A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója január 21-én, szerdán megtartotta az első, Fővárosi Közgyűlést megelőző háttérbeszélgetését, ahol beszélt a rendkívüli hideg miatti krízisidőszakról, hogyan kerülte el a főváros a csődöt az év végén, és hogy milyen döntést hozott az Alkotmánybíróság.
A hideg kimeríti az utcán élőket, és egyre többen veszik igénybe, ha csak átmenetileg is a Fővárosi Önkormányzat szolgáltatásait.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója elmondta, hogy a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeiben (BMSZKI) általában 3050 állandó férőhely áll rendelkezésre, ebből 875 az éjjeli menedékhely, 1571 az átmeneti és 604 a nappali melegedő.
A téli időszakban 221-gyel szokták növelni a férőhelyszámot, ez idén is megtörtént, és ezúttal 2 új krízisellátóhelyet is nyitottak, ahol 85 extra férőhely áll rendelkezésre.
„Amennyiben azt látjuk, hogy további férőhelyekre van szükség, akkor természetesen megnézzük, hol tudunk nyitni.”
A főigazgató beszámolója szerint
a vörös kód január 7-i kihirdetése óta több mint 3000 bejelentés érkezett a diszpécserszolgálathoz.
Ahogy a Főpolgármesteri Hivatal is írja, a kritikus időjárási körülmények esetén kiadott speciális figyelmeztetés alatt speciális eljárásrend lép életbe, aminek lényege, hogy a segítő tevékenység elsődleges feladata ilyenkor az élet védelme, és minden szociális intézménynek kötelező a hajléktalan vagy bajba jutott emberek befogadása.
A kihirdetett vörös kód miatt 400 esetben helyeztek el a BMSZKI intézményeibe személyeket. Az első napokban naponta 2 főt, az utóbbi napokban naponta 35, 40 főt szállásoltak el. Mindemellett a vörös kód kihirdetése óta 200 esetben szállítottak be valakit a BMSZKI intézményeibe.
Kiss Ambrus is megjegyezte, hogy azt gondolnánk, hogy a probléma a hajléktalanokat érinti, miközben a szociális munkások azt jelzik, hogy vannak köztük olyanok, akik utazás közben ragadtak a fővárosban, és vannak olyanok is, akik bántalmás vagy egyéb okok miatt nem tudnak a lakásukban maradni.
Arra is felhívta a figyelmet, ha az idő enyhülésével azt gondolnánk, túlvagyunk a nehezén, a szociális munkások tapasztalatai szerint
ilyenkor jön a legnehezebb időszak, mert addigra sokaknak kimerül a szervezete, és +1-2 fokban is bekövetkezhet a tragédia.
A főigazgató is arra kéri a budapestieket, hogyha bajba jutott embert látnak, akkor értesítsék a Menhely Alapítvány éjjel-nappal hívható diszpécser szolgálatát a (06 1) 338 4186-os telefonszámon.
A főigazgató beszélt a főváros gazdasági helyzetéről és az Alkotmánybíróság január 20-i döntéséről is.
A gazdasági helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy
a kormány azóta sem utalta el a közösségi közlekedési normatíva 12 milliárdját,
ami ahhoz kellett volna, hogy „katasztrófa nélkül le tudják zárni az évet”, azaz vissza tudják fizetni a folyószámla-hitelkeretüket, hogy megnyithassak azt 2026-ban is.
Egy olyan tájékoztatót kaptak csak a Magyar Államkincstártól, ami szerint ők azért nem utalták el, mert az összeget beszámolták a tartozásaikba, abba az összegbe, amire nyáron azonnali jogvédelmet kaptak.
Az önkormányzatnak sikerült megoldania, hogy többmilliárd forintnyi kifizetést áttoljanak január elejére, úgyhogy végül december 30-án délután lezárta a folyószámla-hitelkerét. A likviditás így biztosítottá vált, ezzel elkerülték a legrosszabbat, de nem jutottak ki a bajból.
Az Alkotmánybíróság mostani döntésével kapcsolatban elmondta, hogy
az első magyarázatokkal ellentétben az Alkotmánybíróság nem vizsgálta a szolidaritási hozzájárulás jogszabályi alapját.
A Törvényszék megkeresését azzal utasította vissza, hogy ez már egy 2024-ben vizsgált döntés, és hogy a Törvényszék szerintük nem megfelelő jogalappal fordult feléjük. Az a sajtóban megjelent állítás tehát, hogy a szolidaritási hozzájárulás az alaptörvénynek megfelelő volna azért nem igaz, mert ilyet nem vizsgált.
„Mi történik ezután?” – tette fel a kérdést Kiss Ambrus. Az, hogy visszakerül a Törvényszékre az ügy, az eljárás szüneteltetését fel tudja oldani, és le tudja folytatni a 2025-ös szolidaritási hozzájárulásra vonatkozóan.
„Én azt gondolom, hogy ez az AB döntés, miután megerősítette a 2024-es AB határozatot, nem nagyon tud más döntésre vezetni, mint a 2023-as szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban.”
Ahogy az Énbudapestem is beszámolt róla, a közel két éven át húzódó ügy a Fővárosi Önkormányzat győzelmével zárult.