Kilencven évvel ezelőtt, 1935. június 12-én született Kolozsváron Finta József, akinek épületei olyan meghatározó jelenléttel bírnak, fogalmazott telexes cikkében Sipos Máté designteoretikus, hogy joggal nevezhetjük az elmúlt évtizedek legbefolyásosabb hazai építészének.
„Édesapám a Farkas utcai református kollégium magyar-latin szakos tanára volt, édesanyám pedig ugyanott az igazgató titkárnője. (...) Gyerekkorom hatéves koromig gyönyörű volt” – mesélte az Építészfórumnak 20 évvel ezelőtt adott interjújában. A család 1944 végén költözött Budapestre, Finta a Lónyay Gimnáziumban érettségizett, majd 1953-1958 között járt az építészkarra. Az építészi pályát állítólag édesapja tanácsára választotta.
Első jelentős önálló munkája a '60-as évek elején épült, „skandináv építészeti jegyeket magán hordozó”, dunaújvárosi nyolcvan lakásos garzonház volt, amiért 1965-ban rögtön Ybl-díjat kapott. Az első jelentős, budapesti megbízása pedig a pesti Duna-parton 1967 és 1969 között megépült Intercontinental (ma Marriott) szálloda volt, amivel kapcsolatban teljesnek tűnik az egyetértés, hogy „a korszak legsúlyosabb városépítészeti tévedése”, „fájdalmas, máig sajgó seb” Budapest szövetén.
Az ezeket követő épületek, például a Schönherz Kollégium és az InterContinental Budapest Hotel (1981), a Hotel Novotel Congress (1982), a Hotel Taverna (1985), Nemzetközi Kereskedelmi Központ (1990), Grand Hotel Corvinus Kempinski (1992), Bank Center (1995), Rendőrpalota (1997), Westend City Center pláza (2000) megítélése is legalább ellentmondásos, talán egyedül a Szervita téri Szervita Square Building (2020) az, amit többnyire ünnepelnek. A városi legenda szerint többek között az akkor a magyar építészek között fehér hollónak számító angol nyelvtudásának is köszönhette hotel és irodaház megbízásait az 1960-as és '90-es évek között. Finta több épületével kapcsolatban (Marriott, Novotel, Penta például) a tőke és a politika kész tények elé állították, más is csak nagyon hasonló módon valósíthatta volna meg őket. „Sajnos a Novotelnél és a Pentánál is meghatározták az osztrákok a szerkezetet, a homlokzatot csak előgyártott elemekből csinálhattuk.” A kritikákkal kapcsolatban azt nyilatkozta: amikor „megjelenik egy olyan szöveg, hogy kvázi kérjek bocsánatot az egész életművemért, akkor azért ez egy adott pillanatra felháborít”. Finta elmondása szerint sokszor gondolkozott azon, hogy válaszolnia kéne ezekre, de aztán úgy látta, nincs értelme. 88 éves korában, 2024 januárjában halt meg.