Annyit beszéltünk mi is az M3-as metróról, hogy gyakorlatilag már ciki nem mindent tudni róla, vagy mégsem? Összeszedtünk pár kérdést a témában, amiket az általános műveltséget messze meghaladó tudással sem lesz egyszerű megválaszolni.
Könnyűektől haladunk a nehezek felé, és a könnyűek is nehezek:
Öt számadat, amiket senki sem tud
- A menekülési útirány jelző rendszer részeként beépített EXIT lámpák mennyisége 957 darab.
- A teljes vonalon 265 kamera található.
- 44 főszellőző ventillátort építettek be – az erejéről annyit, hogy 1 darab ilyen ki tud szolgálni három százhúsz szobás, háromszintes mélygarázzsal rendelkező szállodát.
- A legmélyebb állomás a Kálvin tér, ez 28,24 méter mélyen van.
- A pálya egyszerre maximum 31 szerelvényt bír el, amik ilyenkor pár száz méterre vannak egymástól, szerelvényenként maximum 1098 fővel.
Mi a LUNGO? Egy tésztaétel vagy egy kávé az Utasellátóból?
Egyik sem. Egyrészt az Utasellátó nem működik a metróban, másrészt nem is lehet megenni, mert a régi, fröccsöntött műanyagokra emlékeztető, kifejezetten erre a vonalra tervezett, betonból készült bútorcsaládot hívják így.
A tervező Nagy-Mihály Márk volt, a mögötte álló cég, a VPI fő profilja a köztéri betonbútorok tervezése és gyártása. Termékeik fejlesztésében és kivitelezésében is a közterek innovatív megközelítésére törekszenek folyamatos kísérletezéssel és új utak keresésével. Kizárólag saját fejlesztésű, nagyszilárdságú betonkeverékekkel dolgoznak. Ezek az új generációs anyagok karcsú és összetett formák, nagy teherbírású szerkezetek, valamint szokatlanul finom felületek létrehozását teszik lehetővé.
Melyik a legrövidebb és leghosszabb távolság két megálló között?
Kicsit sem akarunk biztatni senkit a sínfutás kipróbálására vagy gyakorlására (sőt, ide leírjuk, hogy NE), inkább a játéktervezőknek mondjuk, hogy ha Kontroll-játékot terveznek, akkor ezekkel a távolságokkal tudnak számolni.
Legrövidebb távolság két megálló között 468 méter (Kálvin tér - Ferenciek tere)
Leghosszabb távolság két megálló között 1753 méter (Határ út - Kőbánya-Kispest)
30 méter hosszú, lézerrel dolgozik, de szereti a szikrákat is, mi az?
A köszörűgép. Az 5 egységből álló, 30 méter hosszú SPENO SRR 16M-5 típusú gép egy ütemben mintegy 400-500 vágánymétert köszörül. Általában 4-5 menetben, íves szakaszokon akár 7-9 menetben (oda-vissza) végzi el a sínfej köszörülését. A menetek számát a gép folyamatos, lézeres és örvényáramos méréseinek eredményei határozzák meg.
Milyen nyoma van ma a 3-as vonal meg nem épült részének?
Kevesen tudják, de a káposztásmegyeri lakótelepet úgy tervezték, hogy ott “hagytak ki helyet” a metróépítés számára, amikor észak felé még hosszabb vonallal számoltak. Budapest fejlesztésében ez lett volna az első eset, amikor egy új városrész tömegközlekedési feladatait a városrész építésével egy időben és összehangoltan megoldják. Az építés ideje alatt (1970 és 1990 között) bekövetkezett gazdasági-politikai változások ezt végül megakadályozták. A vonal északi végállomása 1990 decembere óta Újpest-központban van. A tervezett Rózsa utca, Rákospalota-Újpest vasútállomás, és Szilas-patak metróállomások nem készültek el, de a felszíni pálya egy szakasza igen, ezt azóta a 14-es villamos használja.
Ki az az ÁDI?
Az állomási diszpécsereknél (ÁDI) működtetett felügyeleti rendszerek, kameraképek, vezérlő eszközök az operatív irányítás elengedhetetlen eszközei. Itt találhatók a különböző feszültség állapotfigyelők, mozgólépcső vezérlők, valamint ide futnak be a főbb alrendszerek visszajelelzései. Az ÁDI-ban elhelyezett monitorok segítségével figyelik a diszpécserek az állomás működését. Az Arany János utcai állomás ÁDI szobájában például hat monitoron összesen 24 kamera képét látják egyszerre. Egy monitor pedig arra szolgál, hogy egy tetszőlegesen kiválasztott kameraképet lehessen megfigyelni, illetve itt jelenik meg, ha bármilyen vészjelzés érkezik az állomás területéről (például tűzjelző vagy mozgólépcső vészgomb jelzése, esetleg egy segélykérőről hívás érkezik). A monitor ilyenkor azonnal az adott vészgombhoz legközelebbi kamera képét mutatja, hogy a diszpécserek információt kapjanak a vészjelzés okáról.
Az ÁDI másik fontos eleme a tűzjelző indító berendezés. Ezen a panelen indítható az oltásvezérlés egy esetleges tűz esetén. Ilyenkor bekapcsolnak a JET-ventilátorok, illetve a vízköddel oltó berendezések is, amelyek vizet porlasztanak a szerelvényszobákban, a kapcsolóterekben, az állomás egész területén, valamint a peronok alatt, a sínek között. Ezeket manuálisan is el lehet indítani, szabályozni.
Források: