– "Ha nem lenne ez az egész nagyon szomorú, akár röhöghetnénk is azokon a nyilatkozatokon, amelyek elhangzottak ezzel kapcsolatban" – kezdte sajtótájékoztatóját Karácsony Gergely, aki úgy véli, ezek egymásnak ellentmondanak és nem is igazak.
„Egy csekk és más semmi: rajta 5000 milliárd forint, és viheti a főváros a területet, amivel egyébként 30 éve nem csinált semmit" – közölte tegnap Lázár János építési és közlekedési miniszter, reagálva a főpolgármester elővásárlással kapcsolatos bejelentésére. Karácsony a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nem tudja, hogy Lázár honnan vette ezt az 5000 milliárdot.
– Azt lehet csak tudni, hogy a parlament által elfogadott államközi megállapodás Magyarország és az Egyesült Arab Emirátusok között valóban említést tesz arról, hogy az arab uralkodó arra ösztökéli a beruházót, hogy költsön el 5 milliárd eurót,
<blockquote>
de hogy ennek mi köze van az adásvételi szerződéshez, azt valószínűleg még Lázár János sem tudja. 
</blockquote>
 – mondta a főpolgármester.
„Azt a tervet találták ki, hogy mindenáron szabotálják Budapest 5000 milliárd forintos fejlesztését. Ehhez pedig, mivel más forrása, pénze nincs: a budapesti távhőcéget akarják lenullázni.” Ezt már Szentkirályi Alexandra, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője nyilatkozta a budapesti elővásárlási szándékról. Karácsony Gergely szerint Szentkirályi ezzel a kijelentéssel a nevetségességi versenyt is megnyerné.
– Ez különösen mulatságos annak tükrében, hogy az idei költségvetés elfogadása során a Fidesz frakciója amellett állt ki, hogy a Fővárosi Önkormányzat fizessen be 51 milliárd forintot a központi költségvetésbe.
<blockquote>
Azt az 51 milliárdot, amelynek befizetéséről tegnap óta tudjuk, hogy törvénytelen.
</blockquote>
A Fidesz frakció szerint tehát az 51 milliárdos tétel semmilyen problémát nem okozott volna a közszolgáltatásokban, de hogyha a főváros kifizetné az elővásárlás kapcsán az első tízmilliárdos tételt, azonnal összeomlana a város – jegyezte meg a főpolgármester, aki ugyancsak mulatságosnak tartotta, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő arra a jogi álláspontra jutott 24 óra alatt, hogy az általuk készített és aláírt szerződésben nevesített elővásárlási jog valójában nem érvényes a fővárosra, és elővásárlási joga csak a vevőnek van. Vagyis az állítják, hogy kizárólag az Emirátusok által kijelölt vevő élhet az elővásárlási joggal.
– "Ez egészen szürreális, és azt gondolom, hogy jogászgenerációk fogják tanulni ez az esetet" – fűzte hozzá a főpolgármester, de hozzátette, hogy Rákosrendező ügye sokkal komolyabb annál, hogy csak nevetni lehessen rajta. Ezzel együtt, Karácsony Gergely továbbra is nyitott a kormánnyal való tárgyalásra, ma elküldték a meghívót Lázár Jánosnak, hogy beszéljenek végre arról, hogy mire van szüksége Budapestnek Magyarország legfontosabb fejlesztési területén.
A főpolgármester sajtótájékoztatóját követően háttérbeszélgetést tartott Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója is, ahol szintén téma volt Rákosrendező.
Kiss Ambrus élcelődött azon is, hogy bár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő végül arra a jogi álláspontra jutott, hogy elővásárlási joga csak a vevőnek van, Lázár János mondatai viszont azt sugallták, hogy nemcsak, hogy elővásárlási joguk van, de az egész területre szóló elővásárlási joguk van.
A Vagyonkezelő pedig mondhat egy közleményben bármit, a szerződésben attól még az szerepel, hogy a fővárosnak elővásárlási joga van. „Ha ezt mégsem így gondolják, akkor mi a fenének írták bele a szerződésbe?” A procedúra maga is szerepel a szerződésben, hogyan kell megszerezni a BKM elővásárlásról lemondó nyilatkozatát.
<blockquote>
A szerződés ugyanis, jegyzett meg Kiss egy nagyon lényeges dolgot, egy jogi dokumentum, egy közlemény pedig nem jogi dokumentum. 
</blockquote>
Kiss azt is elmondta, ha az elővásárlási jogukkal nem hagyják őket élni, akkor bíróságra mennek.
Kiderült továbbá egy, mint a főigazgató fogalmazott, megható kezdeményezés is: budapestiek jelentkeztek, hogy ők is szívesen beszállnának a vásárlásba.
Borítókép: Gallov Adrienne

Karácsony Gergely tegnap közölte, hogy a főváros élni kíván elővásárlási jogával Rákosrendezőt illetően. Ám ahogy az várható volt, ez a bejelentés nem aratott túl nagy sikert a kormányoldalon. A főpolgármester mai sajtótájékoztatója elsősorban a reakciók abszurditására hívta fel a figyelmet.

KÖZÉLET

Karácsony Gergely tegnap közölte, hogy a főváros élni kíván elővásárlási jogával Rákosrendezőt illetően. Ám ahogy az várható volt, e bejelentés, nem aratott túl nagy sikert a kormányoldalon. 

„Jogászgenerációk fogják tanulni ez az esetet"

„Jogászgenerációk fogják tanulni ezt az esetet”

„Az elmúlt időszakban viszonylag ritkán volt módom arra, hogy valami pozitív dolgot is mondjak Budapest jövőjével kapcsolatban” – kezdte Karácsony.
Az első bejelentése az volt, hogy a Fővárosi Törvényszék aznap, január 21-én, kedden meghozott jogerős döntése
<blockquote>
törvénytelennek nyilvánította „a Fővárosi Önkormányzat költségvetési egyensúlyát felborító államkincstári (MÁK) inkasszálásokat”.
</blockquote>
A bíróság tehát megerősítette, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke a 2023-as évben törvényellenes volt. Mindez azt is jelenti, hogy a MÁK-nál van 28,3 milliárd forint (plusz a kamatok), ami a Fővárosi Önkormányzatot illeti.
Az elmúlt évek talán legfontosabb politikai ügyével kapcsolatban, a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereskedésről <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/21/gyozott-a-fovaros-a-szolidaritasi-hozzajarulas-ugyeben" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben</a> írtunk részletesen.
A városvezetés most azt várja, hogy az ítélet szöveges kihirdetése után a MÁK visszautalja az összeget. Ha mégsem, akkor kártérítési pert indítanak. A főváros egyébként pert indított a 2024-es évre vonatkozóan is, ott 40 milliárd forint a tét.
Mint Karácsony fogalmazott, annak sem lehet más az eredménye, de ez néhány hónap múlva kiderül. Ha sikerül megnyerniük azt a pert is, akkor sikerült egyúttal enyhíteniük Karácsony szerint azt a károkozást is, amit a kormány tett Budapestnek.
„Ígértem egy másik jó hírt is” – folytatta Karácsony. „Ez Rákosrendezővel kapcsolatos.”
Ahogy január 20-án, hétfőn, <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid0qw72JcaKaV8fNFgD5DxPLYLVCdqLw6pEnykopm5wgc33R2QMyWXdPyT7iwBBPLGdl?__cft__[0]=AZXGdevDm6sSh-J8dRLSVkl_j78SuG9FbhizIYst5-7FRVKmcSBzAd7FglfzVYfjAF36h-gHmN84y747j56gZyUeacmYjM0hXivk3N5wcm3clKsdbTtFVTMy9VGpERrHcFxJxfW6qEwN83ST8KHKSf0faj3wOY_cz1iYVpgPkYRaMkaY-iXvYUjX94xCkPvff5A&amp;__tn__=%2CO%2CP-R" target="_blank" rel="noopener">egy posztjában írta a főpolgármester</a>, adatigénylést küldött a MÁV-nak és a Nemzeti Vagyonkezelőnek, és az információszabadságról szóló törvénynek megfelelően bekérte azt, a kormány által aláírt ingatlanvásárlási szerződést, amivel egy arab befektetői csoportnak adja át a területet.
Rákosrendező 85 hektáros területének ingatlan-adásvételi szerződésével <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/20/kimondtak-a-halalos-iteletet-budapest-varoskepere" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben</a> foglalkoztunk.
A nyomásnak engedve a Nemzeti Vagyonkezelő nyilvánosságra hozta ezt a szerződést, amit a Fővárosi Önkormányzat munkatársai azonnal áttanulmányoztak, és mint Karácsony fogalmazott, „találtak benne egy érdekességet”.
Még pedig azt, hogy a Budapesti Közműveknek, mint résztulajdonosnak, elővásárlási joga van a teljes területre. A szerződés hatályba lépésének feltétele is az lett volna, hogy az elővásárlási joggal rendelkezők lemondjanak a jogukról, úgyhogy több probléma is volt az üggyel.
<blockquote>
Mindenesetre a városvezetésnek esze ágában sincs lemondani az elővásárlás jogáról, „hiszen éppen most kerestünk a fővárosnak 28 milliárd forintot”.
</blockquote>
Ha a fővárosnak sikerül megszereznie a területet, a szerződés életbe lépését követően 10 munkanapon belül meg kell fizetniük az első, 12,7 milliárdos részletet. Karácsony ezért a következő, január 29-i, szerdai közgyűlésre előterjesztést fog benyújtania arról, hogy a Közművek tegye meg a megfelelő lépéseket.
A vásárlás második részletét akkor kell megfizetniük, mikor az állam elvégezte azokat a szabályozási és egyéb feladatait, amik a beruházásokhoz szükségesek. A harmadik, utolsó részletet pedig elég 2039-ig kifizetni.
„Az a tervem, hogy egy teljesen más beruházás érdekében egy nemzetközi ingatlanhasznosítási pályázat révén megvalósítjuk azt, amire Budapestnek valóban szüksége van. Nem felhőkarcolok lesznek, <a href="https://enbudapestem.hu/2023/12/08/peldamutato-valasz-lehetne-a-kozelgo-urbanisztikai-es-klimakatasztrofara-rakosrendezo-fejlesztese" target="_blank" rel="noopener">hanem egy parkváros</a>” – jelentette ki a főpolgármester.
Mint mondta, ebből is látszik, hogy a Fővárosi Önkormányzat minden lehetséges jogi és politikai eszközt megragad annak érdekében, hogy megőrizze a város autonómiáját, a város szabadságát.
„Ma megnyertünk egy pert, ami alapján visszaszereztük a város forrásait, és ma találtunk egy félmondatot, ami alapján meg tudjuk őrizni a város autonómiáját akkor is, amikor a legfontosabb rozsdaövezet fejlesztéséről van szó” – foglalta össze Karácsony.
„Ez rossz hír mindenkinek, aki Budapest ellenségeként viselkedett az elmúlt időszakban” – tette hozzá.

2025. január 21-én Karácsony Gergely főpolgármester sajtótájékoztatót tartott, amit azzal kezdett, hogy két jó hírt szeretne közölni. Az elsővel kapcsolatban azért lehetett sejtése annak, aki követte a napi híreket, a második viszont hatalmas meglepetést tartogatott.

