Budapest, Prága, Pozsony és Varsó közösen lobbiznak az EU-ban, és most együtt látogatták meg Vitalij Klicskót, az ukrán főváros polgármesterét.
A Szabad Városok Szövetsége, vagyis Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Csehország fővárosai sajátos körülmények között működnek, hiszen mind Budapestet, mind Pozsonyt, mind pedig Varsót és Prágát ellenzéki városvezetés irányítja. Sokan és sokszor tekintenek úgy a V4-ekre, mint az EU-val együtt nem működő, az európai értékeket nem tisztelő régióra, ennek ellensúlyozása és árnyalása érdekében jött létre a négy város szövetsége. A hálózatot Karácsony Gergely (Budapest), Matúš Vallo (Pozsony), Rafal Trzaskowski (Varsó) és Zdeněk Hřib (Prága) főpolgármesterek alapították 2019. december 16-án Budapesten.
A szövetségének három fő célkitűzése van. Egyrészt az aláírók hitet tesznek a liberális demokrácia, a pluralizmus, a nyitottság és a kulturális sokszínűség értékeinek védelme mellett térségünkben. Másodszor, tekintettel a városainkat érő közös kihívásokra, a Szövetség tagjai közösen lobbiznak az EU-ban zöldítési, fenntarthatósági célú közvetlen városi forrásokért. Indulása óta a Szabad Városok Szövetségének főpolgármesterei összeurópai városi kezdeményezést szerveztek annak érdekében, hogy az Európai Unió a következő többéves pénzügyi keretében különítsen el közvetlenül hozzáférhető forrásokat a városok számára zöldítési célokra.
Ezen túl felvették a kapcsolatot hasonló értékalapon álló nagyvárosi polgármesterekkel (például Sadiq Khan londoni és Ekrem Imamoglu isztambuli főpolgármesterrel) az együttműködés elmélyítése és a városszövetség jövőbeni bővítése érdekében. Szeptemberben pedig csatlakozott a szövetséghez Kijev is, ahol szerdán Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármesterének meghívására rendeztek csúcstalálkozót az érintett városok vezetői. Az esemény helyszínéről kiküldött munkatársunk tudósítja lapunk olvasóit.
De kik alapították a Szabad Városok Szövetségét? Mivel foglalkoztak korábban, és milyen célok mentén dolgoznak?
Nézzük sorban.
Zdeněk Hřib
Prága kalózpárti főpolgármestere 2018 óta vezeti a cseh fővárost. A kalózpártiság persze nem azt jelenti, hogy a karibi térség fosztogatóit támogatná, sokkal inkább a polgári jogok megerősítését, a direkt részvételt, a részvételi demokráciát, a szerzői jogok megreformálását, a szabad tudásáramlást, az információszabadságot, a biztonságosabb adatvédelmet, a magánszféra védelmét, az állam és közélet nagyobb átláthatóságát, a demokratikus oktatást és világszerte hasonló ügyek képviseletét.
Mielőtt azonban Hřib főpolgármesternek, sőt, politikusnak állt volna, egészségügyi menedzserként dolgozott az egészségügy digitalizációja, a minőség-ellenőrzés, valamint a fogyasztóvédelem területén. Még korábban pedig Tajvanon volt orvostanhallgató a Károly Egyetem cserediákjaként.
2014-ben ugyan már indult egyszer a főpolgármesteri címért, de végül csak 2018 novemberében választották meg a város első emberének, ahol Adriana Krnáčovát váltotta a tisztségben.
2019-ben komoly sajtóvisszhangot váltott ki, hogy akkor négy év után újra kitűzte Tibet zászlaját a prágai városházára, ami annál is inkább gesztus értékkel bírt, hiszen a nagyobbik kormánypárt, az ANO által adott polgármester, Krnáčová alatt nem tűzték ki a tibeti zászlót, sőt, az ANO-s polgármester testvérvárosi megállapodást kötött Pekinggel.
