Megnéztük, hogy Európa más területein hogy használják ki a rozsdaövezetek revitalizálásában rejlő lehetőségeket. Vagyis, mihez kezdtek a saját Rákosrendezőjükkel Párizsban, egy svéd kisvárosban vagy a Ruhr-vidéken.
3 európai helyszínen néztünk körül virtuálisan: olyan szempontból vizsgáltuk meg az alábbi barnamezős beruházásokat, hogy milyen lehetőségek rejlenek egy-egy ilyen vállalkozásban, milyen formában működtethetőek, mitől lesznek különlegesek, hogyan tudnak egy használaton kívüli, népszerűtlen, rossz adottságokkal rendelkező helyből egy város vagy külváros fő vonzerejévé válni. Eközben azt is érdemes látni, hogy mindháromnak vannak sajátos erősségei, amikkel érdemes foglalkozni: az egyiknek a működtetése, a másiknak a kommunikációja, a harmadiknak a fenntarthatóság irányába tett lépései lenyűgözőek.
Párizs, Franciaország – A Clichy-Batignolles öko-körzet
Terület: 54 hektár
A Clichy-Batignolles öko-körzet a fenntartható városfejlesztés mintapéldája. Megvalósítja Párizs városának olyan célkitűzéseit, mint a sokszínű társadalmat szolgáló energiahatékonyság, az üvegházhatású gázok csökkentése, a sok zöld és az átgondolt vízgazdálkodás.
Energiahatékony épületek
Az épületek szigetelése és a bioklimatikus dizájn miatt alacsonyabb a fűtés- és légkondicionálás igénye (megfelel a passzívházakra vonatkozó német Passivhaus szabványnak). A fűtési hálózat (fűtés és melegvíz) energiájának 85%-át megújuló geotermikus energiából nyeri. 35 000 nm-es napelem panel a tetőn biztosítja az öko-körzet villamosenergia-fogyasztásának 40%-át.
Növények mindenütt – 10 hektár természet a városban
A Martin Luther King Park, a háztömbökön belüli privát terek (6500 nm zöldfelület), valamint a tetők (26 000 nm zöldfelület) a növényzetben látják a megoldást a városi területek fő környezetvédelmi problémáira. Ökológiai hídként is szolgálnak 500 különböző faj számára, valamint eszközként szolgálnak az esővíz természetes felhasználásához, illetve a levegő hűtéséhez. A Martin Luther King Park a maga 10 hektárjával természetes klímaberendezésként szolgál.
Esővíz
A parknak és a sok zöldfelületnek köszönhetően a háztetőkön és a komplexumok közepén az esővíz mennyisége a csatornarendszerbe jutó mennyiség 50%-ára korlátozódik közterületen és 70%-ra magánterületen. A parkban az esővizet összegyűjtik és a vizes élőhelyek felé terelik, ráadásul a park öntözésének 40%-a szükségleteit is esővíz elégíti ki.
Közlekedés
Az öko-körzetben korlátozzák a személyautók és teherautók mozgását, az új negyedet kiszolgáló tömegközlekedési csomóponton kívül mindenhol megtalálhatóak a mikromobilitási eszközök, amiket biztonsággal lehet használni a 30 km/h-ás zónákban. A Martin Luther King park gyalogútjainak és 14 bejáratának köszönhetően könnyen megközelíthető, hamar a környéken élők találkozóhelyévé vált terület. Számos szolgáltatása vonzza a környéken lakókat korosztálytól függetlenül.
A lakóövezet
A projekt egyik fő célja egy sűrű városi szövet kialakítása és a folytonosság kiépítése az olyan városi területek között, amiket már régóta elválasztott a vasút. A Clichy-Batignolles a maga 7500 lakosával és 12 700 munkahelyével ideális hely élni és dolgozni. A környék valóban kiváló tömegközlekedési lehetőségeket kínál a két metróvonalnak, két elővárosi vasútvonalnak és egy villamosjáratnak köszönhetően. Az épülettömböket úgy tervezték, hogy több funkciót is betöltsenek: üzletek, iskolák és szabadidős létesítmények jöttek létre az épületek földszintjén, az épületek pedig eleve a hatalmas park köré tervezve készültek el.
Szegmentált lakáspiac
A Clichy-Batignolles 50% szociális lakásból és 20% maximált bérleti díjas lakásból áll, 30%-ot értékesítettek piaci áron. Az állami lakásokat a különböző szegmensek (családok, diákok, fiatalok dolgozók, idősek és fogyatékkal élők) sajátos igényeihez mérten alakították ki, ezek a különféle típusok az egész öko-körzet területén elszórtan, bármiféle különbségtétel nélkül megtalálhatóak.