A főváros megveszi Rákosrendezőt

„Győztünk a bíróságon, jogellenesen van a kormánynál Budapest pénze” – <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid02Wr9ej9gYC8TeKG1UDpUFRjkk5tmx8Jh2pjJwX5uj7nhMzVqVYdxhotVaR2z3segWl" target="_blank" rel="noopener">jelentette be</a> Karácsony Gergely főpolgármester egy posztban a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos tárgyalás végeztével, azaz egy közel kétéves jogi procedúra ért a végéhez. Az üggyel kapcsolatban már 2023 májusában <a href="https://enbudapestem.hu/2023/05/19/a-fovaros-meggyozodese-hogy-nyerheto-a-kormany-elleni-per" target="_blank" rel="noopener">azt mondta</a> Kiss Ambrus, akkori főpolgármester-helyettes, jelenlegi főigazgató, hogy őszinte meggyőződésük, hogy „ez egy megnyerhető per”, és úgy tűnik, nem is kellett csalódniuk.
A nehézséget vélhetően most az adja, fogalmazta meg szintén ő <a href="https://substack.com/home/post/p-151322161" target="_blank" rel="noopener">egy korábbi posztjában</a>, hogyan szerzik vissza a város pénzét, azt a több milliárd forintot, amit a MÁK már inkasszált, Budapestnél ugyanis nincs inkasszójog, azaz „harcolnunk kell a pénzünkért”.
A szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos történet többek között azért is izgalmas, mint fogalmazott, mert arról szólt, „hogyan lehet pénzügyileg béklyót kötni egy települési önkormányzatra, és hogyan lehet bármikor ezt úgy megrántani, hogy ne legyen belőle szabadulás”.
<blockquote>
A szolidaritási hozzájárulás intézménye nem más, mint egy nem túl látványos, ám annál hatékonyabb eszköz a kormány kezében, hogy korlátozzák az önkormányzatokat.
</blockquote>
<h3 class="MsoNormal">Megkérték az árát</h3>
A szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos küzdelem egészen 2017-ig nyúlik vissza. Az állam 2016-ban határozta el, hogy államosítja a közoktatási intézményeket, mert szerintük a vegyes fenntartás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és ennek köszönhetően majd kiegyensúlyozottan működhetnek az iskolák.
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár akkor azt mondta, az önkormányzatoknak nem kell hozzájárulást fizetniük az iskolák működtetéséhez, csakhogy nem sokkal később kiderült, nem mondott igazat. 2017-től már azzal számoltak, hogy szolidaritási hozzájárulás címén megadóztatnák az önkormányzatokat, hogy fedezni tudják az iskolák totális államosítását.
Az önkormányzatok már akkor aggódva figyelték a kormány akcióját, mert a bonyolult szövegezés miatt sokan úgy vélték, a kormány a saját bevételeiket is megcsapolhatja. Budaörs már akkor beperelte az államot, hiszen a rájuk kivetett több mint 2 milliárdos hozzájárulás meghaladta azt a 900 millió forintot, amit az önkormányzat korábban az intézményei működtetésére fordított. 
A polgári perben első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerős döntése 765 millió forint visszafizetésére kötelezte volna az államot, mivel szerintük alkotmányossági aggályokat vet fel az olyan szabályozás, amelyben az állam az önkormányzatokat saját bevételeik terhére kötelezi közteherviselésre.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla viszont úgy látta, „teljes egészében jogszerűen járt el a költségvetés a szolidaritási hozzájárulás bevezetésével. A szabályozással semmiféle kár nem éri az érintett önkormányzatokat”. Az ügyben tárgyalásra sem került sor, mert már menet közben az a döntés született, hogy az önkormányzat nem kérheti számon az államot a költségvetés miatt.
<h3 class="MsoNormal">Nem csak erkölcstelen</h3>
A 2019-es választások után, amikor is a Fidesz elvesztette többek között a fővárost, Orbán azt mondta, az új városvezetés ugyanolyan együttműködésre számíthat a kormánnyal, mint az előző. A szolidaritási hozzájárulás összege mégis, előbb 2020-ban a Tarlós-érában szokásos 10 milliárdról 22 milliárdra, majd 2021-2022-ben 35-36 milliárd forintra ugrott.
A városvezetés a 2022 nyarán megválasztott ellenzéki országgyűlési képviselőkkel közös javaslatcsomagot terjesztett be a 2023-as költségvetéshez (ami már 56 milliárd forintot vont el Budapesttől ezen a címen), amiben kezdeményezték, hogy álljon vissza a 2019 előtti állapot.
A főpolgármester végül 2023 április 19-én <a href="https://enbudapestem.hu/2023/04/19/a-fovaros-felfuggeszti-a-kormany-finanszirozasat" target="_blank" rel="noopener">beszélt arról</a>, hogy van egy adó, aminek nemcsak az erkölcsösségét, de a törvényességét is vitatják, ez pedig nem más, mint a szolidaritási adó. A főváros 2023 június 6-án <a href="https://enbudapestem.hu/2023/06/06/szolidaritasi-ado-meginditja-a-pert-a-fovaros" target="_blank" rel="noopener">nyújtotta be a keresetlevelet</a> a Fővárosi Törvényszéknek, nem sokkal később, 2023 végén egyébként Budaörs is újfent pert indított az állam ellen.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/1200x1200-2.png" alt="A" width="1000" height="600">
<figcaption>Kép: Budapest Városháza/</figcaption>
</figure>
</div>
A per indításakor, 2023-ban 58 milliárd forintot kellett befizetnie a Fővárosi Önkormányzatnak, ami 25 milliárddal meghaladta azt, amit az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására állami támogatásként kapott, ez pedig szerintük nemcsak az alaptörvénnyel, hanem nemzetközi egyezményekkel és az önkormányzati törvénnyel is ellentétes.
A keresetlevélben arra kérték a Fővárosi Törvényszéket, hogy állapítsa meg, hogy a költségvetési törvény ellentétes az Alaptörvénnyel, jogtalanul követelnek a fővárostól az államtól kapott normatív támogatásnál nagyobb összeget szolidaritási hozzájárulás címen, továbbá kérték, hogy hogy adjon jogvédelmet a Fővárosi Önkormányzatnak, azaz a per jogerős lezártáig tiltsa meg, hogy az Államkincstár levonja a szolidaritási adót Budapest számlájáról. Ebből később egy alper is született.
Karácsony beszélt arról is, hogy nem tartja valósnak azt az érvelést sem, hogy a szolidaritási adóval a szegényebb településeket segítik, mivel az a központi költségvetésbe folyik be, és mint Kiss később hozzátette, „nem kapcsolódik konkrét kifizetésekhez”.
A főpolgármester <a href="https://enbudapestem.hu/2023/06/06/szolidaritasi-ado-meginditja-a-pert-a-fovaros" target="_blank" rel="noopener">idézte </a>Cser-Palkovics András székesfehérvári fideszes polgármester <a href="https://index.hu/belfold/2023/01/16/szekesfehervar-cser-palkovics-andras-szolidaritasi-hozzajarulas-orban-viktor-budapest-ellenzek/" target="_blank" rel="noopener">nyilatkozatát</a>, aki a szolidaritási hozzájárulás címén befizetett összeget Columbo feleségéhez hasonlította, mivel
<blockquote>
nem lehet tudni, mi történik vele, ugyanis soha senki nem találkozik azzal az önkormányzattal, aki megkapja a forrásokat. 
</blockquote>
A 2023 óta húzódó, MÁK-kal folytatott közigazgatási perrel kapcsolatban Kiss legutóbb, egy 2024 decemberi háttérbeszélgetésen is azt mondta, hogy nincs B tervük, meg kell nyerniük azt. Olyannyira nincs, hogy a 2025-ös költségvetést is <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/04/a-2025-os-koltsegvetes-celja-hogy-megorizze-a-varos-penzet" target="_blank" rel="noopener">úgy tervezték meg</a>, hogy nem a kormány által számolt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással számoltak benne, hanem „annyival, hogy a költségvetési egyenlet nullára jöjjön ki, vagyis 39 milliárd forinttal”.
A városvezetésnek reményre adhatott okot, hogy
<blockquote>
a Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiuma 2024 márciusában arra a megállapításra jutott, hogy a szolidaritási hozzájárulás „túlságosan elkobzó”,
</blockquote>
és ezért az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely szintén kimondta, hogy az már jogsértő lehet, ha egy önkormányzat nettó befizető.
Miután az Állami Számvevőszék megvizsgálta a főváros költségvetésének 2020-2022. évét, valamint 2023 első felét, szintén arra a következtetésre jutott, hogy 2021-től azért vált nettó befizetővé Budapest, mert az államkasszába befizetett „szolidaritási adó összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét”.
Kiss <a href="https://enbudapestem.hu/2024/03/21/az-asz-szerint-is-netto-befizetove-valt-a-fovaros" target="_blank" rel="noopener">szerint</a> az ÁSZ megállapítása jó válasz arra a politikai vitára is, mely szerint a főváros vezetése csődbe vitte volna Budapestet. Az Ab 2024. októberében tette közzé a határozatát, ami a főigazgató szerint szintén „nagyon erős segítséget adott a közigazgatási bíróságnak arra, hogy folytassa az eljárást”.
Az Alkotmánybíróság szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye nem ütközik nemzetközi szerződésekbe, és nem tartja alaptörvény-ellenesnek sem, ha csak – értelmezi a fővárosi önkormányzat közleménye – nem von el több hozzájárulást, mint amennyi támogatást ad, „magyarán, ha az önkormányzat nettó befizetővé válik, akkor az ellentétes lehet az európai Önkormányzati Chartában és az Alaptörvényben biztosított önkormányzati autonómiával”.
A határozatban olyan megállapítások is szerepelnek például, hogy
<blockquote>
a 2023-as szolidaritási hozzájárulást megkülönbözteti a 2017-estől, hogy nem tartalmaz szolidaritási elemet:
</blockquote>
„(...) nincs olyan eleme, amely a magasabb adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatoktól való támogatáselvonással egyidejűleg az alacsony adóerőképességgel rendelkező települési önkormányzatok számára kiegészítő támogatás fizetéséről rendelkezne”.
Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy a Magyar Államkincstárnak a fővárost ügyfélként kezelő hatósági eljárásban kellett volna megállapítania az önkormányzatot érintő elvonás mértékét, amellyel szemben adott a jogorvoslat lehetősége.
Az ügy az Alkotmánybíróság határozata után visszakerült a Fővárosi Törvényszékre, ami a határozat függvényében folytatta, és többek között azt vizsgálta, hogy a MÁK lefolytatta-e az Ab által elvárt hatósági eljárást. Kiss Ambrus a határozat megszületését követően azt mondta, remélik, hogy most már rövid időn belül kimondja a bíróság, hogy a szolidaritási hozzájárulás 2023-as kivetése semmis.
A témában Karácsony Gergely főpolgármester hamarosan rendkívüli sajtótájékoztatót tart.

Majdnem két éven át húzódott, és úgy tűnik, a Fővárosi Önkormányzat győzelmével zárult a szolidaritási hozzájárulás mértékével kapcsolatos, Magyar Államkincstár elleni per.

