Több kerületben is lelkesen kísérleteznek a különböző kutyavécékkel, mert mostanra minden második háztartásban élnek állatok, amik – csak Terézvárosban – havonta 500 kiló piszkot szórnak el. Vagy lehet azt csinálni, hogy a gazdák és a társasházak a törvényi kötelezettségeik szerint szépen takarítanak a kutyáik után.
Kutyapiszoárt tesztelnek a hetedik kerületben is. Ahogy az önkormányzat írta, becsléseik szerint csak a kerület 25 ezer lakásában körülbelül 9-11 ezer kutya élhet, azaz majdnem minden második háztartásra juthat egy. „Ez hatalmas szám” – jegyzi meg az önkormányzat is. Fontos lenne tehát, hogy a kutyás és nem kutyás közösségek békésen, egymás igényeit elfogadva tudjanak együtt élni. Az önkormányzat támogatja a felelős kutyatartást, ezért is gondoltak arra, hogy a ZöldEB Kutyás Érdekvédelmi Egyesület javaslatára megpróbálkoznak kutyapiszoárok telepítésével.
Az önkormányzat a fővárosban egyedülálló módon nem egy, hanem rögtön hét speciális betonkúpot telepített a Peterdy utcába, hogy egy egész utcaszakaszon tudja végezni a tesztelést. Ahogy megjegyzik, ezek a 60 centis betonkúpok a kutyák területjelölési ösztönére alapozva vonzzák magukhoz az állatokat, és reményeik szerint ezeknek köszönhetően elkerülhetővé válik, hogy a kutyák a zöldfelületeket vagy házfalakat használják vécének. A Peterdy utcában 80-100 méterenként követik egymást ezek a speciális betonkúpok. Az utcában működő állatorvosi rendelő és az állateledel bolt pedig vállalta, hogy takarítják a kúpokat.
Nem az erzsébetvárosi piszoárok az elsők a fővárosban. Ahogy az Énbudapestem is beszámolt róla, a józsefvárosi Déri Miksa utcában már 2023 januárja óta tesztelnek egyet. Mint azt a józsefvárosi újság nyomán megírtuk, a cseh gyártmányú, egyébként 120 ezer forintba kerülő, 80 kilós darab a nyílásain keresztül befogadja a vizeletet, és valamennyit még a takarítás után is magában tart, hogy felkeltse a kutyák érdeklődését, és odacsalja őket, hogy ott végezzék a dolgukat, mert ott érdemes nekik jelet hagyniuk. Ahogy akkor is írták, a piszoár könnyen lemosható, ha úgy alakul, az eső is el tudja végezni a munkát, a benne maradt szagból pedig az ember semmit nem érzékel.
Ahogy a cikkből kiderül,
a kutyás egyesület akkor már egy ideje használta a rendezvényeiken a kutyapiszoár könnyebb és olcsóbb, faoszlopos változatát. A tapasztalataik szerint azok a kutyák, amik korábban a rendezvényeik színpadát, a sátrak szélét, a hangfalállványt pisilték össze, a piszoárok felállítása után következetesen azokat célozzák meg.
Azt Hirbek Edina, az egyesület elnöke is elismerte, hogy a módszer csak a probléma 60 százalékát oldja meg: a nem domináns szukák ugyanis, nem jelölnek, összevissza pisilnek.
A kutyapiszoárok kihelyezését kezdeményezte már 2022 októberében Döme Zsuzsanna kutyapárti alpolgármester is Ferencvárosban. Ahogy az előterjesztéséből kiderül, a kerület már 2021 végén tervezte, hogy kutyavécéket telepít az Üllői út Ferenc körút és Nagyvárad tér közötti szakaszának páratlan oldalán. A telepítés előtt kikérték a lehetséges helyszínek közelében élő lakosok véleményét is, akik közel egyhangúlag támogatták az ötletet, mert így szerintük sikerülhetne úgymond tehermentesíteni a növénykazettákat, könnyebb lenne tisztán tartani a növényzetet, és biztosítani azok növekedését.
A ferencvárosi előterjesztésben olvasható talán a legpontosabb leírása is a cseh betonkúpnak: a külső borításán lyukak vannak, a belsejében pedig kialakítottak egy teret, ahol a vizelet tárolódik, és illatnyomot hoz létre. Az illatnyom mennyisége éppen annyi, hogy emberek számára nem zavaró, ahhoz viszont megfelelő erősségű, hogy a kutyák érezzék. A falai tartós betonból készülnek, így nemcsak a súlyos időjárási viszontagságoknak, hanem a vandalizmusnak is ellenállnak. Csehország több városának közterületein, utcákon és parkokban is telepítettek összesen több száz kutya piszoárt, többek között Brnóban és Prágában is. Nem sokkal később, 2023 áprilisában aztán megjelent Ferencváros első piszoárja is az Üllői út 97. szám előtt.
