A szakszervezetek egy hetet adtak a főváros vezetésének és a kormánynak, hogy újraindítsák a főváros anyagi helyzetével kapcsolatos tárgyalásokat. Ők úgy döntöttek, hogy elősegítik a folyamat beindítását. A vége akár egy kiadós sztrájk is lehet
Az Egységes Közlekedési Szakszervezet november 11-én, kedden megosztotta a levelet, amit még aznap kiküldtek Karácsony Gergely főpolgármesternek és Gulyás Gergely miniszternek.
Mint írják, tisztelettel meghívják őket november 13-a, csütörtök délelőtt 11 órára az MKKSZ székházába, a Róna utcába. Amennyiben a felek nem jelennek meg, megkezdik szervezni a dolgozói fórumokat, ahol elfogják mondani, hogy akinek nem fizetik ki a munkája ellenértékét, az nem köteles dolgozni.
Az első fórumot november 17-én, hétfőn tartják a BKV épületében, az Akácfa utcában. Mint írják, a fórumon is lehetőséget kívánnak adni a feleknek, hogy tájékoztassák a munkavállalókat a kialakult helyzetről, valamint az abban elfoglalt álláspontjukról. „Mivel még nem adtuk fel a reményt, (...) hogy megoldás születik Budapestet és a Budapest család dolgozóit, sorsát alapvetően érintő kérdésben, ugyanebben az időpontban arra is szeretnénk lehetőséget biztosítani, hogy erről tájékoztassák az érintetteket.”
A szakszervezetek november 6-án jelentették be, hogy egyhetes határidőt adnak a fővárosnak és az államnak, hogy folytassák Budapest működtetésével kapcsolatos tárgyalásokat. Ahogy a november 6-i sajtótájékoztatón Naszályi Gábor az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke elmondta,
ők nem szeretnének sem résztvevői, sem elszenvedői lenni a politikai vitáknak. Hogy ezekben a vitákban kinek van igaza, arra végképp nincs felhatalmazásuk. Őket csak az érdekli, hogy megmaradjanak a munkahelyek, hogy a dolgozók az elvégzett munka ellenértékét megkapják, és hogy Budapest működjön tovább.
A főváros és a kormány közötti, nyár elején megindult tárgyalások viszont megszakadtak, ezzel pedig úgy látszik, a fentiek megint veszélybe kerültek, ezért felszólítják a feleket, a főpolgármestert és a tárgyalások vezetésére kijelölt Gulyás miniszter urat, hogy folytassák a tárgyalásokat. Erre 13 órai kezdettel egy hetet adtak, ami értelemszerűen most, november 13-án lejár.
Naszályi azt mondta, amennyiben a tárgyalások nem indulnak újra, fórumokat fognak szervezni, ahol el fogják mondani, hogy akinek nem fizetik ki a munkája ellenértékét, az nem köteles dolgozni. Amennyiben tehát a kifizetések csúsznak, esetleg nem valósulnak meg, úgy a munkáltató megszegné a megállapodásukat, onnantól pedig a munkabeszüntetést nem akadályozná semmi, azaz legálisan sztrájkolhatnak.
Karácsony Gergely november 11-én, kedden jelezte, hogy a meghívót megkapta a sztrájkbizottságtól, én ott lesz a tárgyaláson, a kormányoldal a cikkünk megjelenéséig nem reagált a meghívásra.
Ahogy a meghívóból kiderült egyébként, Gulyás már a szakszervezet korábbi, november 6-i levelére sem reagált. Mint Naszályi írja, a levelére csupán egy automatikus válasz érkezett, miszerint az megérkezett a Miniszterelnökségre, „érdemben azonban semmilyen válasz nem érkezett Öntől”.
Ahogy ebben a cikkünkben összefoglaltuk, a Budapest-család dolgozóit tömörítő szakszervezetek demonstrációs és sztrájkbizottságot hívtak össze november 6-ára, miután kiderült, hogy a kormány október 28-án, kedden este szolidaritási hozzájárulás címén újabb 6,2 milliárdot emelt le az önkormányzat számlájáról, és emiatt úgy érzik, veszélybe kerültek a munkahelyeik és a megélhetésük.
A helyzet tárgyalás nélkül már aligha rendezhető, a kormány viszont Karácsonyék beszámolója szerint kerülik a tárgyalást. Ahogy Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója még szeptemberben elmondta, június óta még csak informális jelzések sem érkeztek a kormánytól a tárgyalásokat illetően. Ha viszont a kormány a szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárdos összegét el akarja vonni a fővárostól, az azzal a következménnyel jár, hogy a városvezetés nem tudja az év végéig biztosítani a közszolgáltatásokat.
Márpedig, ha valaki Budapestet csődbe akarja lökni, akkor azt Budapest magával rántja, mert egy ekkora méretű város csődbe taszítása ilyen gazdasági szerkezettel biztos, hogy károkat okoz a magyar gazdaságnak, mondta korábban Kiss. A főváros helyzete ugyanis szorosan összefügg az ország helyzetével, és ő nem lát olyan forgatókönyvet, hogy a főváros csődje ne járna rögtön az ország hitelminősítésének a lerontásával vagy ne járna a forint romlásával.
A november 6-i, szakszervezetekkel folytatott tárgyalás után Karácsony Gergely bejelentette, hogy a főváros a Kúrián is megnyerte azt a pert, amit még 2023-ban indítottak a fővárost érintő megszorításokkal kapcsolatosan. A Kúria kimondta, hogy
az Államkincstár törvénytelenül inkasszálta a Főváros folyószámláját, és törvénytelenül vont le róla 28 milliárd forintot. Mint a főpolgármester magyarázta, a döntés precedens értékű, és egyben azt is jelenti, amióta a hozzájárulás létezik, az Államkincstár a magyar törvényekkel ellentétes módon érvényesíti a behajtását.