Győzött a Főváros a szolidaritási hozzájárulás ügyében

2023 novemberében arról értesülhettek a budapestiek, hogy a főváros egyik legnagyobb „barnamezejét”, az egykori vasúti rendezőpályaudvar területét, Rákosrendezőt egy Egyesült Arab Emirátusokból származó üzletember szeretné megvásárolni. Annyit lehetett csak tudni, Mohamed Alabbar olyan irodaházakkal és luxus-lakóépületekkel teli negyedet képzel a vasúti területre, amit egy minimum 220-240 méter magas felhőkarcoló tenne emlékezetessé. Az is kiderült, hogy az innentől csak mini-Dubajnak nevezett projektről már korábban is tárgyaltak Orbán Viktor kabinetülésén. A kormány eleinte ködösíteni próbált, amikor pedig már nem lehetett mellébeszélni, Lázár János állt ki az újságírók elé, és nem is „mini”-, hanem mindjárt  „maxi-Dubajt” vizionált Zugló és Angyalföld határán, miközben a meghosszabbított kisföldalattitól a reptéri vonatokig mindent megígért.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240430mm1027.jpeg" alt="Rákosrendező" width="2048" height="1365">
<figcaption>Rákosrendező '24 Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Mivel addig a fővárosnak nem volt tudomása a nagy ívű elképzelésről, lényegében az újsághírek alapján tudta megfogalmazni a maga elképzeléseit, amit a Fővárosi Közgyűlés szentesített. „Az ingatlanfejlesztést a főváros azzal a feltétellel támogatja, hogy annak részeként legalább tízezer, a magyarok számára megfizethető lakásnak is kell épülnie” – állt a közgyűlés decemberi határozatában, amelyben arról is szó esett, hogy Rákosrendezőn ne épüljön 90 méternél magasabb épület. A közgyűlés arra kérte a kormányzatot, biztosítsa a forrásokat a kisföldalatti meghosszabbításához és a járművek cseréjéhez, a 3-as villamos korszerűsítéséhez, a Kacsóh Pongrác úti felüljáró felújításához, illetve egyéb, a környező kerületeket is érintő fejlesztésekhez.
A kormányt azonban teljesen hidegen hagyta a közgyűlési határozat. Tavaly januárban látott napvilágot az az államközi megállapodás-tervezet, amely szerint
<blockquote>
a magyar állam nemzetközi szerződésben vállalja, hogy infrastruktúrafejlesztési projektet valósít meg, míg az Egyesült Arab Emirátusok vállalja, hogy egy általa megjelölt gazdasági társaságon keresztül az ingatlanokon beruházást hajt végre, 
</blockquote>
majd március közepén Szijjártó Péter alá is írta a hasonló tartalmú a szerződést. Amelyből nemcsak a fővárost hagyták ki, de a hatásvizsgálat, a közbeszerzés és versenyeztetés is hiányzik belőle. Csak annyi derült ki, hogy a november óta ismerős Mohamed Alabbar Eagle Hills nevű ingatlanfejlesztő cége valósítja meg a beruházást ötmilliárd euróból, nagyjából 2000 milliárd forintból.
Ami semmi jót nem ígért. Alabbar a belgrádi Száva-parton 2015 óta épülő felhőkarcoló-negyeddel, a Belgrade Waterfronttal ugyanis bebizonyította, hogyan lehet falanszterré változtatni egy értékes belterületet. „Ezek a hatalmas, sűrűn álló épületek falként magasodva fogják fel a folyó felőli szelet, míg a leaszfaltozott és térkövezett területek hőcsapdaként működnek nyaranta – átalakítva a város belső területeinek teljes klímáját, ahol az építkezések indulása óta nyaranta akár 2-3 fokkal magasabb hőmérsékletet is mérnek a fenti tényezők miatt” – írtuk tavaly március 27-i <a href="https://enbudapestem.hu/2024/03/27/bejartuk-a-belgradi-mini-dubajt-a-helyi-civilekkel-antivaros-nezes-sok-keppel">helyszíni tudósításunkban,</a> hozzátéve azt is, hogy az épületek alatti hatalmas mélygarázsok és parkolók miatt nagyon korlátozott helyeken lehet csak a talajba gyökeres fákat ültetni, nem beszélve arról, hogy a szerb kormány a Belgrade Waterfront területén megszüntette a kötelező 50 százalékos közterületarányt is. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc7720.jpeg" alt="Körbevezetés" width="3000" height="2000">
<figcaption>Belgrád '24 Kép: Bartha Dorka/Fővárosi Önkormányzat</figcaption>
</figure>
</div>
Mini-Dubaj már ennek fényében is megalázó kormányzati lépésnek tűnt, azután pedig különösen, hogy nem sokkal szerződés aláírása után Mohamed Alabbar már arról beszélt,
<blockquote>
hogy Rákosrendezőre nem is 220-240 méter magas felhőkarcolót szeretne építtetni, hanem Európa legmagasabb tornyát;
</blockquote>
ezzel kifejezésre juttatta azt is, hogy Karácsony Gergely többszöri tiltakozása, illetve a Fővárosi Közgyűlés határozata nem egyéb pusztába kiáltott szónál.
Mostanáig legfeljebb különféle kisajátításos ingatlanügyekről, a Rákosrendezőn élők kipaterolásáról olvashattunk (tavaly nyáron, az Énbudapestem <a href="https://enbudapestem.hu/2024/05/02/ha-agyoncsapnak-sem-mondom-meg-hova-koltozom" target="_blank" rel="noopener" data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=https://enbudapestem.hu/2024/05/02/ha-agyoncsapnak-sem-mondom-meg-hova-koltozom&amp;source=gmail&amp;ust=1737465386864000&amp;usg=AOvVaw1YJ_YwBHfISaEEgFHImtO_">helyszíni riportjában</a> többen is megszólaltak a tervezett építkezés területén élő 27 lakó közül) és arról, hogy az itt  működő kis cégek perelnék a vasutat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240430mm1020.jpeg" alt="Rákosrendező" width="2048" height="1365">
<figcaption> Az utolsó utcakép Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Illetve arról, hogy továbbra is keresik azokat a vállalkozókat, akik megtisztítanák a Rákosrendező területét a szennyeződésektől. „Ez a művelet 14 milliárd forintba kerül. A másik tender a felszín alatti szennyeződések feltárása, és egy stratégiai környezetvédelmi vizsgálat elvégzése, ez 5,9 milliárd forintért keres gazdát. Szijjártó Péter korábban azt mondta, a területet már idén szeptemberben fejlesztésre kész állapotban szeretnék átadni az arab vállalkozóknak, de ez aligha sikerül. A MÁV saját hatáskörben már áprilisban megkezdte a növényzet irtását, júliustól pedig a területen lévő 100 épület bontását is, mert a bontási hulladék elszállítása sok időt vesz igénybe, de egyelőre nem látni a végét” – <a href="https://enbudapestem.hu/2024/08/29/senki-nem-akar-takaritani-rakosrendezon-csuszik-a-mini-dubaj">írtuk augusztus végén</a>, de Mini-Dubaj kapcsán az év végéig nem voltak különösebb fejlemények.
De ma már nyilvánvaló, hogy ez csak a „felszín” volt, ugyanakkor a „mélyben” jelentős mozgások zajlottak. A hétvégén pedig felgyorsultak az események. Olyannyira, hogy míg január 17-én, pénteken még csak arról tájékoztatott a MÁV, hogy az említett 14 milliárdos „romeltakarítást” lefújták, és „a terület várhatóan a jelenlegi állapotában kerül értékesítésre”, hétfőn már arról értesülhettünk a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből, hogy Rákosrendezőn mintegy 85 hektárnyi területet értékesített az állam, nettó 50,9 milliárd forintos vételáron. „A rozsdaövezet felszámolása érdekében az eladásra független szakértő által meghatározott értéken került sor, a fejlesztést az Eagle Hills csoport valósítja meg. Az új tulajdonos feladata lesz a terület beruházási tevékenységhez szükséges előkészítése, a hulladékok elszállítása és a környezeti kármentesítés elvégzése is” – olvasható a közleményben, melyből kiderül az is, hogy az Eagle Hills csoport a vételárat három ütemben fizeti meg, a teljesítés a nemzetközi megállapodásban foglalt állami vállalások teljesítéséhez igazodik. Úgy fogalmaznak, hogy
<blockquote>
a szerződés lezárására legkésőbb 2039. március 13. napjáig kerül sor, melyet követően a fejlesztő köteles kifizetni a terület teljes (inflációval növelt) vételárát”,
</blockquote>
De a Nemzetgazdasági Minisztérium nemcsak ezzel a kétes adásvétellel dicsekedik. A közleményben szereplő sokkoló állításokból egyértelműen kiviláglik, hogy Budapest városképe a belgrádi példa alapján fog megváltozni, a maxi-Dubaj nevet Grand Budapestre cserélve. 
„A nemzetközi megállapodásban az Egyesült Arab Emírségek vállalta, hogy legalább 5 milliárd eurónyi beruházást hajt végre az érintett ingatlanokon, létrehozva ezzel egy új, modern városrészt. Az Eagle Hills által bemutatott elképzelések alapján a terület egyes részein 250 és 500 méter magasságú épületek is elhelyezhetők” – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium, és ezután veszik a bátorságot, hogy így zárják közleményüket: „A megállapodás és a városrészfejlesztési projekt is rávilágít arra, hogy Magyarország iránt a bizalom továbbra is töretlen és hazánk egyre vonzóbb befektetési célpontot jelent a külföldi befektetők számára”.
A kormány ezzel nyilvánvalóvá tette, hogy a külföldi befektetők fontosabbak a budapestieknél. Mi ez, ha nem Budapest kiárusítása?

Aláírta a Rákosrendező 85 hektáros területének ingatlan-adásvételi szerződését a magyar állam és az arab befektető. A főváros javaslatait figyelmen kívül hagyva.

Kimondták a halálos ítéletet a budapesti városképre

Karácsony Gergely az új ciklus célkitűzései kapcsán a nemrégiben elhunyt Jimmy Carter amerikai elnököt idézte: „Alkalmazkodnunk kell az idők változásához, de ragaszkodnunk kell az örök időkre szóló elvekhez!” „Budapest születése óta a szabadság, a szolidaritás és a sokszínűség városa. Hiszünk ezekben az értékekben és ezeknek az értékeknek az érvényesítéséhez keresünk barátokat a nemzetközi kapcsolatainkban" – tette hozzá a főpolgármester.
Budapest továbbra is értékalapú városdiplomáciát folytat. Manapság a világ egyre több pontján mondják azt a politikusok, hogy a politikát, főleg a külpolitikát nem értékekre, hanem az érdekekre kell alapozni.
<blockquote>
Azt mondják az értékek a széplelkeknek valók, a politikusoknak erős kézzel az érdekeket kell megragadniuk. Ez veszélyes tévedés, ugyanis ha a politika szembeállítja egymással az értékeket és az érdekeket, akkor valójában a hatalom érdekeit képviseli a közérdekkel szemben. 
</blockquote>
„Budapesten hiszünk a szabadságban" – hangsúlyozta Karácsony, hozzátéve, hogy 2019-ben itt jött létre a Pact of Free Cities megállapodás Prága, Pozsony és Varsó főpolgármestereivel. Ennek célja az volt, hogy világossá tegyék: városaik őrzik a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság értékeit egy olyan korban, amikor a nemzeti kormányok késztetést éreznek arra, hogy háttérbe szorítsák ezeket. Mára a Pact a világ egyik legjelentősebb városi szövetségévé vált, amelynek 38 tagja van a világ minden tájáról. 
A polgármester megjegyezte, hogy közben Budapest küzdött a szabadságáért a magyar kormánnyal szemben is. „Egyszerre van szimbolikus és nagyon is kézzelfogható jelentősége annak, hogy tavaly a magyar Alkotmánybíróság a magyar alaptörvénnyel és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával ellentétesnek ítélte a fővárost érintő kormányzati elvonásokat. A főváros vezetése várja a bíróság döntését, amely ezen iránymutatás alapján megerősíti a város pénzügyi autonómiáját.
<blockquote>
Budapest a következő években is kiáll a szabadságért és a demokráciáért, 
</blockquote>
és partnereivel közösen az elkövetkező években is várja vendégeit a Budapest Fórumon. Az idén ötödik alkalommal megrendezendő konferencián továbbra a demokrácia fenntarthatóságának kérdéseit vitatják meg" – mondta Karácsony Gergely.
A szolidaritás jelentőségét hangsúlyozva a főpolgármester köszönetet mondott azoknak a városoknak, nemzetközi és hazai szervezeteknek, amelyek tudásukkal és erőforrásaikkal segítették védekezést a Covid-járvány idején. Ami hozzájárult ahhoz, hogy Budapest kiválóan helyt állt a védekezésben. Budapest szolidáris az ukrán néppel, amely az orosz agresszió áldozatává vált, a Városházán felismerik a különbséget a tettes és az áldozat között. A háború kitörése óta elsősorban a főváros látja el a Budapestre érkező menekülteket, az ebben való segítségnyújtásban pedig külön köszönet illeti a nemzetközi partnereket, különösen az UNICEF-et az együttműködésért. Budapest támogatta testvértelepülését, Beregszászt, és visegrádi polgármester-társaival együtt Karácsony Gergely is ellátogatott Kijevbe. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm4125.jpeg" alt="Karácsony" width="3926" height="2618">
<figcaption>Kép: Meresz Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„A 21. században várost építeni jelentős mértékben a közösségek építését jelenti. Azért dolgozunk minden nap, hogy erősítsük a városunkban a társadalmi kohéziót, hogy Budapest minden itt élő közös otthona lehessen. Többek között annak a közel százezer embernek, akik külföldről érkeztek városunkba. A szolidaritás azt is jelenti számunkra, hogy szolidárisak vagyunk azokkal a generációkkal is, akik még meg sem születtek. Nekünk kell elindítanunk azokat a változásokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy a városunk, a hazánk, a bolygónk a jövőben is élhető maradjon.
<blockquote>
Budapest elkötelezett a zöld átállásban, tagja az Európai Bizottság kiemelt programjának, a 100 Klímasemleges Város Missziónak. A szolidaritás és a fenntarthatóság értékeit csak együttesen lehet megvalósítani. Egyszerre kell képviselnünk azokat, akik félnek a világ végétől és azokat, akik félnek a hónap végétől
</blockquote>
– hangsúlyozta Karácsony Gergely.
A beszédben elhangzott, hogy Budapest hisz a partnerségben és az együttműködésben, hiszen a város nagyszerűsége a sokszínűségében rejlik. Történelme az egyesítések története. Pest, Buda és Óbuda 152 évvel ezelőtti egyesítésével, majd 75 évvel ezelőtt további 23 település integrálásával jött a mai sokszínű Budapest. Amit méltán nevezett Ferenc pápa a hidak városának. Hidak a Duna felett. Hidak az emberek között. Ez Budapest: híd Magyarország és a világ között. Mindemellett éppen az Európai Unió partnerségi alapelve segített abban, hogy a főváros is részesedhessen a Magyarországnak járó európai forrásokból. A partnerség fontos intézménye a főváros számára a Budapest Global együttműködés is, amely 18 magyar és nemzetközi nagyvállalattal és 3 egyetemmel közösen dolgozik azért, hogy Budapest megőrizze versenyképességét a világban.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm4172.jpeg" alt="Karácsony" width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Meresz Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Karácsony szerint a szabadság, a szolidaritás és a sokszínűség a város alapértékei, Budapest akkor fejlődött, amikor ezek az értékek érvényre jutottak. És azok voltak a legszörnyűbb idők, amikor ezeket lábbal tiporták. „Nyolcvan évvel ezelőtt nem csak a Duna feletti hidakat rombolták le, de a gyűlölet lerombolta az emberek közötti szolidaritást is. A második világháború előtt budapestiek negyede zsidó származású volt, akik alapvető szerepet játszottak Budapest metropolisszá válásában. Bár a holokauszt alatt rettenetesen szenvedtek, és sokukat meggyilkolták, büszkék vagyunk arra, hogy ma is Európa egyik legnagyobb zsidó közössége él biztonságban városunkban" – emlékeztetett a főpolgármester.
<blockquote>
Szabadság, szolidaritás, sokszínűség.
</blockquote>
Karácsony Gergely ígérete szerint az új ciklusban is ezen értékek mentén folytatják a város építését, majd Ferenc pápát idézte, aki szerint Budapest egy olyan ország központja, amely ismeri a szabadság értékét, és amelynek, miután nagy árat fizetett a diktatúrákért, az a küldetése, hogy őrizze a demokrácia kincsét és a béke álmát. 
„A világ ma ismét tele van feszültséggel. A demokrácia sok helyen hanyatlik, a fegyveres konfliktusok pedig egyre nagyobb méreteket öltenek. Úgy gondoljuk, hogy a világ válságaira könnyebb helyi szinten választ találni. Ha globálisan gondolkodunk és helyben cselekszünk. És ha ragaszkodunk – ahogy azt Carter elnök úr javasolta – az örök időkre szóló elvekhez” – zárta köszöntőjét a főpolgármester.

A főpolgármester  a Városháza évnyitó városdiplomáciai fogadásán köszöntötte a diplomáciai testület tagjait, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.

A főpolgármester a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, a Városháza évnyitó városdiplomáciai fogadásán köszöntötte a diplomáciai testület tagjait.

