Budapesten először egy budai kerület reagált az elképesztő mennyiségű kutyapisire, jövőre már büntetik, akinél nem lesz a kutyapiszok eltűntetésére szolgáló zacsi mellett egy üveg víz is.
A Budavári Önkormányzat képviselő-testület október 22-én módosította a közösségi együttélés szabályait: a kutyát sétáltató gazdáknak ezentúl az ürülék felszedésére alkalmas eszközt, és a kutyavizelet feltakarításához elegendő vizet is maguknál kell tartaniuk. A közelmúltban végzett online kerületi felmérés válaszadóinak 80 százaléka támogatta, hogy az önkormányzat határozottabban lépjen fel a kutyák által okozott közterületi szennyezés ellen. Az év végéig türelmi időszak lesz: a felügyelők figyelmeztetéssel segítik a szabályok megismerését - írta az I. kerület hivatalos oldala.
Mekkora a probléma? Budapesten ekkora
Budapesten minden nap 6-700.000 kutya 3-5-ször végzi el a dolgát az utcán, az átlagolva több mint 2 és fél millió alkalmat jelent. Ennyiszer 2-3 dl vizelet az pedig 750 ezer liter naponta. Jelenleg a Duna vízhozama is ennyi másodpercenként, de ez a vizeletmennyiség kifejezhető egy csurig töltött 25 méteres, 6 sávos úszómedencével vagy 30 darab óriási, üzemanyagot szállító kamionnal. Ez naponta ennyi, és ezzel a tisztasági, higiéniai, esztétikai, környezetkárosító problémával kezdeni kell valamit. Ahogy írtuk korábban a kutyáknak létrehozott piszoárok különböző verziói is csak részleges megoldást jelentenek, a kutyatartók most aktívan részt vehetnek a környezetük tisztábbá tételében, erre hamarosan kötelezhetik őket. Ha esetleg Budapest minden kerületében bevezetik ezt a szabályt, akkor ez a korábban számolt vizelet mennyiségével megegyező víz szétlocsolásával járhat majd, természetesen csak abban az esetben, ha az emberek betartják a szabályokat, a hatóságok pedig ellenőrzik mindezt.
Milyen hatásai vannak a városokban megjelenő nagyobb mennyiségű kutyavizeletnek?
Városi környezetben a kutyavizelet koncentrált jelenléte komoly infrastrukturális, köztisztasági és környezetvédelmi problémákat okoz. Mivel a sűrűn lakott negyedekben rengeteg kutya ugyanazokat az útvonalakat és tereptárgyakat használja, a vizelet maró hatása így ráadásul össze is adódik.
A vizeletben lévő tömény nitrogén úgy viselkedik, mint a túladagolt műtrágya. Gyakorlatilag kiégeti a füvet, amely a gyakran használt terület helyén először sárgásbarna folttá válik, majd teljesen elhal. A fiatal vagy újonnan ültetett városi fák jelentős része sem képes életben maradni a belvárosban, hiszen a talaj kémiai egyensúlya felborul, ami szó szerint megmérgezi és kiszárítja a fák gyökérzetét.
A kutyavizelet maró hatása nem csak az élővilágra veszélyes. Felgyorsítja a vasból készült kerítések, kapuk rozsdásodását, sőt, a gyakran lepisilt utcai lámpaoszlopok alapzatát is képes idővel szerkezetileg meggyengíteni. A burkolatokon és a házfalakon csúnya, sötét, eltávolíthatatlan foltokat és elszíneződéseket hagy, sőt, a vizelet beszívódik a porózus építőanyagokba és a vakolatba is és roncsolja azok szerkezetét, amitől a vakolat elkezd potyogni, lemállani.