes technika a gyorshajtás kamerás büntetésére, a főpolgármester szerint felfoghatatlan, hogy a hatóságoknak valahogy mégsem sikerül ilyeneket felszerelnie.
„Meghalt egy kerékpáros az Árpád hídon, mert
két barom gyorshajtó a szalagkorlátot is letarolva halálra gázolta”
– írta a főpolgármester Facebookon.
Karácsony részvétét fejezte ki az elhunyt kerékpáros családjának. Mint írta, felfoghatatlan, hogy vannak, akik úgy érzik, joguk van Budapesten százötvennel autózni, hogy rendszeresek a gyorsulási versenyek többek között a Szentendrei úton és a Váci úton, és hogy hiába van tökéletes technika a gyorshajtás kamerás büntetésére,
a hatóságoknak valahogy mégsem sikerül ilyeneket felszerelni sem a városban,
sem a magyar autópályákon.
„Felfoghatatlan az is, hogy amikor a rendőrség mégis végez időszakos sebességméréseket, amikből kiderül, hogy milyen sok a gyorshajtó, a kormány erre csak annyit képes mondani, hogy Budapesten dugók vannak, nem gyorshajtók. Felfoghatatlan továbbá, hogy ha az állam nem lép, akkor miért akadályozza, hogy legalább az önkormányzatok felszerelhessenek ilyen kamerákat.”
A posztjában Karácsony felidézi azt az esetet is, amikor valaki kilőtte a főváros korábban kihelyezett kameráit.
2023 július 1-jén, nem sokkal éjfél után egy személyautó a kerékpárosok védelmében kihelyezett megerősített szalagkorlátot átszakítva elütött egy kerékpárost, majd összeütközött egy másik autóval az Árpád hídon. A balesetben többen megsérültek, a kerékpáros férfit roncsolt végtagsérülésekkel, belső sérülésekkel szállították kórházban, ám az életét már nem tudták megmenteni.
A Borsnak szemtanúk arról beszéltek, hogy egy nagy értékű Mercedes és egy BMW haladt a Göncz Árpád városközpont felől az Árpád híd irányába. Az egyik autó sofőrje elvesztette az uralmát a jármű fölött, és megtörtént a tragédia. Az RTL-nek Boncsér Sándor igazságügyi gépjármű szakértő azt mondta, abból, hogy az autók 150 métert sodródtak a becsapódás után arra lehet következtetni, hogy
130-150 km/h körüli sebességgel mehettek.
Mindez néhány száz méterre történt az Országos Rendőr-főkapitányság épületétől, azaz a Rendőrpalota Teve utcai épületétől.
A Fővárosi Közgyűlés éppen a napokban fogadta el az új közlekedésbiztonsági stratégiát, aminek célja az lenne, hogy a halálos kimenetelű közúti balesetek számát 2030-ra 50 százalékkal csökkentsék, és legkésőbb 2050-re sikerüljön nullára levinni. Hogy ez nem lehetetlen, arra Helsinki és Oslo a példa, ők már megcsinálták: mint Karácsony említette, volt olyan év, amikor egyik város közútjain sem halt meg gyalogos.
A célok eléréséhez többek között a sebességhatárok átírására, hatékonyabb sebességellenőrzésre, átfogó zebrafelújítási programra, állandó egyeztető fórumokra és szemléletformáló kampányra van szükség.
Ahogy ebben a cikkünkben is írtuk, a Vision Zero célkitűzéssel elkészült stratégiát éppen azért mutatták be hamarabb, mert 2023. február 19-én, vasárnapra virradóra egy 23 éves lányt halálra gázolt egy gyorshajtó a Harminckettesek terénél.
A közlekedésbiztonsági stratégiát már a februári bemutatásakor is volt, hogy azért kritizálták, mert nem elég kemény. A Magyar Közlekedési Klub azt írta, az irány és a helyzetelemzés jó, az intézkedési javaslatok azonban bátrabbak és gyorsabbak is lehetnének, ők már korábban is javasolták, hogy
az alap sebességkorlátozás a 30 km/h legyen.
Az Énbudapestemnek Zöldi Péter, várostervező-építész is azt mondta, szerinte a célforgalmon kívül már régen ki kellett volna tiltani az autókat legalább a belső városrészekből.
Ajtay Szilárd közlekedési rendszerszervező mérnök, aki egyébként a Lánchíd-vitában a Magyar Autóklubot képviselte, arról írt lapunknak, hogy a legnagyobb probléma, hogy – például a fejlett európai régió városaihoz képest – Budapesten alig van sebességellenőrzés, ami pedig van, az leginkább fix pontokon, mindenki által ismert helyszíneken.
„Budapest már régóta száguldozó város lett, ennek következményei megjelennek a baleseti statisztikákban."
A mérnök szerint gyors javulást csak sebességszabályozással lehetne elérni, de hosszú távon sokat emelne a biztonsági mutatóinkon, ha a jogosítványszerzés, vizsgáztatás folyamatában a felügyeleti szervek véget vetnének a – gyakorta hallható – durva zsebre dolgozási gyakorlatnak.
Orosz Csaba a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, akinek kutatási területei többek között a városi közlekedés és közlekedéstervezés viszont azt mondta az Énbudapestemnek, nagyon jó gondolat, hogy vegyünk két-háromezer kamerát, de őrültek ellen az sem segít, ahogy az emberi vakmerőséget sem lehet műszaki eszközökkel korlátozni.
(Kiemelt kép: Összeroncsolódott kerékpár és személygépkocsi darabjai az Árpád hídon 2023. július 1-jén. Egy személyautó elütött egy kerékpárost, majd összeütközött egy másik autóval / Fotó: Mihádák Zoltán/MTI)