Karácsony Gergely: „Budapest továbbra is a szabadság és a szolidaritás városa”

Amint az a BKM közleményében olvasható: a vásárlás a Budapesti Közművek hatékony működéséből származó megtakarításból jöhetett létre. „A több mint 4 milliárd forintos vételárat a Budapesti Közművek a napokban kifizette az E.ON-nak – a megtakarítás a »Stadtwerke modell«, a budapesti közszolgáltató cégek egységes és hatékony működésének és működtetésének köszönhető".
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz275619nm2023061518-150.jpeg" alt="2023." width="2048" height="1362">
<figcaption>Kép: Neményi Márton/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
</div>
A Fővárosi Önkormányzat és az akkori ELMŰ között 2001-ben kötött szindikátusi szerződés eredményeként jött létre a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft., 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel. (Az ELMŰ időközben E.ON tulajdonba került, így a tranzakció a Budapesti Közművek és az E.ON között zajlott le.) A társaság Budapest területén nyújt köz- és díszvilágítási szolgáltatást, 
<blockquote>
üzemelteti a 80 ezer lámpaoszlopon elhelyezett közel 190 ezer lámpatestet, a 6 ezer km hosszú vezetékhálózatot és a főváros, illetve a kerületek tulajdonában lévő további berendezéseket. 
</blockquote>
„Európában a városi közvilágítás mára fejlődésének új szakaszába lépett, melynek fő hajtóereje a műszaki innováció és az energiahatékonyság. Ez a városüzemeltetés számára is új lehetőségeket jelenthet, építve a dinamikusan fejlődő digitális alapú szolgáltatásokra. Ennek megfelelően a közvilágítási hálózatokra épülő infrastruktúra a fejlesztések révén a nagyvárosi lakosság számára már nem pusztán fényt biztosít, hanem egyre inkább energetikai, telekommunikációs, mobilitást támogató szolgáltatásokat, valamint biztonsági és egyéb civilizációs funkciókat is nyújt” – fogalmazta meg közleményében a BKM, hozzátéve, hogy
<blockquote>
a dísz- és közvilágítás mára egyfelől városképformáló tényező, másrészt turisztikai vonzerő, de legfőképp a köz- és közlekedésbiztonság szerves része.
</blockquote>
A Fővárosi Közgyűlés 2024. márciusában hozta meg döntését, melyben a Közgyűlés ellenszavazat nélkül, egyhangúlag jóváhagyta a Budapesti Közművek számára a BDK Kft.-ben történő részesedésszerzést, azaz az E.ON 50 százalékos tulajdonrészének megvásárlását.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img6067.jpeg" alt="Batthyány" width="4032" height="3024">
<figcaption>Kép: Legát Tibor/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A 4 239 milliárd forint értékű ügylet nem igényelt a Fővárosi Önkormányzat részéről tőkebefektetést, annak forrása ugyanis a Budapesti Közművek létrehozásával elért hatékonyság-növelésből fakadó 2023. évi adózott eredmény volt. „Az akvizíció összhangban van a főváros stratégiai céljával, a városüzemeltetés szempontjából meghatározó városi infrastruktúrák, közszolgáltatások minél szélesebb körének tulajdonban tartásával, azok összehangolt működtetése és fejlesztése érdekében” – írja a BKM, idézve Karácsony Gergelyt:
<blockquote>
– Van jó megoldásunk arra, hogyan működtessük a világítást olcsóbban, hatékonyabban, és úgy, hogy minden egyes fillér a budapestieket szolgálja
</blockquote>
– mondta a főpolgármester.
A tulajdonszerzést a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint a Gazdasági Versenyhivatal is jóváhagyta. A vételárat a Budapesti Közművek az elmúlt napokban a korábbi tulajdonos E.ON részére kifizette. A Budapesti Közművek számos hazai és uniós forrást tervez megpályázni az energiatakarékos berendezések beépítését és a digitalizációt célzó közvilágítási rendszer fejlesztése érdekében.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz275644nap202306150016-150-ps.jpeg" alt="A" width="2048" height="1362">
<figcaption>Kép: Németh András Péter/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
</div>
A fővárosi közvilágítás 2025. január 1-jétől leválik az E.ON informatikai, irányítási, ügyfélszolgálati és telephelyi infrastruktúrájáról és a Budapesti Közművek már meglévő saját tulajdonú ingatlanaiban, informatikai rendszereiben, egységes ügyfélszolgálatában fog tovább működni.
A BKM égisze alatti működtetés megteremti azokat a kereteket, melyek az európai nagyvárosok által követett fejlődési pályát Budapest számára is realitássá teszik. A Budapesti Közművek működésével adott az a rugalmas modell, amely továbbra is biztosítja a BDK számára a nagyvállalati szakmai és irányítási know-how-t, az ország egyik legmodernebb vállalatirányítási informatikai rendszerét, a gazdaságos működtetéshez szükséges üzemméretet. Az integrált közmű társaság FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divíziójában rendelkezésre áll az energetikai szaktudás és munkakultúra, mely fontos tényező az energetikai jellegű alapinfrastruktúrák működtetéséhez és ezek jól kiegészítik a közvilágításban dolgozó szakemberek tudását.

A főváros 100 százalékos tulajdonába, tehát köztulajdonba került a budapesti közvilágításért felelős cég. A Budapesti Közművek (BKM) megvásárolta az E.ON tulajdonrészét a BDK Budapesti Dísz és Közvilágítási Kft.-ben. 

Köztulajdonba került a közvilágítás

Egyesületet említettünk, de a Járókelő esetében nem elsősorban a szervezeten, hanem az online felületen és a háttérben dolgozó önkénteseken van a hangsúly. A <a href="https://jarokelo.hu/">Járókelő.hu</a> valójában közszolgálat, konkrétan egy közterületi hibabejelentő oldal a lakosság számára. Az <a href="https://jarokelo.hu/problema-bejelentese">online felületen lévő űrlapjukon</a> bárki beküldhet bármiféle kisebb-nagyobb problémát, ami sokféle lehet: egy kiszáradt fa, egy kidőlt KRESZ-tábla, egy kátyú...
A Járókelő.hu megjelenéséig a jó szándékú lakosok gyakran tapasztalhatták, hogy ilyen esetben nem tudták, kihez fordulhatnának, vagy ha mégis tudták, akkor elkezdődött a hivatali passzolgatás. Nos, a Járókelő.hu az ilyen felelősségteljesen gondolkodó állampolgároknak nyújt lehetőséget, ügykezelő önkénteseik ugyanis átveszik tőlük az utánajárás minden nyűgét-baját. Csak a bejelentést kell megtenni, az intézkedési procedúra már a Járókelő dolga. Kinyomozzák, hogy ki lehet az illetékes, elé tárják az adott ügyet, ha pedig megoldás születik (vagy éppen nem), akkor azt láthatóvá teszik a honlapon.
<blockquote>
Ez úgy lehetséges, hogy a Járókelő platformja mögött  kb. hetven önkéntes ügykezelő áll, akik általában be tudják azonosítani, hogy egy-egy probléma kihez tartozik, és sokkal egyszerűbben „indulnak meg” a hivatalos úton, mint a laikus közönség.
</blockquote>
– A Járókelő olyan egykapus bejelentő felület, amelynél a bejelentő csak bedobja a tölcsérbe az észrevételét, mi pedig biztosítjuk a becsatornázást a megfelelő illetékeshez. Egy olyan városban mint Budapest, ahol egy-egy probléma hol a Fővárosi Önkormányzathoz, hol egy adott kerülethez, egy fővárosi céghez, vagy akár az államhoz is tartozhat, nagy segítség ez a lakosságnak, ugyanakkor az illetékeseknek, például az önkormányzatoknak is, hiszen így csak azokkal a bejelentésekkel kell foglalkozniuk, amelyek valóban hozzájuk tartoznak, és nem azzal megy el a mindennapi munkájuk, hogy olyan megkeresésekre kell válaszolniuk, amelyekhez nincs közük. Ez nekik pluszmunka, a lakosságnak pedig kudarcélmény – mondta az Énbudapestemnek Lukács Máté, a Járókelő ügyvezetője, akivel annak kapcsán ültünk le beszélgetni, hogy eljutottak a százezredik olyan ügyintézésükig, amely megoldást nyert.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/maitei1.jpeg" alt="Lukács" width="5490" height="3660">
<figcaption>Lukács Máté Kép: Jarokelo.hu/Jarokelo.hu</figcaption>
</figure>
</div>
Noha a fentiekből egyértelmű, hogy a Járókelő munkája olyan tevékenység, amelyből minden érintettnek haszna származik, érdemes visszamenni az időben több mint tíz évet a rajtig. Az oldal 2012 októberében indult, az alapgondolat Szlovákiából érkezett, ott van egy olyan felület, amelynek az a neve magyarra fordítva, hogy „Levél a polgármesternek”. Ezt a platformot ültette át a hazai viszonyokra a Járókelő három alapító tagja: Balogh Zsolt, Barkóczi Dávid és Le Marietta. A projekt beindulását a Visegrádi Alap biztosította azzal, hogy a civil szervezet megkapta a szlovák oldal forráskódját és némi pénzügyi támogatást is. A Járókelő.hu mögött a Járókelő Közhasznú Egyesület áll, amely civil szervezetként tartja fenn ezt az ingyenes szolgáltatást.
A szervezet működéséről a következőket mondta Lukács Máté:
– Van egy hat főből álló munkavállalói stáb az egyesület működtetésére, mi foglalkoztatjuk az önkénteseket. Van irodavezetőnk, kommunikációs munkatársunk, önkéntes koordinátorunk, urbanistánk, és az idei évtől egy forrásszerző munkatárs is segíti a hosszútávú fennmaradásunkat kis csapatunk köré, szerveződik több mint 100 önkéntes: kb. hetvenen foglalkoznak az ügyek kezelésével, a többiek jogászok, webfejlesztők, tesztelők, fordítók, lektorok, korrektorok, adminisztrátorok, akik a munkánkat legfőképp a pénzügyi területen és az irodavezetésben segítik.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/staib.jpeg" alt="Járókelő" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Jarokelo.hu/Jarokelo.hu</figcaption>
</figure>
</div>
A konkrét ügyek bejelentésének, megoldásának hasznosságán túl, a stáb számára fontos elvi kérdés, hogy úgy tekintsenek a szolgáltatásra mint az aktív állampolgárság potenciális eszközére.
A teljességhez hozzátartozik az is, hogy az illetékesek eleinte gyanakvással fogadták a kezdeményezést, hiszen hibák, problémák bejelentéséről van szó, az ilyesminek pedig negatív kicsengése van. Egy idő után azonban nyilvánvalóvá vált számukra, hogy az egyesület az „érted haragszom, nem ellened” jegyében végzi a dolgát, ami az illetékesek munkáját is nagyban megkönnyíti, például abban, hogy célzott bejelentéseket kapnak, vagyis az ügyintézőnek nem azzal kell foglalkoznia munkaidőben, hogy kitalálja, kihez tartozik az adott probléma, ha nem hozzá.
<blockquote>
A másik nagy segítség a precizitás. A bejelentések nemcsak a probléma helyszínét és leírását, de fényképes illusztrációt is tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy nem kell csak azért kiszállnia valakinek a helyszínre, hogy ellenőrizze, hogy minden úgy van-e, ahogy a leírásban szerepel.
</blockquote>
De annak sem csak a statisztikák tekintetében van értéke, hogy precízen rögzítenek egy problémát. A honlapon az összes bejelentés egyedi adatlappal kereshető, mert úgy vélik, nagyon fontos a nyomon követés, illetve a kereshetőség is. Hiszen ennek köszönhetően látható, hogy mely ügyek várnak megoldásra, illetve az is, hogy akadnak megoldatlan problémák. Ilyen volt mindjárt a legeslegelső ügyük is 2012-ben – „minden kezdet nehéz” –, amikor a bejelentőnek az volt a panasza, hogy a Visegrádi utcában a kutyapiszok tárolására szolgáló kukákat nem ürítik elég gyakran, így a kuka tetején és körülötte is halmozódtak a kutyaürülékkel teli zacskók. Amúgy a Járókelő önkénteseinek nemcsak az új bejelentések kezeléséből áll a napi ügymenete, a már folyamatban lévő ügyeknél olykor előfordul, hogy a címzett visszaír, hogy nem ő az illetékes, és akkor folytatni kell a keresést… Vagy visszajelez a bejelentő, hogy nem történt intézkedés, vagy épp fordítva: megoldódott az ügy. – Bíztatunk minden bejelentőt, hogy jelezzen vissza, ha megoldódik a problémája – akár fotóval. Ilyen hozzászólásokból nagyon sok van, és ezeket láttamoznunk, kezelnünk kell annak érdekében, hogy a nyilvántartásunk naprakész legyen – mondta Lukács Máté.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2024-12-28-12.png" alt="Járókelő" width="389" height="628">
<figcaption>Kép: Jarokelo.hu/Jarokelo.hu</figcaption>
</figure>
</div>
 