Zdeněk Hřib egyébként elég jó érzékkel nyúl a zászlókhoz, ugyanis a tibeti fiaskó után a cseh politikus egy tajvani zászlót lobogtatott a városházán, miközben tajvani képviselőkkel találkozott és ismét megerősítette, hogy fel kívánja bontani a Prága és Peking közötti testvérvárosi megállapodást. Természetesen a Kínai Népköztársaság ki is borult a kijelentéseken és a gesztusokon, amit nem sokkal később Oroszország is megtett, miután átnevezte az orosz nagykövetség előtti teret átnevezte Borisz Nyemcov térre, aki köztudottan a putyini rendszer heves kritikusa volt, és akit 2015-ben gyilkoltak meg. Mindemellett házas, három gyermeke van és notórius tömegközlekedő.
Matúš Vallo
Pozsony első embere eredetileg építész, urbanista, nem mellesleg pedig zenész, illetve unokája a korábbi csehszlovák kultuszminiszternek, Miroslav Váleknek. 2018-ban választották meg először a szlovák főváros élére, majd 2022-ben több mint 60%-kal újraválasztották.
Középiskolai tanulmányait Rómában végezte, a művészetek és a geometria iránti érdeklődése örvén pedig a Szlovák Műszaki Egyetemen végezte, hogy aztán nem sokkal később Fulbright ösztöndíjasként a New York-i Columbia Egyetemen dolgozzon.
Legfontosabb feladatai között szerepelt a pozsonyi parkolási rendszer rendberakása, amiért rengeteg kritika érte a korábbi városvezetést. A reformjavaslatokat több kritika is érte, amely végül 2020-ban került elfogadásra és 2021-ben léptek életbe.
Vallohoz köthető továbbá a Pozsonyi Metropolitan Intézet létrehozása, amelynek feladata a városfejlesztés segítése, valamint a lakosság részvételre való buzdítása Pozsony fejlesztésében.
Rafał Trzaskowski
A varsói polgármester szintén művészeti és értelmiségi frontról érkezett, hiszen apja, Andrzej Trzaskowski ismert zongorista és zeneszerző, míg apai dédapja, Bronisław Trzaskowski a 19. században az első lengyel lánygimnáziumok alapításában vett részt, és korának elismert nyelvészeként tartották számon.
Fun fact, hogy ő maga nyolcévesen, 1980-ban szerepelt a lengyel televízió a Mi kertünk című, gyerekeknek szóló tévésorozatában, de ennél izgalmasabb, hogy ausztrál és amerikai középiskolákban tanult tinédzserként, majd 1996-ban angolból és nemzetközi kapcsolatokból diplomázott, egy évvel később pedig mesterszakos képzésen vett részt a lengyel főváros melletti Natolinban található Európa Kollégiumban, később pedig az Oxfordi Egyetemre, illetve a párizsi uniós Stratégiai Tanulmányok Intézetébe járt ösztöndíjjal, mígnem 2004-ben a Varsói Egyetemen szerzett doktori fokozatot politológiából.
Trzaskowski részt vett abban a munkacsoportban, amely a 2000-es évek elejétől a lengyel EU-tagságot készítette elő, 2009-ben pedig mandátumot szerzett az uniós választásokon, amelyet követően digitális politikával és adatvédelemmel foglalkozott az Európai Parlamentben, 2013-tól pedig – egy rövid ideig – Donald Tusk kormányában a közigazgatási és digitalizációért felelős miniszteri posztot töltötte be.
Varsó főpolgármestereként 2018 óta dolgozik, 2020-ban pedig indult a lengyel elnökválasztáson, amelyben szoros küzdelemben, de alul maradt Andzrej Dudával szemben.
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere eredetileg szociológus, amivé 2000-ben vált a diplomaszerzéssel. Mindez az ELTE-n történt, előtte pedig a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar történelem szakára járt 1995-ig. Diplomája megszerzése után a Medián piac- és közvélemény-kutató cégnél kapott kutatásvezetői állást. 2007-ben a cég kutatási igazgatója lett. Emellett 2004-től a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének oktatója volt először tanársegédi, majd 2008-tól adjunktusi beosztásban. 2004-ben a Corvinus Egyetem PhD-hallgatója volt.
