Egy hónappal ezelőtt, a Magyar Kertépítők Országos Szövetségének egri konferenciáján Dezsényi Péter, a Budapesti Közművek FŐKERT Divíziójának főigazgatója azt a drámai bejelentést tette, hogy Magyarországon akár minden harmadik fát is elveszíthetjük a klímaváltozás miatt. A főigazgató március 18-i, Telex.hu-nak adott interjújában mindezt megerősítette. Ebből következik, hogy hatalmas változások lesznek szükségek hazai fatelepítés területén is, megszokott, őshonos fajok tűnhetnek el...
Dezsényi Péter és a BKI-FŐKERT munkatársai annak az egyedülálló fanyilvántartási adatbázis felhasználásával jutottak erre a következtetésre, amelybe immár 20 éve, a fák helyzetének, és metrikus adatainak rögzítése mellett, rendszeresen felmérik a fák állapotmutatóit a koronára, törzsre, és gyökérzetre vonatkozóan is. Ez fasoroknál lévő fák esetében két-két és fél évente történik meg, mivel azok élnek a legmostohább körülmények között, a nagy forgalmú utak mentén, az állapotmutatók romlása mutatja, hogy rövidül az életciklusuk a fáknak, és egyre több olyan egyed van, amelyeket tíz éven belül le kell cserélni.
„Nincsen kőbe vésve, hogy ezeket a fákat mind ki kell vágni, jöhetnek jobb időszakok, kedvezőbb körülmények, de a mostani trend alapján ez a legvalószínűbb forgatókönyv, amit látunk”
– közölte a főigazgató a Telex.hu-nak adott interjújában.
Dezsényi Péter tavaly tavasszal a főváros Föld napja konferenciáján arról beszélt, hogy a klímaváltozás miatt a Főkert az idősebb fák megmentésére koncentrál. A főigazgató szerint ez most is érvényes, de a társaság stratégiája kiegészült azzal az új faültetési protokollal, amelyet Bardóczi Sándor főtájépítésszel hirdettek meg. Ez a fiatal fák telepítésével és gondozásával kapcsolatos tennivalók módosítását jelenti, hogy hosszú életciklusúak lehessenek, és nagy lombkoronát tudjanak fejleszteni.
Dezsényi szerint ugyanis ha a fák jelentős részét le kell cserélni a következő tíz évben, akkor nagyon nem mindegy, hogy ez hogyan történik. Az új protokoll szerint már idén tavasztól az eddigi 1×1 vagy 1,5×1,5 méter helyett 2×2 méteres, 1,2 méter mély ültetőgödrökbe fognak ültetni. Legalábbi ott, ahol erre van lehetőség. A protokollban ezért az is benne van, hogy a lehető legnagyobb gödörbe kell ültetni, tehát ahol csak lehet, a belvárosban is meg kell közelíteni a 2×2 méteres méretet. „A szakmai tapasztalatunk az, hogy a jövőben csak olyan helyeken fognak megmaradni és nagyra nőni a városi fák, ahol megfelelő méretű gyökérzónát tudunk biztosítani. Burkolatok alatt, a közműhálózatot is beleértve, olyan gyökérzónát kell építenünk a fáknak, amiben masszív, erős gyökereket tudnak nevelni.
Azokban az utcákban, ahol ezt nem tudjuk biztosítani, ott nem lesznek fák, ezt kell megérteni”
– mondta Dezsényi Péter, de mindehhez sietett hozzátenni, hogy azért ennél több erőfeszítést tesznek a meglévő fák környezeti feltételeinek javításáért. Jelentősen megnehezíti a dolgukat a talajvízszint drasztikus csökkenése, és fokozódó légszárazság. Ahol tudnak, öntöznek, tavaly a Feneketlen-tónál, a Gellért-hegyen és a Városmajorban, idén Vérmezőn és a Kodály köröndön állítanak üzembe intelligens öntözőrendszereket. Dezsényi Péter szerint azonban még az öntözésnél is sürgősebb a talajgazdálkodás reformja. „A parkjainkban sok helyen betonkeménységű a csupasz vagy nyírt gyeppel borított talaj. Ez duplán sújtja a fákat, mert nemcsak a vízgazdálkodás rossz, hanem levegőtlen is a talaj, nem jó a tápanyag-megtartási képessége, alacsony a szervesanyag-tartalma. Ezt meg akarjuk változtatni, ezért úgynevezett televényszigeteket építünk az idős fák körül” – mondotta a főigazgató, külön is kiemelve, hogy nagyobb parkjainkban az ikonikus, idős fák köré kisebb kerítéseket emelnek, más területeken, kerítés nélkül a fákat aprítékkal, komposzttal, és a lehullott lomb felhalmozásával fogják táplálni.
„Sokféle növénnyel dolgozunk ezekért a célokért, takarmánynövényekkel, vagy a Budapest magkeverékből kikelő vadvirágokkal, és olyan funkcionális aljnövényzetet alakítunk ki, amitől sokkal jobb lesz a tápanyagkörforgás. Ezekkel a televényszigetekkel és egyéb ökológiai módszerekkel lényegesen javítjuk a meglévő fák környezeti feltételeit”– hangsúlyozta Dezsényi Péter, ám úgy véli, a klímaváltozás mostani trendjeit látva, ezen intézkedéssekkel sem lehet jelentősen csökkenteni a veszteségeket. Ennek ellenére mindent megtesznek azért, hogy a különféle technológiákkal meghosszabbítsák a fák életciklusát.