A Járókelő kb. évi 50 millió forintból működik, pályázati forrásokból, adományokból tartják fenn magukat, úgy vélik, hogy inkább adjanak sokan keveset, mint kevesen sokat, így ugyanis kisebb a kockázata annak, hogy egyetlen támogató kiesése bedöntse a rendszert.
– 2012 és 2016 között nagyon minimális forrásból működtünk, ezért a nulladik naptól fontos volt önkéntesek bevonása, illetve az alapítók bizonyos fokon a saját erőforrásaikat is beletették a pályázati források mellett – mondta Lukács Máté, hozzátéve, hogy 2015 óta van közhasznú státuszuk, ami azért volt fontos, mert csak így lehettek jogosultak az 1 százalékos adóhozzájárulásra, minek következtében sokkal több támogatójuk lett. Lukács a nélkülözhetetlen mikroadományok kapcsán megemlítette, hogy nemcsak ad hoc adományozóik vannak, hanem rendszeres kapcsolatban állnak a felhasználókkal, illetve külön is kiemelte a Concorde Értékpapír Zrt-t, amely 2016 óta áll az egyesület mellett. De a főváros és a kerületi önkormányzatok zöme is partnerként tekint a Járókelőre: az Őrsi Gergely vezette II. kerület volt az első, amely nemcsak szóban, de anyagiakban is elismerte a működésüket, társadalmi hasznosságukat. 
– Hogy lehet valaki önkéntes a Járókelőnél? – kérdeztük az ügyvezetőt.
– A Járókelő.hu-n van egy „Támogass” menüpontunk, és ott lehet jelentkezni. Jelenleg ügykezelő önkénteseket várunk, illetve webfejlesztőket, de eseti jelleggel szoktunk különböző egyéb pozíciókra is önkénteseket keresni – ezeket a lehetőségeket általában a blogunkon, a Facebook-oldalunkon, Instagramon hirdetjük meg.
<blockquote>
Első ránézésre hihetetlennek tűnik a százezer megoldott ügy – még tizenkét évre leosztva is.
</blockquote>
De ha a havi statisztikákat nézzük, látható, hogy az idei évben havonta átlagosan 2121 bejelentést kezeltek a Járókelő önkéntesei, ami naponta kicsivel több mint hetven ügyet jelent. Némi szorozgatással könnyen kiszámolható, hogy így már kijön a matek, sőt ez a 2121-es szám rendkívül sok, ha a 12 éves átlagot vesszük. Vagy akár a tavalyit. – Az idei novemberi havi átlag ötszázzal több mint a 2023-as volt – mondta Lukács Máté, ami mindenképpen fejlesztésekre sarkallja a Járókelő stábját: hogyan tudják hatékonyabbá és gyorsabbá tenni az ügykezelésüket, hogyan tudják a felületet kényelmesebbé tenni a felhasználóik számára.
Beszélgetésünk során így érkeztünk el a nevezetes százezredik ügyig, amelyről a következőt mondta Lukács Máté:
–  A III. kerületben, a Vörösvári úton van egy buszmegálló, és annak az utasvárójában a City Light hirdetőfelület üvegét törték be. A felület gazdája a JCDecaux pedig a bejelentés után azonnal kijavította ezt a problémát. Én kifejezetten örültem annak, hogy így oldódott meg a százezredik ügyünk: látványos, gyors megoldás született. Az alkalomból január 11-re szervezünk is egy kis ünneplést, és ha minden jól megy, akkor a kicserélt reklámhordozó helyén is jelezni tudjuk ezt. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/jarokelo-szaz.jpeg" alt="Járókelő" width="1200" height="1200">
<figcaption>Kép: Jarokelo.hu/Jarokelo.hu</figcaption>
</figure>
</div>
A ügyvezető büszke rá, hogy szerepelnek <a href="https://budapest.hu/nyitott-budapest/civil-szervezeteknek/ev-fovarosi-civil-szervezete-dij">„Az Év Fővárosi Civil Szervezete” tízes listáján</a>, a jövőt illetően pedig „viszonylag egyszerű a válasz, és mégis komplex”: – A szolgáltatás megújításán dolgozunk három területen is: az első, hogy a felhasználóink igényeire szeretnénk reflektálni még egyszerűbb bejelentési felülettel, több bejelentési funkcióval, jobb kereshetőséggel a korábbi bejelentésekben; a második az, hogy az önkormányzati és közszolgáltató partnereinknek hogyan tudnánk még több segítséget és támogatást nyújtani a városüzemeltetésben, a városfejlesztésben és a stratégiaalkotásban; a harmadik pedig, hogy az önkéntes ügykezelőinknek hogyan tudunk olyan belső ügykezelői felületet nyújtani, ami még gyorsabb, hatékonyabb és pontosabb ügykezelést biztosít a számukra, amellett, hogy visszajelzést is adjon a munkájukra vonatkozóan. Az ügyvezető szerint egyesületükről elmondható, hogy ha 2024 a új tervek éve volt, úgy 2025 a megvalósításuké lesz.

A tizenhárom éve működő közhasznú egyesületet nem ügyvédek és nem is detektívek alkotják. Lelkes civilek, akik sokat tesznek azért, hogy a városunk élhetőbb legyen.

Megoldódott a Járókelő százezredik ügye is 

A költségvetésre adott első reakciók alapján valószínűleg senki nem gondolta volna, hogy a Fővárosi Közgyűlés rögtön, az első adandó alkalommal elfogadja azt. El nem fogadása esetén a szakszervezetek sztrájkkal is fenyegetőztek, ugyanis a halasztással a fővárosi dolgozók fizetésemelése is tolódott volna. Elvileg elhárult annak is az akadálya, hogy a közeljövőben megválasszák Karácsony helyettesét. Az is kiderült, a közgyűlés elvetetné-e a gyorshajtóktól a kocsit.

A költségvetésre adott első reakciók alapján valószínűleg senki nem gondolta volna, hogy a Fővárosi Közgyűlés rögtön, az első adandó alkalommal elfogadja azt. 

Hoppá, elfogadta a közgyűlés a 2025-ös költségvetést

<h3>Az évek óta nem tapasztalt zsúfoltság feloldása</h3>
Az éjjeli menedékhelyeken és nappali melegedőkben sok éve nem látott zsúfoltság alakult ki november végére: körülbelül 200 fővel többen veszik igénybe ezeket az ellátásokat, mint tavaly ilyenkor – írja a  Budapesti Módszertani Szociális Központ, azaz a BMSZKI.
Egy évvel ezelőtt azt tapasztalták, hogy kevesebb a fedél nélküli ember a budapesti utcákon, ők viszont nagyon rossz fizikai és mentális állapotban vannak. Idén azonban fordult a kocka, egyre többen jelentek meg az utcákon és sajnos továbbra is jellemzően rossz egészségi állapotban. A Dózsa Origóc vagy a Fehér köz Nappali Melegedőben például voltak olyan napok, amikor a 100, illetve 120 férőhelyes intézmények 150-170 fős forgalmat bonyolítottak le egy-egy napon.
A férfi éjjeli menedékhelyek közül az Aszódi, a Könyves, az Előd éjjeli menedékhelyeken a legnagyobb az igénybevétel, ezeken voltak napok, amikor akár 20-30 fővel is többen aludtak bent, mint a férőhelyszám. Ilyenkor ezeken a szálláshelyeken matracokat tudnak csak letenni a szobákba és közösségi terekbe, hogy senkit ne kelljen a hidegben elküldeni. A Dózsa női Éjjeli Menedékhely is folyamatosan nagyon magas kihasználtsággal működik, hat-hét éve nem voltak ennyien az amúgy is nagyon kedvezőtlen infrastrukturális adottságokkal rendelkező intézményben. Fekvőhelyet és alapszolgáltatásokat (fürdési, mosási lehetőséget például, sőt étkezést is) továbbra is tud a BMSZKI biztosítani mindenkinek, de sajnos nem tudnak új illemhelyeket "varázsolni", sem több kollégát ügyeletbe állítani – így lakóik számára kényelmetlenebb, stresszesebb lehet egy-egy éjszaka és ez a munkatársaktól pedig még nagyobb odafigyelést igényel.
Fontos tudni, hogy az éjjeli menedékhelyek az engedélyezett férőhelyszámon felül elhelyezett emberek után nem kapnak állami normatívát, a nappali melegedők pedig maximum az engedélyezett férőhelyek 120%-ig igényelhetik az állami finanszírozást.
<h3>Kik vehetik igénybe ezeket a krízisszállásokat?</h3>
Az Életmentő Pontot kizárólag közvetlenül utcáról érkezők vehetik igénybe, köztük olyanok is, akik más intézményekből ki vannak tiltva. Napról napra egyre többen töltik itt az éjszakákat (jelenleg majdnem 20 fő van bent éjszakánként). Van a bentlakók között olyan kerekesszékes, mentális zavarral élő nő, aki súlyos viselkedési problémái miatt más, nagyobb intézmény szolgáltatását nem tudja igénybe venni. Ő a telet valószínűleg az Életmentő Ponton tölti majd, de mindenki mást igyekeznek minél hamarabb tartós ottlétet biztosító éjjeli menedékhelyek vagy átmeneti szállások felé irányítani, ami azért is fontos, hogy az Életmentő Ponton ne alakuljon ki – az újonnan érkezőket elijesztő – zsúfoltság. A szociális munkások személyre szabott segítséget nyújtanak mindenkinek, empatikus odafordulással, kedvességgel igyekeznek oldani az intézményi ellátással kapcsolatos bizalmatlanságot, gátlásokat. Az Életmentő Pont közelében biztosított az orvosi ellátás, a betegeket orvoshoz kísérik, ha szükséges gyógyszerrel látják el, és meleg ételt is kapnak.
Az új, ideiglenes jelleggel működő, krízisszállót a Rimaszombati úton készítették elő 50 fő számára. A december 16-án megnyílt egységben külön tudják elhelyezni a férfiakat és a nőket, illetve a párokat vagy a kisebb csoportokban érkezőket. Hideg élelmet, teát, tisztálkodási lehetőséget biztosítanak a számukra, és ahogy az Életmentő Pont esetében, erről a szállásról is biztosítják a többi intézménybe való továbblépés lehetőségét. Ezt a szálláshelyet kizárólag saját forrásból finanszírozza a BMSZKI. Folyamatosan veszik fel az átmeneti szállásaikon kialakított utcás férőhelyekre is utcáról érkező ügyfeleket; természetesen az egyeztetés is állandó ilyenkor a Főváros többi hajléktalanellátó intézményével és az utcai szolgálatokkal, hogy hol vannak még esetlegesen üres férőhelyek, hova lehet átirányítani – akár egyik éjszakáról a másikra – a rászorulókat.
Reméljük, hogy a két új szálláshely nyitásával sikerül kicsit kevésbé zsúfolt körülmények között elhelyezni az utcán élőket és csökkenthető az éjjeli menedékhelyeinkre nehezedő nyomás is - fogalmazta meg a BMSZKI.
<h3>Hogy lehet segíteni?</h3>
Aki megteheti, azt arra kérik, hogy segítsenek a legnehezebb sorsú hajléktalan emberekért végzett munkájukban. Pénzbeli adományt az elkülönített adományszámlájukra lehet utalni 
Számlaszám: 11784009-15493950-10080003
IBAN: HU25117840091549395010080003
De szívesen fogadnak ruhaadományt (tiszta, jó állapotú ruhát: kabátot, nadrágot, pulóvert, cipőt, sapkát, sálat, alsóneműt, pizsamát), ezeket a Kőbányai / Könyves Éjjeli Menedékhelyre (cím: 1087 Budapest, Könyves K. krt. 84. reggel 8 és délután 6 óra között) lehet vinni. 
 
(Kiemelt kép: A BMSZKI Szabolcs utcai részlege. Fotó: Gallov Adrienne)

A Józsefvárosi Önkormányzattal együttműködésben évek óta sikeresen működő Életmentő Pont december 1-én nyílt meg a Kőbányai Éjjeli Menedékhelyen, december 16-án pedig a Rimaszombati úton nyílt meg egy új szálláshely.

Két új fővárosi krízisszállás fogadja az utcán élőket idén télen

A Millennium Földalatti Vasutat nem véletlenül nevezik kisföldalattinak. De az is elmondható róla, hogy a fővárosiak többsége ezeket a járműveket kedveli a leginkább. De hiába tekintjük kedvesnek az M1-es metrót, itt is előfordulhat szalonképesnek éppenséggel nem mondható események. Ez az oka annak, hogy december 14-én nagy erőket mozgósítottak a rendőrjárőrök és a BKK-jegyellenőrök, akik a FÖRI közreműködésével december 14-én, szombaton ellenőrizték kisföldalattin utazókat, valamint annak állomásait és azok környezetét, beleértve az M3-as metró Deák Ferenc téri állomásának kijáratát is.
A BKK közleménye szerint  az akciót az ünnepváró időszakban megnövekedett turista- és utasforgalom, valamint a belvárosi karácsonyi vásárra látogatók biztonsága érdekében is kezdeményezték. A szombati összehangolt fellépés során a BKK-ellenőrök műszakonként 7, illetve 8 csoportban dolgozva összesen 9993 utast ellenőriztek, hogy megvizsgálják az utazási jogosultságukat, és kiszűrjék a szabálytalankodókat; a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai fokozott figyelmet fordítottak a szerelvényekre, az állomásokra, illetve azok környezetére, és
<blockquote>
az ellenőrzés során nem tapasztaltak jogsértést.
</blockquote>
A BRFK, a FÖRI, a BKV és a BKK munkatársai – a mindennapi alapfeladataik mellett – november 29. és december 1. között <a href="https://bkk.hu/hirek/2024/12/haromnapos-fokozott-jaratellenorzes-a-28-as-villamos-vonalan-ujbol-osszefogott-partnereivel-a-bkk.13566/" target="_blank" rel="noopener" data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=https://bkk.hu/hirek/2024/12/haromnapos-fokozott-jaratellenorzes-a-28-as-villamos-vonalan-ujbol-osszefogott-partnereivel-a-bkk.13566/&amp;source=gmail&amp;ust=1734532470145000&amp;usg=AOvVaw3sWjbuINU4VWSreYUQEAXC">több mint 23 órányi</a> fokozott jelenlétet biztosítottak a 28-as és a 28A villamos teljes szakaszán. Az ellenőrzésről videó is készült.
A BKK ígérte szerint a közös akciók folytatódnak, az együttműködésben részt vevők célja, hogy – a lakossági visszajelzéseket is figyelembe véve – tovább növeljék a járatellenőrzések hatékonyságát.
Borítókép: Nyírő Simon/BKK

A Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Budapesti Közlekedési Központ a FÖRI rendészeivel közösen léptek fel: december 14-én, szombaton a kisföldalattin.

