Hollywoodi filmre kívánkozik a történet: az egész világ lélegzetvisszafojtva figyelte, mikor nyit meg a Gellért fürdő hullámmedencéje, végül egy kis strand váratlanul beelőzte.
Az 1920-as években Magyarországon már évek óta tervezték, hogy megépül az első olyan hullámmedence, ami szabadtéri strandon található.
Külföldi példákat kár lett volna követni, hol bohém királyok elképesztő mennyiségű pénzből építtettek hullámgépeket kastélyukhoz tartozó tavakra, máskor meg lelkes szörfösök próbálták az óceánt imitálni, hogy ne függjenek az időjárástól – a legtöbb megoldást kacagva elmosta a víz.
1924-ben azonban végre hivatalossá vált: a turizmust fellendítendő, a Gellért fürdő részeként bemutatnak egy hullámfürdőt. A helyi sajtót erősen megosztotta a hír, a nyilvánvaló előnyök mellett nem tudták nem kiemelni, hogy egy ilyen attrakcióért milyen árat kell majd fizetnie a városnak. A Gellért Szálló is átépítés alatt állt, az új szolgáltatáshoz extraként meg kellett építeni az 560 négyzetméteres medencét, miközben az építőanyagok ára éppen kúszott felfelé.
A vészjósló kommentároknak igazuk lett, a fürdőre szánt költségek elszálltak, a megnyitó időpontját pedig nem győzték tologatni.
Eközben…
Ugorjunk előre 1925-be, a Csillaghegyi Árpád-fürdőbe, ami egy nagy területű, ősfás parkkal körülölelt, szép fekvésű strand teraszos napozóterületekkel, sétányokkal és három medencével. Gerő Árpád, a fürdő vezérigazgatója új attrakcióval szeretett volna még több vendéget a jegypénztárakhoz csábítani, ezért megbízta Krassner Ferencet (csillaghegyi gépgyáros, Hajós Alfréddal is dolgozott versenymedence rekonstrukción), hogy nézzen utána, milyen lehetőségeik vannak.
A külföldi próbálkozások alapján készített tervek költségvetése bőven meghaladta a kis strand lehetőségeit, ezért Krassner saját ötletekre épülő, új tervvel állt elő. Emelkedő és süllyedő dugattyúszekrényekre bízta a hullámzás beindítását. Ez a módszer üzembiztos volt, megépítése töredéke, áramfelvétele harmada a másik módszernek, amelynél egy vízszintes tengely körüli inga mozgatta a vizet. Ráadásul a marhabőrszíjakkal mozgatott két dugattyú egyenetlen mozgatásával a természetes hullámzást még jobban imitáló minőség volt előidézhető,
egy-másfél méteres, tarajos hullámokat volt képes előállítani.
A csillaghegyi strandnak megvolt az az előnye is a Gellérttel szemben, hogy új medence helyett (erre nem volt pénz), egy meglévőt kellett úgy átalakítani, hogy a gép működhessen. Ezzel az előnnyel sikerült a Gellértet hirtelen beelőzni, az első hullámmedence premierje öt héttel a nagy riválsé előtt kezdett működni, Csillaghegyen.
A sztorihoz hozzátartozik, hogy a Gellértben is Krassner gépészeti elképzelései alapján készültek a hullámok, ez a gép közel 100 éves, de ma is működik. Krassner találmánya nem sokkal később megjelent a Palatinus strandján is, Németországban pedig másolni kezdték. Ahol beépítették, ott azonnali és garantált anyagi sikert hozott a fürdőhelynek, veszteségesen üzemelő strandokat képes volt rövid időn belül nyereségessé tenni.
Forrás:
- termálonline.hu
- Arcanum / Tér és forma, 1937. X. évfolyam, 9. szám
- Fotók: Fortepan