Két-három év múlva, amikor újra felmérjük a teljes faállományt, érdemes lesz megnézni, hogy a klímaváltozás mennyit haladt előre, és mi mennyire tudtuk ezt ellensúlyozni
– mondta, egyúttal azoknak is üzent, akik például lakossági összefogást szerveznek egy-egy fa megmentése érdekében, vagy veszélyt nem ismerve próbálják a konkrét fa kivágását megakadályozni. A BKI-FŐKERT főigazgatója legszögezte: nekik egy 110 ezres faállományt kell menedzselniük, és nem tudják megtenni azt, hogy egy-egy fára aránytalanul többet költsenek, az ugyanis az felborítaná a teljes fenntartási rendszert. És muszáj olyan nagy léptékű megoldásokban gondolkodniuk, mint a televényszigetek fejlesztése, az aljnövényzet kialakítása és az öntözőrendszerek bővítése, amelyek az egész faállományra hatással lehetnek. „Ha van egy olyan fafaj, amelynek a betegségén érdemben nem tudsz úrrá lenni, és ami az egész állományt folyamatosan károsítja, és csak nagyon drága, környezetterhelő vegyszeres védekezéssel lehetne fenntartani,
akkor fel kell tenni a kérdést: meddig érdemes ezt erőltetni, csak azért, mert korábban meghatározó faja volt a városnak?
– jegyezte meg, utalva ezzel arra is, hogy az erősebb, nagyobb ellenálló képességű városi fák megjelenése azt is jelenti, hogy búcsút vehetünk akár még az olyan megszokott fajtáktól is, mint a vadgesztenye vagy a magas kőris. „A nyír gyakorlatilag kiszorult a városi faállományból, a példányok nagy része a 2022-es aszály idején elpusztult. A tűlevelűek szintén rosszul viselik a tartós légszárazságot, és vannak olyan fajok, például a tölgy vagy a bükk, amelyek egyre nehezebben bírják a megváltozó klimatikus viszonyokat, és ez az erdeinkben jelent majd komoly problémát” – mondta Dézsényi Péter, hozzátéve, hogy van egy pont, amikor meg kell néznünk az alternatívákat. Például a vadgesztenye nemzetségben több más olyan faj is van, amelyeket ki szeretnénk próbálni. Lehet, hogy nem fehér virágúak lesznek, de mégiscsak vadgesztenyék. Ausztriában és Németországban is ebbe az irányba mennek, mert sok esetben ez az egyetlen racionális döntés. „Szóval sok fajtól el kell lassan búcsúznunk, egyfajta tabula rasa kezd kibontakozni" – mondta a BKI-FŐKERT főigaazgatója.
A globalizáció nyomán megjelenő új kórokozók és kártevők kapcsán Dezsényi arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel az összes kártevőről elmondható, hogy
elsősorban a legyengült szervezetet támadja meg, így komoly veszélyforrás a budapesti faállományra nézve is.
Külön nehézséget jelent, hogy a vegyszeres védekezés egy idő után hatástalan, a túl intenzív növényvédelem ráadásul hosszabb távon csökkentheti a fák természetes ellenálló képességét. Dezsényi Péter a kémiai növényvédelem visszaszorításában bízik, mint mondta, a technológiaváltási programjuk egyik célja is az, hogy néhány éven belül jelentősen csökkentsék a vegyszerhasználatot –, és inkább az integrált növényvédelem felé mozduljanak el. „Ehhez azonban alapvetően erősebb, jobb állapotú faállományra van szükség, ezért dolgozunk a fák környezeti feltételeinek javításán” – tette hozzá. Mint mondta, elkezdtek dolgozni az új fajlistán a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársaival, Szabó Krisztina egyetemi docens csapatával, akik már régóta vizsgálják ezt a témát.
Azt tervezik, hogy június végére elkészítik az első konkrét listát, amely a sorfák és parkfák pótlására alkalmas lehet.
„Ez egy 1.0-s lista lesz, mert valahol el kell indulni. Bécs jó pragmatikus példát mutat, náluk egy kb. 30 fajból álló sorfalista és egy nagyjából 100 fajból álló parkfalista adja az új ültetések alapját. Nagyságrendileg mi is hasonló rendszerben gondolkodunk” – mondta a főigazgató, ami pedig konkrét fajokat illeti, a már bevált japán akácot és a keleti ostorfát, illetve olyan, kevésbé elterjedt fajokat említett, mint a komlógyertyán, vagy a gyertyánszil – ezek még nem hivatalos javaslatok.
A városi fák jövőjét illetően Dezsényi Péter elmondta, hogy mindenki számolnia kell azzal is, hogy a főváros faállományának teljes rekonstrukciója 20 éves projekt. „Ez olyan lassú, mint az erdőgazdálkodás, külföldön így is nevezik, urban forestry, azaz városi erdőgazdálkodás”.