Szombat esti akció ellenőrökkel, rendőrökkel, rendészekkel

A következő, december 18-i közgyűlés nulladik napirendi pontja, mint Kiss Ambrus fogalmazott, lehet, hogy magyarázatra szorul. A Karácsony Gergely által előterjesztett javaslat címe úgy szól, hogy a „Fővárosi Közgyűlés határozat végrehajtására irányuló reálcselekmény elvégzése”, és valójában nem jelent mást, mint: ajándékozás.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/27/fovarosi-kozgyules-november" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestem is beszámolt róla</a>, Kovács Gergely, XII. kerület polgármestere, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnökének előterjesztése nyomán karácsonyi húzást tartottak a november 27-i közgyűlésen, és most elérkezett az ajándékozás ideje.
<blockquote>
A közgyűlés két legfontosabb, Kiss Ambrus által is kiemelt témája a költségvetés és a megengedett sebesség kirívó túllépésének hatékonyabb szankcionálására vonatkozó felterjesztés.
</blockquote>
Utóbbi lényege, hogy osztrák minta alapján azoknak, akik lakott területen belül 50 km/h-val túllépik a megengedett sebességhatárokat, lakott területen kívül pedig a megengedett sebességnél 75 km/h-val gyorsabban haladnak, első alkalommal 6 hónapra, ha két éven belül megismétlik, akkor végleg vegyék el a járművét.
Minderre azok után tesz javaslatot a városvezetés, hogy kiderült, mióta 26 új sebességmérő kamerát állítottak üzembe idén október 30-án Budapesten, november 30-ig, tehát egy hónap alatt <a href="https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/kozlekedesrendeszet/53-ezer-gyorshajto" target="_blank" rel="noopener">52 926 gyorshajtót mértek be</a>. A rendőrség közlése szerint a legkirívóbb eset a IX. kerület, Üllői úton történt, ahol 50-es táblánál 158 km/órával száguldott egy autós. „Emberéletekkel játszanak azok, akik ilyen tempóban száguldoznak” – jegyezte meg Kiss.
A költségvetéssel kapcsolatban elhangzott az újságírói kérdés, hogy mekkora tételben fogadna arra, hogy elfogadja a közgyűlés a jövő évi költségvetést, mire Kiss csak annyit felelt, „a költségvetés az komoly dolog, arra nem szokott fogadni”.
<blockquote>
A kereteit a költségvetésnek, magyarázta a főigazgató, nem tudja továbbfeszíteni, „pénzt nem lehet nyomtatni, ezt kell elosztani, ami van”.
</blockquote>
Mindezt ésszel kell csinálni, korlátlanul nem lehet csökkenteni például a személyi kiadásokat, mert létszámleépítéssel járhat.
A szabály az, ha idén mégsem tudnak dönteni a költségvetésről, folytatta Kiss, akkor úgynevezett 1/12-es finanszírozással megy tovább a város, de legkésőbb március közepéig valaminek születnie kell, vagy költségvetésnek, vagy ún. átmeneti gazdálkodásról szóló jogszabálynak, ami valójában szintén nem más, mint a költségvetés, hiszen azt tartalmazza, mire lehet, és mire nem lehet költeni.
A költségvetéssel kapcsolatban döntenek a 2025. évi folyószámla-hitelkeret jóváhagyásáról is, ami azért „neuralgikus, mert lehet olyan következménye, ha nem fogadják el, hogy a városnak január 2-ától nincsen pénze”.
Aki szerint ez a költségvetés nem jó, mondta Kiss, és
<blockquote>
azt mondja, hogy a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét be kéne fizetni, „az nyilván azt mondja, nem a budapestiekre kell költeni ezt a pénzt, hanem az államra.
</blockquote>
Aki meg velünk tart ezen az úton, az nemcsak azt szavazza meg, hogy megpróbálunk a szűk ösvényen végigmenni, hanem támogatja a béremelést is, támogatja lakásrezsi-támogatás bővítését is. Aki pedig halasztásra szavazat, az halasztásra szavaz a béremelések tekintetében is”.
Mint azt Karácsony Gergely december 11-én, <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid0dRP25BpVDyTmefPP7hJEzCWpSzKwvAfFhuV7ypEhcKpr7GRC6DciRYWvpPr5QvpCl" target="_blank" rel="noopener">szerda délelőtt bejelentette</a>, aláírták a Budapest-család dolgozóit képviselő szakszervezetekkel a bérmegállapodást, aminek része például, hogy jövőre 8 + 1 százalékkal emelik a fizetéseket. A megállapodás életbelépésének feltétele viszont a 2025-ös fővárosi költségvetés elfogadása.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/04/a-2025-os-koltsegvetes-celja-hogy-megorizze-a-varos-penzet" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestemen összefoglaltuk</a>, a jövő évi költségvetés legfontosabb eleme és egyben üzenete, hogy a városvezetők nem akarnak az alkotmányosan vitatható kormányzati elvonásoknak megfelelni, azaz nem a kormány által számolt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással számolnak benne, hanem „annyival, hogy a költségvetési egyenlet nullára jöjjön ki, vagyis 39 milliárd forinttal”.
Kiss mindezt azzal egészítette ki most, ha további 50 milliárdot kivonnának a működésből, az már csak azért is végrehajthatatlan lenne, mert a költségvetés legnagyobb része adott („determináció”). „Egy kamatkiadást nem tudok nem befizetni. Nem én határozom meg a jegybanki alapkamatot, hanem a monetáris tanács” – magyarázta.
A közgyűlés előterjesztései <a href="https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-nyilvanos-ulesei;id=18407;type=2">ezen a linken</a> lesznek elérhetőek.

A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus háttérbeszélgetést tartott, amin kiderült, mik lesznek az idei év utolsó közgyűlésének legfontosabb, hivatal által előkészített előterjesztései. 

Végleg elvennék a gyorshajtók járműveit

Két lakás, egy irodának való helyiség és egy udvarral, garázzsal rendelkező lakóház eladásáról döntött a XII. kerületi önkormányzat.
A dolog egyik érdekessége, hogy a kutyapárt, miután megnyerte a választást, kifejezetten kérte Pokornit, hogy az átmeneti időben ne értékesítsenek ingatlanokat, aztán tessék. Mivel a költségvetés olyan helyzetben van, magyarázta aztán az új vezetés, hogy bizonyos ingatlanok eladása mégis elkerülhetetlen, törekednek arra, hogy a kerület minél több vagyonelemet megtarthasson.
A másik érdekessége, hogy a kerület új vezetése <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/14/maris-lecket-adna-mkkp-atlathato-ingatlaneladasbol" target="_blank" rel="noopener">egy, még jóval a november 21-i közgyűlést megelőzően közleményében</a> mindezt azzal egészíti ki, hogy – ha már így alakult –
<blockquote>
az első intézkedéseik között szeretnének szakítani az előző vezetés vagyongazdálkodási rendszerével,
</blockquote>
és már a 21-i közgyűlésen is szeretnék átláthatóbban kommunikálni az ún. elidegenítésre kijelölt ingatlanokról.
A kutyapártosok szerint a fideszes Pokorni Zoltán vezette önkormányzat ráadásul évről évre milliárdos értékben, többnyire áron alul adott el ingatlanokat.
Tette mindezt úgy, hogy – mint írták – az értékesíteni kívánt ingatlanokat egyrészt rendszeresen átláthatatlan módon hirdették meg, másrészt jelentős összeget kértek a részletes dokumentációért, ami „eleve drasztikusan szűkítette az érdeklődők körét, és így a verseny lehetőségét is”. Arról, hogy a kutyapárt szerint hogyan nézett ki a korábbi gyakorlat, <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/14/maris-lecket-adna-mkkp-atlathato-ingatlaneladasbol" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben írtunk bővebben</a>.
<a href="https://hegyvidek.hu/kepviselo-testuleti/ertekezlet/1590" target="_blank" rel="noopener">A közgyűlés</a> 8. napirendi pontja az Ugocsa utca 10. szám alatt található társasház közös tulajdonában álló ingatlanrészeinek eladásáról szólt, az önkormányzat tulajdonában egy lakás és egy nem lakás célú helyiség van, a közös tulajdonból hozzájuk tartozó 568/1000 tulajdoni hányaddal.
Az előterjesztésből az derült ki, hogy az egyik lakó szeretne a közös tulajdonból megvenni egy 5,94 négyzetméteres tárolót, egy 2,90 négyzetméteres lépcsőházi folyosót, valamint egy másik, 8,41 négyzetméteres folyosóból 2,01 négyzetmétert.
Ami az ügy szempontjából (számunkra) érdekes, hogy a DK-s Élő Norbert azzal kezdte a felszólalásokat, hogy kifejezte örömét, hogy végre megkapták az előterjesztés mellékleteként az értékbecslést is. Mint mondta, nem is tudja már, hány éve küzdöttek ezért. „Azt gondolom, ez egy nagyon jó irány.”
Élő Norberttal kapcsolatban érdemes azért megjegyezni, hogy a Kutyapárt egyik <a href="https://www.facebook.com/story.php?story_fbid=748257077486790&amp;id=100069075134936&amp;mibextid=WC7FNe&amp;rdid=JUj8dCfm2S1POliu" target="_blank" rel="noopener">tavaszi posztja szerint</a>, tehát még a választások előtt, azt találta ki, hogy felveteti magát a párt kompenzációs listájára, miután viszont elutasították, annak ellenére is DK-s jelölteket állítottak az összes olyan egyéni választókörzetben, ahol kutyapártos jelölt indult, hogy az MKKP simán megnyerte az előválasztást. A DK kifejezetten a kutyapártosokra utazott, <a href="https://telex.hu/belfold/2024/04/22/mkkp-elovalasztas-dk-mszp-momentum-elo-norbert" target="_blank" rel="noopener">jegyezte meg Kovács Gergely</a>, jelenlegi kutyapártos polgármester is, hiszen abban a két körzetben, ahol momentumos jelölt indult, nem állítottak jelöltet.
Vadász Gábor alpolgármester Élő közgyűlési felszólaláshoz annyit fűzött hozzá, köszönik a képviselőtársuk méltató szavait, „nagyon igyekszünk, hogy az ígéreteinket betartva átláthatóbban működtessük az önkormányzatot, mint ahogy az korábban működött”.
<blockquote>
Kovács pedig megerősítette, hogy készül egy átfogó átláthatósági előterjesztés, amihez néhány hónapra még szükségük van.
</blockquote>
Balla Juditot, az Élhető Hegyvidékért Egyesület vezetőjét kérték meg, hogy ezt készítse elő. Mint magyarázta, az Ez a Minimum! pontjaiból indulnak ki, törekedni fognak arra, hogy ami közérdekű adat, azt maguktól közzé tegyek, és ne kelljen kérni.
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2024/10/04/nem-allt-meg-az-elet-a-kozgyulesben" target="_blank" rel="noopener">egy korábbi cikkünkben is írtuk</a>, az Ez a Minimum! elnevezésű átláthatósági és antikorrupciós intézkedési csomagot a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó tették közzé 2019-ben.
Az előterjesztést 18 igennel, egyhangúlag támogatták.
A következő, 9. napirendi pont szólt aztán az ingatlaneladásokról, azaz mint említettük, két lakás, egy irodának való helyiség és egy udvarral, garázzsal rendelkező lakóház eladásáról. Ahogy a Vagyongazdálkodási Iroda munkatársa megemlítette, mivel az átfogó átláthatósági előterjesztés egyelőre készül, egyedi eljárást dolgoztak ki az ingatlanok értékesítésére, és a jövőben felülvizsgálják a gyakorlatot.
Az ingatlan-értékesítésekkel kapcsolatos nyilvános licites eljárásának rendje egyébként 26 lépésből áll, ebből 12 lépést az előkészítő feladatok, 14 lépést a licittárgyalás tesz ki. Erről részletesebben <a href="https://hegyvidek.hu/kepviselo-testuleti/ertekezlet/1590" target="_blank" rel="noopener">ide kattintva</a> lehet olvasni.
A Csemegi utca 10. szám alatt található, négy albetétes társasházzal kapcsolatban (ahol az önkormányzat lakásai és irodahelyisége van) egyébként az igazságügyi szakértői vélemény szerint azt érdemes tudni, hogy rossz műszaki állapotban van, a tetőszerkezete általánosan avult állapotú, több helyen korhadás és gombásodás jelei láthatóak. Az emeleti önkormányzati helyiségben a födém beszakadt, alá van dúcolva. A földszinti lakás külső falai mentén megjelenő nedvesedés a szigetelés elöregedésére utal, az erkélylemezek háborús sérülései nem lettek kijavítva.
A vélemény még egy tucat hibát sorol, a biztonságos használat érdekében tehát szerinte jelentős beruházás szükséges, „amely az önkormányzat jelenlegi bérleti díjbevételei mellett várhatóan rövid- és hosszútávon sem térülne meg”.
A fideszes Fonti Krisztina kért szót, és azzal kezdte, hogy ebből is látszik, mégsem ördögtől való az ingatlaneladás, ahogy ezt 5 éven keresztül kellett hallgatniuk, és tájékoztatást kért, milyen változások történtek az eljárási folyamatban.
Ahogy a Vagyongazdálkodási Iroda munkatársa elmondta, a jogszabályok nyilván nem változtak azzal, hogy választás volt, tehát ugyanazon jogszabályi kereteknek eleget téve, és azokat betartva kell az ingatlanértékesítéseket lefolytatni, változás viszont, hogy
<ul>
<li class="MsoNormal">az eljárás immár az előterjesztés mellékletét képezi, valamint, hogy</li>
<li class="MsoNormal">csatolták az értékbecsléseket, és</li>
<li class="MsoNormal">bevontak még egy ingatlanhirdetési portált az eladásba.</li>
</ul>
Kovács hozzátette, hogy annyit tudtak tenni még, hogy
<ul>
<li class="MsoNormal">lejjebb vitték a licitcsomag árát,</li>
</ul>
és amellett, hogy több felületen hirdetik, mint eddig,
<ul>
<li class="MsoNormal">hosszabb ideig is hirdetik őket.</li>
</ul>
Az átfogó átláthatósági előterjesztéssel kapcsolatban pedig azt mondta még el, hogy be fogják vezetni az online licitet, amire viszont még szintén egy-két hónap türelmet kérnek, mert le kell folytatniuk egy eljárást, melyik céggel szerződjenek. Szerinte ugyanis az értékesítésben az volt a legkomikusabb, hogy a potenciális vásárlókkal személyesen kellett találkozni, amiről aztán olyasmi dolgok juthattak az ember eszébe, amikre jobb nem is gondolni.
Vadász ezt azzal egészítette ki, hogy korábban az volt az eljárás, hogy ha az értékbecslés érdekelte, be kellett mennie az önkormányzatba megtekinteni, most viszont bárki azonnal hozzáférhet, ami máris komoly újdonságnak számít. Kiemelte, hogy másfél hónap elég volt számukra, hogy változtassanak a korábbi gyakorlaton, úgyhogy
<blockquote>
csak a fantázia szabhat határt annak, hogy a ciklus végére milyen jó ingatlanhasznosítási koncepciót dolgoznak ki.
</blockquote>
Fonti megjegyezte, hogy örömmel hallja, hogy van egy új értékbecslő, szeretné is kérni a beszerzési dokumentációt és a vele kötött szerződést.
Erre Kovács megjegyezte, hogy elég nagy meglepetés lehet számára, hogy miután 10 éven keresztül egy darab, ráadásul ugyanazzal az egy darab értékbecslővel dolgoztak, ezután több értékbecslő közül is lehet majd választani. A momentumos Novák István pedig felidézett még egy évekkel ezelőtti esetet, amikor is egy 20 ezer négyzetméteres, Lejtő utcai terület értékesítése az önkormányzat al-al-aloldalán egy word-dokumentumban volt eldugva.
A lakások és az irodának való helyiség eladását végül 18 igennel, egyhangúlag megszavazták, a lakóház eladását csak 14-en támogatták.