Hogy a kutyapiszkokkal valamit kezdeni kell, érzékelték Terézvárosban is, ugyanis mint kiderült, csak ebben a kerületben havonta 500 kilónyi kutyaszart kell eltakarítani. Soproni Tamás 2023 szeptemberében számolt be arról, hogy a kerület az Eötvös utca és Andrássy út sarkán kiépített egy kísérleti kutyavécét. „Teljesen egyedi tervezés, ilyet nem láthattok sehol Budapesten, és messziről leginkább egy zöld oázisnak tűnik” – magyarázta a polgármester. Az ötlet egyébként a 2022 közösségi költségvetésre érkezett be, a helyiek pedig, ezek után nem meglepő, meg is szavazták. „Az Eötvös-Andrássy sarkán elhelyezett vécé azt szolgálja, hogy lehetőleg ne a járdára, a füves területekre, hanem ide végezzék dolgukat a kutyák” – folytatta Soproni. Mint ő is megjegyezte, a dolog egyelőre kísérleti, „meglátjuk mennyire működik, mennyire válik be. Ettől függ majd, hogy megtartjuk-e, kialakítunk-e többet, vagy netán elbontjuk”.
A kutyavécék kialakításában egyébként Újlipótváros volt az abszolút úttörő.
A Pozsonyi úton már 2013-ban úgynevezett illemhelyeket, ágyásszegéllyel körülvett, kaviccsal bélelt, és homokkal lefedett területeket alakítottak ki, amiknek a közepére egy kicsi faoszlopot helyeztek, ami elvileg ideális célpontja lehetett volna a kanoknak. A kivitelezők még arra is gondoltak, hogy az illemhelyek mellé egy kutyapiszok gyűjtésére alkalmas kukát is helyezzenek.
A 2013-ban indított Gondos Gazdi Programot azért hozták létre, hogy „csökkentse a konfliktusokat a kutyások és a nem kutyások között, hangsúlyt helyezve a közterületi kutyás infrastruktúra fejlesztésére. A kutyások és a nem kutyások békés együttélésének alapja a megfelelő területhasználat, az egymásra odafigyelés, végső soron az együttműködés”. A program állítólag jól is indult, ám egy idő után elkezdték kilopni a kutyavécékből a farudat, úgyhogy a kerület inkább a takarításra fordítja az energiáját és a forrásait.
Ahogy a Telex összeállítása is megjegyzi, arról, hogy Budapesten hány kutya van, nincs pontos adat. Mint azt Hirbek Edina megjegyezte, elvileg „létezik az ebösszeírás fogalma, de ezzel az önkormányzatok többsége nem nagyon foglalkozik. Kötelező meghirdetni háromévente, de nincs komolyan véve, nincs valódi ellenőrzés”. Az Állatorvosi Egyetem 2022 januárjában kiadott egy tanulmányt, amiben szintén arra jutottak, ahogy a cikk elején is írtuk, hogy országosan a lakóingatlanok mintegy 50 százalékában van legalább egy kutya, amiben jelentős szerepe van a pandémiának is, hiszen 2018-ban még csak a háztartások 36 százalékban volt állat. Mint írják, Budapesten körülbelül 600-700 ezer kutya élhet, aminek a 20 százaléka nincs se csippelve, se oltva.
A lapnak Hirbek arról beszélt, hogy sokkal több kutyafuttató kéne, de hát, „a jogszabályok szerint az önkormányzatoknak nem kötelező kialakítaniuk futtatókat, arra meg végképp nincs előírás, hogy egy futtattónak milyennek kell lennie”. A már meglévő futtatók állapotával kapcsolatban pedig bőven akadnak kivetnivalók: kicsik, büdösek és koszosak. Hirbek szerint a társasházaknak is nagyobb szerepet kellene vállalniuk a probléma megoldásában, hiszen törvényileg az előttük lévő járdát nekik kellene gondozni, takarítani, de soha nem büntetik meg őket, ha problémás a terület.
A kutyatulajdonosokat elvileg jogszabály kötelezi arra, hogy halmazállapottól függetlenül gondoskodjanak a jószáguk által hagyott nyomok eltüntetéséről, teszi mindehhez hozzá az rtl.hu. Ahogy ebben a cikkben írják, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény előírja, hogy
állat által közterületen, közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön okozott szennyezés megszüntetéséről gondoskodni kell” a gazdának. Azt, hogy ezt milyen módon teszi, nem köti meg a törvény, ugyanakkor ez ugyanúgy vonatkozik a vizeletre is, mint a székletre.
Mindezt a közterület-felügyelőknek kellene számonkérniük, ez viszont nem egyszerű, mivel bírságot kiszabni csak tettenéréskor lehet, és ezzel a gazdák is tisztában vannak.
A kutyapisivel nemcsak az a probléma, hogy gusztustalan, ha a betonra folyik, és hogy mérgezi a növényzetet, hanem hogy betegségeket is okozhat. Ahogy szintén az rtl.hu összefoglalta, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint a beteg állat vizelete szintén fertőzés (például leptoszpirózis) forrása lehet. A fertőzés a szervezetbe bőrön lévő apró sérüléseken és nyálkahártyán keresztül jut be, ezért kiemelt szerepe van a megfelelő kézhigiénének, ha valaki netán kutyapisis felülettel érintkezett. Egy kutyapiszok fertőzés tünetei az enyhe gyomor-bélrendszeri tünetektől a súlyos belszervi tünetekig változók lehetnek, a kórlefolyás általában jóindulatú, azonban ritkán lehet súlyos kimenetelű is.
Az Énbudapestem kereste a kutyavécékkel kísérletező kerületeket, hogy megtudja, mik a tapasztalataik. A válaszaikról egy következő cikkben számolunk be.
(Kiemelt kép illusztráció: Unsplash)