2002-ben fordult politikai pályára, amikor is a Miniszterelnöki Hivatal koordinációs államtitkárságán dolgozott politikai tanácsadóként, majd 2009 nyarán az addigra párttá alakult Lehet Más a Politika tagja lett, amelynek kampányfőnöke lett a 2010-es országgyűlési választásokon. Emellett a budapesti területi listán indult 3. helyezettként, innen szerzett országgyűlési képviselői mandátumot. 2013-ban azonban kilépett az LMP-ből és többedmagával megalapította a Párbeszéd Magyarországért nevű baloldali zöld formációt.
Főpolgármesterré 2019 júniusában választották a budapestiek, amelynek során a szavazatok 50,86%-át gyűjtötte be, 2021-ben pedig indult az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelölti előválasztásán a Párbeszéd, az MSZP, és az LMP színeiben, azonban később visszalépett a jelöltségtől.
És végül a vendéglátó:
Vitalij Klicsko
Vitalij Klicsko valószínűleg kevesek számára szorul bemutatásra, sokan talán még mindig a „Vasököl” néven emlegetett box-világbajnokként emlékeznek rá. Klicsko azonban 2014 óta Kijev polgármestere, aki egyebek mellett a főváros védelme miatt ma az orosz-ukrán háború egyik kulcsfigurája.
Box karrierjéről gyakorlatilag könyvterjedelemben lehet írni, ahogy ezt meg is történt több esetben, ám azt valószínűleg kevesebben tudják, hogy a Klicsko testvérek még profi karrierjük megkezdése előtt doktori képesítést szereztek maguknak sporttudományokból.
A kijevi polgármester az Ukrán Városok Szövetségének elnöke, aki jelen pillanatban is Kijev védelmét látja el.
A Szabad Városok Szövetsége és az ukrajnai háború
- 2022. Február 15. 9 nappal a háború kitörése előtt Zdeněk Hřib prágai és Rafał Trzaskowski varsói főpolgármesterek Kijevbe látogatnak Vitali Klicskó főpolgármesterhez, ahol a szövetség V4-es polgármestereinek nevében szolidaritásukat fejezik ki Ukrajna és az ukrán főváros felé, valamint meghívják Klicskót, hogy csatlakozzon a szövetségbe
- 2022. Február 25. A Szabad Városok Szövetsége közös deklarációt ad ki, melyben elítéli Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai invázióját Ukrajna ellen
- 2022. Március 4. Varsó krízistalálkozót szervez a Szövetség tagjainak, Budapest képviseletében az eseményen részt vesz Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes
- 2022. Április 8. Karácsony Gergely főpolgármester telefonon keresztül érdeklődik az aktuális helyzetről Vitali Klicskóól és biztosítja Budapest támogatásáról Kijevet.
- 2022. Szeptember 26. A Prágában megrendezett éves Szabad Városok Szövetsége csúcstalálkozón Klicskó főpolgármester vezetésével Kijev csatlakozott a Szabad Városok Szövetségéhez.
Budapesti támogatás Ukrajnának
A magyar főváros egyébként az orosz invázió megkezdése után szinte azonnal humanitárius segítségek nyújtott az Ukrajnából menekülőknek, amely az első biztonságos ország volt a menekültek számára. Rövid- és hosszútávú szálláshelyek, étkeztetés és logisztika biztosításával, utazási kedvezménnyel, valamint információs iroda létrehozásával segítette a menekülteket, hogy hozzáférjenek az alapvető szolgáltatásokhoz.
A Fővárosi Önkormányzat novemberben Kijev városának kérésére egy egytonnás generátort és két hőlégfúvót is küldött az ukrán fővárosnak, így segítve a kritikus infrastruktúrát, amelyet folyamatosan támad az orosz hadsereg megfosztva a civil lakosságot a fűtéstől és az áramtól.