Az előző vezetés vagyongazdálkodási rendszerével igyekeznek szakítani. A november végi közgyűlésen kiderült, milyen kezdőlépéseket tudtak tenni. 

Szakításban van a Hegyvidéki Önkormányzat

„Minden költségvetés egy értékválasztás” – <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/videos/1094923648511985/" target="_blank" rel="noopener">kezdte Karácsony Gergely</a> a sajtótájékoztatót. A jövő évi állami költségvetés szerinte az önkormányzatiság további legyalulásának a költségvetése, hiszen folytatja a forráskivonást az önkormányzati szektorból. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241204mm2006-masolat.jpeg" alt="Sajtótájékoztató" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A Fővárosi Önkormányzat költségvetése éppen ezért erre adott válaszként a város önrendelkezésének a megerősítését hivatott jelképezni, hiszen célja, hogy megőrizze a város pénzét. „Nem tudunk és nem is akarunk alkotmányosan vitatható, további kormányzati elvonásoknak megfelelni” – jelentette ki a főpolgármester, utalva a szolidaritási hozzájárulásra. 
Varga Mihály pénzügyminiszter 2024 november 11-én <a href="https://kormany.hu/hirek/az-uj-gazdasagpolitika-koltsegvetese-a-2025-os" target="_blank" rel="noopener">úgy fogalmazott</a>, a 2025-ös büdzsé a „béke költségvetése" lehet,
<blockquote>
Karácsony viszont már <a href="https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid02Wz6VG8Uk547YVnWxmkRVFrkJowv7qTQqow1Kjw6F3qLxMd1ZxP74YsLyMS7sWkN7l" target="_blank" rel="noopener">akkor azt mondta</a>, »ez az önkormányzatok és főleg a főváros elleni folytatott pénzügyi háború költségvetése”. A városvezetők viszont tesznek róla, jelentette ki, hogy a kormány megértse, hogy »a fővárost sújtó állami megszorítások veszélyeztetik a ránk bízott feladatok ellátását«.
</blockquote>
<h3>Nem állami matek lesz</h3>
Ezúttal azzal folytatta, egy olyan költségvetést nyújtott be a Fővárosi Közgyűlés tagjainak, ami 2024-es szinten biztosítja a közszolgáltatások finanszírozását, illetve a reálbérek megőrzését garantáló béremeléssel is számol. Beruházás és felújítás azonban viszonylag szerény mértékben szerepel a tervezetben. A legkomolyabb tétel a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi részvénytulajdonának a visszavásárlása, ami hosszútávon egy megtérülő beruházás, mert így nem kell például a kisebbségi tulajdonosnak osztalékot fizetni.
Mindez nem jelenti azt, hogy a város ne számíthatna komoly fejlesztésekre az elkövetkező években, hiszen 300 milliárd forintnyi EU-s forráshoz fog hozzájutni. Emellett a Budapesti Közművek saját forrásából elindítja Budapest történetének legjelentősebb köztisztasági beruházási programját is, amelynek keretében jelentős mértékben megújítják a köztisztaság garantálását szolgáló eszközparkot, illetve a ciklus végéig <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/18/lecserelik-a-zold-kukakat" target="_blank" rel="noopener">lecserélik azokat a kukákát</a>, amik fölött eljárt az idő.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc21701.jpeg" alt="Köztisztasági" width="5594" height="3734">
<figcaption>Kép: FPH</figcaption>
</figure>
</div>
A részletekkel kapcsolatban Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója már több lényeges dolgot is elárult <a href="https://nepszava.hu/3260155_budapest-szolidaritasi-hozzajarulas-per-orban-kormany-ado-kiss-ambrus-interju" target="_blank" rel="noopener">a Népszavának adott</a>, december 4-én, reggel, tehát a sajtótájékoztató előtt megjelent interjújában. Mint fogalmazott, „egy teljesen lecsupaszított, működésre fókuszáló költségvetést” terjesztenek a közgyűlés elé, amin sokat nem lehet csiszolgatni.
Az általa is csak „az önrendelkezés költségvetéséként" hívott tervezetben ugyanis nem a kormány által számolt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással számolnak, hanem „annyival, hogy a költségvetési egyenlet nullára jöjjön ki, vagyis 39 milliárd forinttal”. 
<h3>Kifejezetten elkobzó jellegű</h3>
Ahogy a főigazgató <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/10/milyen-eszkozokkel-jatszik-a-kormany" target="_blank" rel="noopener">többször is elmondta</a>, a szolidaritási hozzájárulás kapcsán a Fővárosi Önkormányzat 2023 óta „perben és haragban áll a kormánnyal”, mert megítélésük szerint „olyan szintű elvonást okoz ez, amely már fenyegeti a közfeladatok ellátását”. 
A 2024-es és a 2025-ös költségvetés szűk mozgástere ugyanis két sokknak köszönhető, amiket, mint Karácsony a sajtótájékoztatón is felidézte, nagyon szépen összefoglalt az Állami Számvevőszék is egy idei jelentésében.
<a href="https://budapest.hu/api/file/doc/%20Budapest%20Fovaros%20Onkormanyzata%20koltsegvetesenek%20e%C3%8C%C2%81s%20zarszamadasanak%20ellenorzese_ASZ%20jelentes_2024.pdf" target="_blank" rel="noopener">Mint írják</a>, „a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzete kedvezőtlenül alakult az ellenőrzött időszakban, amelyre a külső negatív tényezők (koronavírus járvány, gazdasági visszaesés, energiaválság, infláció) mellett
<blockquote>
az önkormányzatok gazdálkodását befolyásoló kormányzati intézkedések (szolidaritási hozzájárulás összegének emelése, mikro-, kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adó mértékének 2 százalékról 1 százalékra történő csökkentése) is hatással voltak”.
</blockquote>
A Fővárosi Önkormányzat 2023 június 6-án <a href="https://enbudapestem.hu/2023/06/06/szolidaritasi-ado-meginditja-a-pert-a-fovaros" target="_blank" rel="noopener">nyújtotta be</a> a keresetlevelét a Fővárosi Törvényszéknek, és Karácsony Gergely akkor is emlékeztetett arra, hogy Tarlós István vezetése alatt még csak 5 milliárdot, 2023-ban viszont már 58 milliárd forintot vontak el ezen a címen a fővárostól. Az összeg azóta folyamatosan növekszik, a 2024. évi hozzájárulás előirányzott összege 75,5 milliárd forint, 2025-ben pedig már 89 milliárd forintot vonnának el a fővárostól. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240129mm0044.jpeg" alt="Városháza" width="1920" height="1280">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>
 
A hozzájárulással kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék is, idézte fel szintén Karácsony, <a href="https://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/56ce851847832753c1258af3005b236e/$FILE/III_1693_0_2024_ind%C3%ADtv%C3%A1ny_anonim.pdf" target="_blank" rel="noopener">szokatlanul keményen fogalmazott</a>: „a bíróság határozott meggyőződése, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke (...) kifejezetten elkobzó jellegű”. A következő tárgyalás 2025 januárjában lesz, és Kissék megítélése szerint nem következhet más, minthogy végül nekik adjanak igazat. Erről bővebben <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/10/milyen-eszkozokkel-jatszik-a-kormany" target="_blank" rel="noopener">ide kattintva</a> lehet olvasni. 
<h3>Hogy is néz ez ki?</h3>
A fővárosi költségvetéssel kapcsolatban egyébként Kiss már többször adott gyorstalpalót.
Az önkormányzat idei, 2024-es várható összbüdzséje 420-430 milliárd forint lesz, a 2025-ös pedig, derült ki a Népszava interjújából, 412 milliárd,
<blockquote>
amivel „szemben egy 424 milliárdos kiadási oldal áll”, ha nem terveznek semmilyen új beruházást és béremelést, csakhogy a béreket emelni kell. Az egyenlet csak úgy jön ki nullára, ha a kormány által kiszabottnál 50 milliárddal kevesebb szolidaritási hozzájárulást fizetnek be.
</blockquote>
Ahogy a lapnak is fogalmazott, a bevételi oldal faék egyszerűségű, mindössze három tételből áll: a közhatalmi bevételekből, aminek nagyját az iparűzési adót teszi ki, de beletartozik az idegenforgalmi adó, ami a Fővárosi Önkormányzat esetében csak a Margitszigetet érinti, azaz nagyon minimális összeg, valamint az építményadó, amiből 2024-ben 132 millió forint érkezett be. Az iparűzési adó 2024-ben 303 milliárd forintot jelentett, és jövőre is 303,6 milliárddal terveznek. 
A második bevételi forrás a kötelező feladatok ellátására kapott állami normatíva, azaz többek között a közösségi közlekedésre, az idősotthonoktól a hajléktalanszállókig és a könyvtárhálózat működtetésére kapott támogatások, amelyeknek az összege 37-38 milliárd forint. 
A harmadik elem az egyéb működési bevételek köre, magyarázta a lapnak is, ide tartoznak a térítési díjakból, a szolgáltatások és az ingatlanok értékesítéséből, a parkolási díjakból és az osztalékokból származó bevételek. Ebből 65 milliárd forintot várnak, ami jelentős csökkenés az ideihez képest, hiszen most 84 milliárd volt a terv. Kiss Ambrus szerint hitellel nem érdemes tervezni, hiszen a kormány az erre vonatkozó kérelmeiket nem hagyja jóvá, hiány pedig nem tervezhető.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20240605mm0949.jpeg" alt="parkolás" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Ami a kiadásokat illeti: a legnagyobb kiadás a közösségi közlekedés finanszírozása, ez 2024-ben 160 milliárd forint, jövőre pedig 169 milliárddal terveznek,
<blockquote>
ezt pedig máris követi, ahogy Kiss fogalmaz, »a kormány működtetése«, azaz a szolidaritási hozzájárulás, ami akkora, mint minden más, egyéb kiadás összesen. »Ez a baj, az egyensúlytalan működés problémája«
</blockquote>
– magyarázta egy háttérbeszélgetésen.
<h3>Nem aggódnak miatta</h3>
Kiss Ambrus a 24.hu-nak augusztusban <a href="https://24.hu/fn/gazdasag/2024/08/07/podcast-della-kiss-ambrus-fovaros-koltsegvetes-magyar-peter-karacsony-gergely/" target="_blank" rel="noopener">adott interjújában</a> beszélt, számolnak azzal a lehetőséggel, hogy „a közgyűlési áldást csak jövő februárban vagy márciusban szerzi meg a városvezetés”. (A jogszabályok szerint egyébként március a határidő.) Akkor egyébként úgy fogalmazott, hogy szerinte a költségvetés ügyében akár a Fidesszel is el lehet jutni egy kompromisszumos megállapodásig.
A következő közgyűlés várhatóan december 18-án lesz, legkésőbb akkor kiderül majd, hogyan fogadják a képviselők a tervezetet.

A főpolgármester röviden ismertette a jövő évi költségvetést, aminek legfontosabb eleme és egyben üzenete, hogy a városvezetők nem akarnak az alkotmányosan vitatható kormányzati elvonásoknak megfelelni.  

A 2025-ös költségvetés célja, hogy megőrizze a város pénzét

A BKK nem véletlenül időzítette december 3-ra az bemutatót. Az ENSZ még 1992-ben döntött úgy, hogy ez a nap legyen a Fogyatékkal Élők Világnapja, a közösségi közlekedés ezért választotta a téli időpontot. Az eseményt Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy
<blockquote>
a közösségi közlekedést csak akkor lehet közösséginek nevezni, ha az mindenki számára hozzáférhető.
</blockquote>
A társaság ennek jegyében végzi a dolgát, az akadálymentesítést kiemelt feladatuknak tartják. Sok tennivalójuk van még, de az elmúlt években sokat tettek is az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: érkezett 300 alacsonypadlós busz, ma már 48 alacsonypadlós troli is forgalomban van, de a vezérigazgató ugyanilyen fontosnak tartja az utastájékoztatás akadálymentesítését – legyen szó applikációról, vagy megállóhelyi információról, amely a látássérült emberek közlekedését könnyíthetik meg. A BudapestGO alkalmazás az útvonaltervezésben lehet nélkülözhetetlen segédeszköz,  a megállóhelyi „beszédes” segítség pedig úgy lehetséges, hogy a FUTÁR-kijelzők, illetve a megállókba érkező járművek külső hangszóróinak köszönhetően hangosan is tudják tájékoztatni az ott várakozókat arról, hogy melyik járat érkezett. Mint azt <a href="https://enbudapestem.hu/2023/10/16/beszelo-buszok-segitik-a-latasserultek-onallo-kozlekedeset">korábbi cikkünkben írtuk</a>, az efféle bemondást a forgalomba állt járművek esetén a látássérült emberek egy távirányítóval tudják elindítani a FUTÁR-kijelzők és járművek esetében is. Walter Katalin elmondta, hogy e szolgáltatást a járművek közül eddig csak egyes buszjáratoknál lehetett igénybe venni, december 3-tól azonban a teljes trolibusz-flotta is fel lett szerelve, amit „jó útjelzőnek tekint” az akadálymentes közlekedés megteremtésének folyamatában. A vezérigazgató ígérete a munka nem áll meg, és a jövő év végére az összes autóbusz is tud majd beszélni.
Bovier György, a főváros az esélyegyenlőségért és az akadálymentesítésért felelős tanácsnokaként elismerését fejezte ki a BKK akadálymentesítési tevékenysége okán, de mint mondta, ő érintettként, kritikusabb a témával kapcsolatban. „Úgy gondolom, hogy ez is hozzásegít majd ahhoz, hogy a BKK-val a jövőben együtt tudjunk dolgozni, és minden tömegközlekedési eszköz akadálymentessé váljon” – jegyezte meg a tanácsnok, hozzátéve, hogy október 5. óta betöltött tanácsnoki pozíciójában ennek az elősegítését kiemelt feladatának tartja. Bovier György elmondta, hogy már két nap múlva tárgyalni fog a BKK-val nemcsak a járművek, hanem azok környezetének akadálymentesítését is szem előtt tartva. „Egy európai nagyvárosban ez a minimum, és bízom abban, hogy a következő évek nagyobb léptékben valósulhatnak meg az ezzel kapcsolatos fejlesztések" – jegyezte meg.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm1818-2.jpeg" alt="Beszélő" width="2791" height="1861">
<figcaption>Bovier György, Ollé-Németh Orsolya, Karácsony Gergely, Walter Katalin Kép: Meresz Marton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Ollé-Németh Orsolya, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének szakmai vezetője beszédében elmondta, hogy nagyra értékelik, hogy a Fogyatékkal Élők Világnapján egy olyan társaság  – a BKK – is hallatja a hangját, amelynek nem a fogyatékkal élő emberek támogatása a fő profilja. Azonban a BKK ezzel együtt olyan szolgáltatást nyújt, amelynek hozzáférhetősége elengedhetetlen a fogyatékkal élő emberek számára.
<blockquote>
Látássérült emberként nekem nem alternatíva sem az autózás, sem az olyan modern közösségi közlekedési eszközök, mint a BuBi vagy az elektromos roller, Nekem gyakorlatilag az az egyetlen hozzáférhető mód arra, hogy Budapesten önállóan közlekedjek, a közösségi közlekedés használata
</blockquote>
– szögezte le a szakmai vezető, majd azt a lassan húsz éves múltra visszatekintő eszközt méltatta – az úgynevezett VIAR-távirányítót (Visually Impaired Access Receiver – látássérültek hozzáférhetőségi vevőkészüléke), amely kezdetben a jelzőlámpákat „tudta szóra bírni” előbb Budapesten, majd egyre több magyar városban. A FUTÁR-táblák pár évvel később szólaltak meg, majd M3 és M4 metró mozgólépcsőinek hangjelzését is be lehetett ezzel kapcsolni, tavaly pedig már budapesti autóbuszokat is. Ehhez annyit érdemes hozzátenni, hogy az eszköz nem varázspálca, a megszólaltatni kívánt berendezésekről – legyen jelzőlámpa vagy trolibusz – a szolgáltatónak kell gondoskodnia.
Ollé-Németh Orsolya szerint a mostani trolibusz-megszólalás azért  is jelentős lépés, mert azokban a megállókban, ahol egyszerre több járat is megáll, eddig csak az emberi segítségre tudtak hagyatkozni. Néhány kivételtől eltekintve az esetek többségében készségesen segítenek nekik, ők azonban szeretnék ezt is önállóan megoldani, nem beszélve arról, ha nincs is segítség a közelben. „Aprónak látszó, de nagyon hasznos segítség, hogy mi magunk tudjuk aktiválni a hangbemondást, amellyel információt szerezhetünk a jármű viszonylatszámáról, illetve a haladási irányáról” – mondta Ollé-Németh Orsolya a BKK fejlesztéséről, s közölte azt is, hogy a távirányító ugyan pénzbe kerül, ám számos olyan támogató kezdeményezés van, amikor a készülék ingyenesen is hozzáférhető. A szakmai vezető elmondta, hogy a tárgyalásokat folytatnak a BKK-val a távirányító egyéb felhasználási lehetőségeivel kapcsolatban, végezetül pedig arról beszélt, hogy néhány napja Brüsszelben járva azt tapasztalta, hogy akadálymentesítésben és a hozzáférhetőségben Budapest messze előrébb jár, mint a belga főváros.
Az esemény végén Karácsony Gergely elmondta, hogy Budapest számára az akadálymentesítés a politika lényege, illetve civilizációs kérdés. „Ha egy város nem a mindannyiunké, akik benne élünk, akkor az valójában senkié sem lesz” – jelentette ki, majd arról beszélt, hogy a fővárosi önkormányzat a korábbiaknál sokkal többet tett azért, hogy „a szép célok” meg tudjanak valósulni. Karácsony szerint az M3-as metró, a teljes buszflotta akadálymentesítésével, a trolik majdnem teljes és a villamosok folyamatos akadálymentesítésével nagyon sokat tesznek azért, hogy ez a város mindannyiunk közös otthona legyen. De hozzátette: „Amikor akadálymentesítésről beszélünk, akkor elsősorban fizikai akadályokra gondolunk, de nyilván nagyon sok más olyan akadály is van, amely elválaszt egymástól egy budapestit egy másik budapestitől. Éppen ezért fontos ez a BKK fejlesztés is, hogy
<blockquote>
most minden trolin, jövő év végére pedig már minden buszon segítséget nyújtunk a látássérült budapestieknek annak érdekében, hogy pontosan tudjanak tájékozódni” 
</blockquote>
– mondta Karácsony Gergely, hozzátéve, hogy BKK mostani fejlesztését nagyon fontosnak tartja, mert szerinte „ezekből a látszólag kicsi fejlesztésekből, ezekből az apró téglákból épül fel az a város, amilyennek Budapestet látni szeretnénk.”

December 3-án mutatta be a Budapesti Közlekedési Központ a „beszélő trolibuszt”. A Városháza Park előtt, a Deák téri buszmegállóban rendezett eseményen azt is megtudhattuk, hogy miből áll e  beszédkészség.

Már a trolibusz is tud beszélni

A Mexikói úti végállomáson a zuglói polgármester, Rózsa András és  Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója beszéltek arról, hogy az új járattal régi adósságot törlesztenek a kerület azon lakói felé, akik a Alsórákoson laknak és a kisföldalattihoz vagy a metróhoz szeretnének eljutni. Sokaknak ugyanis csak úgy van lehetőségük arra, hogy villamosról villamosra vagy troliról trolira kell átszállniuk, olykor hosszas gyaloglás után. Ezen próbálnak most változtatni.
<blockquote>
A cél a zuglói haránt irányú kapcsolatok fejlesztése és Alsórákos északnyugati részének hatékonyabb kiszolgálása.
</blockquote>
A troli új útvonala a Nagy Lajos király útjával párhuzamos Miskolci utcában járna, amely keresztezi az Erzsébet királyné útját és a Csömöri utat is, jelentős átszállási lehetőségekkel. Az új járathoz új megállók kialakítása szükséges, amely a zuglói önkormányzat közreműködésével valósulhat meg.
Ami a konkrét útvonalat érinti: az új 81-es a tervek szerint a Mexikói út földalatti végállomásról a 74A útvonalán jut el a Miskolci utcáig, ahol önjáró, akkumulátoros üzemmódban megy a Szugló utcáig, innen a 77-es trolival párhuzamosan halad a Komócsy utcáig, és ezután a 82-es trolibusz útvonalán érheti el az Örs vezér téri végállomását. Mutatjuk térképen is:
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/81.jpeg" alt="Új" width="1280" height="1143">
<figcaption>Kép: BKK</figcaption>
Az útvonalhoz kapcsolódva a BKK a bemutató napján, november 29-én, pénteken társadalmi egyeztetést indított, hogy a kerületben közlekedők, a leginkább érintettek elmondják véleményüket a tervezett fejlesztésekről. A kérdőívet 2025. január 10-ig<a href="https://bkk.hu/dontsunk-kozosen/tarsadalmi-egyeztetes-a-zugloi-miskolci-utca-kozossegi-kozlekedesi-kapcsolatainak-fejleszteserol.13545/"> lehet kitölteni a társaság weboldalán</a>. </figure>
</div>
E kérdőív arra is választ ad, hogy az új járat forgalomba állítása esetén mi történne a jelenlegi 74A, 81-es és 82-es járattal.
<blockquote>
Nos, a 74A járat nem közlekedne tovább, hiszen szerepét átvenné az új 81-es trolibusz, a sűrűn közlekedő 74-es troli pedig továbbra is elérhető maradna.
</blockquote>
Az új 81-es ugyan nem érintené a Csáktornya parkot (itt van a 74A végállomása), de a Sárrét park megállótól a környéken található óvoda és bölcsőde 300 méteres sétával, az általános iskola 350 méteres sétával elérhető maradna a Mexikói út felől is. Természetesen a 74-es trolibusszal a Csáktornya park továbbra is elérhető marad. A 82-es vonalán a menetrend nem változna, ezért az új járattal közös szakaszán sűrűbben járnának a trolik. Ami pedig a jelenlegi 81-es trolibuszt illeti, a jövőben a 80-as jelzéssel közlekedne változatlanul a Fischer István utca és az Örs vezér tere között.
Az 1970-es évek végének zuglói trolibusz hálózatfejlesztéséről ebben <a href="https://enbudapestem.hu/2023/10/15/igy-lett-zuglobol-trolibuszos-kerulet-legat-tibor">a cikkünkben írtunk részletesen</a>. 1979 augusztus 27-én volt a jelenlegi 81-es premierje, mely járat az akkor 131-es és 133-as buszokat váltotta.„Csendesebb lesz a közlekedés ezentúl a Füredi úti és a Csertő utcai lakótelepen. A levegője is tisztább lesz, mert az (…) autóbuszokat felváltották a levegőt nem szennyező és zajtalanul suhanó, szovjet gyártmányú Z1U–9 trolibuszok.
<blockquote>
Végállomásuk az Örs vezér téren van.
</blockquote>
A 13 megállóhelyet érintő körforgalomban tizennégy trolibusz szállítja az utasokat 81-es járatszámmal, amely a már üzembe helyezett 80-as trolibuszhoz a Csertő utcai megállóhelynél csatlakozik” – írta az új járatról a Magyar Rendőr című lap, amely ma már rövidebb útvonalon közlekedik, voltaképp a 80-as trolibusz betétjárataként. Ezért nem is okozna semmiféle útvonali változás az eltűnése.
Borítókép: Nyírő Simon/BKK

A Budapesti Közlekedési Központ 81-es viszonylatjelzéssel készül új trolibusz járatot indítani, amelynek sok köze nincs a jelenlegi 81-eshez. November 29-én, a társaság és a zuglói önkormányzat a helyszínen mutatta be a járat tervezett útvonalát.

Új zuglói trolijárat indulhat tavasszal

Nem fogadták el a kutyapártos Kovács Gergely javaslatát, maradhatnak a városban a Csillagok háborújából ismerős birodalmi lépegetők, tartottak viszont karácsonyi ajándékozós húzást a képviselők. Az újra közel 9 óra hosszan tartó közgyűlésben először volt kifejezetten jó hangulat, és több komoly ügyben is sikerült előrelépést tenniük: helyettest nem választottak, a parkolási reformot viszont támogatták. Helyszíni beszámolónk.