Norrköping, Svédország – Belső Kikötő
Terület: 30 hektár
Az ipar elköltözése a városi területekről számos elhagyott telephelyet és épületet hagyott hátra Norrköpingben. Ezt a jelenséget kihasználva Norrköping városa újjáélesztette az egykori kikötő melletti ipari telephelyet, élénk és vonzó lakókörnyezetté alakítva azt, lakhatási, munkahelyi és szabadidős lehetőségek keverékével. A 2030-as években befejeződő Belső Kikötő-projekt egyszerre számol a már meglévő városi infrastruktúra optimalizálásával és a barnamezős területeken kiépülő új városrészekkel..
Régen és most
A norrköpingi Belső Kikötő egy korábbi ipari terület, amely jelenleg erősen szennyezett, emiatt és a természet hiánya miatt – korábban legeltetés is folyt itt – valódi természeti értékekkel nem rendelkezik. A területen a városfejlesztés az 1600-as években indult meh, 1800-1970 között a gázművek és rakpart is működött a területen, és 1970 óta ipari telephelyként működik kikötővel. Jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak a területnek, de a gyalogosok és kerékpárosok infrastruktúráját javítani kell. Az építkezés megkezdésekor a területen nem lakott senki és nem voltak közszolgáltatások sem. A terület rendszeresen magas talajvízszinttel néz szembe, és az éghajlatváltozás miatt is gyakoribbak lesznek az árvizek.
Fejlesztések
Az elavult és korszerűtlen ipari területek rehabilitálása során a központi fekvésű területeket átalakítják a növekvő lakásigény kielégítésére. Az új lakásfejlesztések 23 hektárral számolnak és a tervek szerint két ütemben valósulnak meg. Az első szakaszban Norrköping városa és kilenc építőipari és lakásépítési társaság együttműködése révén 1000 lakást fognak átadni, bérelhető és magántulajdonú ingatlanokkal egyaránt. A második ütemben 2000 lakás, iskola, üzlet, étterem, kávézó és egy szabadidő park épül. A tervek szerint fürdőhelyek, kikötő és új csatornák is húzódnak majd a területen, ami vonzza az embereket, és kikapcsolódásra, minőségi idő eltöltésére is alkalmas, izgalmas városi szövet alakul ki. Az ipari örökség részét képező épületek kulturális és sport rendezvényeknek is helyszínül szolgálhatnak majd. Két ipari épület újrahasznosítása már megtörtént, ezekben kulturális eseményeket tartanak.
Fejlődési potenciál
A Belső Kikötő felújítása lehetőséget ad arra, hogy a városközpont a vízpart irányába terjeszkedjen, és így egy vonzó lakókörnyezetet alakíthassanak ki jó közlekedési kapcsolatokkal. A projekt szorosan kapcsolódik a svéd kormány azon döntéséhez is, hogy megépítik az országos nagysebességű vasutat, az East Linket, ami a területen halad át.
Kommunikáció
A tervezés során nagy hangsúly került a kommunikációra, hogy hogy lehet a legjobban együttműködni az ingatlanfejlesztőkkel, a politikusokkal, civil szervezetekkel és a környéken lakó emberekkel. Ebben a szokásosnál is jobban támaszkodtak a közösségi média különböző csatornáira, ezek széles körű használata sok embert vonzott a tervezési folyamatba.
Zollverein, Ruhr-vidék, Németország – Egykori bánya
Terület: 100 hektár
Történelem
A Zollverein a 19. század végétől a 20. század elejéig a világ egyik legnagyobb szénbányája volt, gödrökkel, kokszoló üzemekkel, vasútvonalakkal, földhalmokkal, bányászlakásokkal. Az első világháború után a komplexumot teljesen felújították, figyelve az épületek esztétikájára is– az épületek szimmetrikus elrendezése ma ugyanolyan lenyűgöző, mint fénykorában. A legapróbb részletekig megtervezett létesítmények a forma és a funkció teljesen megőrzött szintézisét képviselik, a helyszín 2001 óta része az UNESCO Világörökségnek.
A bányamúzeummal együtt a lenyűgöző ipari komplexum a németországi szénipar fejlődését és hanyatlását mutatja be. Fénykorában összesen 600 ezer bányász dolgozott itt éjjel-nappal a föld alatti tárnákban és a föld feletti épületekben. A második világháború után azonban, a kőolaj népszerűvé válásával egyre kevesebb megrendelést kaptak, végül a Zollverein-bányát 1986-ban bezárták.
Ma – a revitalizált ipari létesítmények
Az egykori kokszoló üzemben található a bányászati múzeum, más épületekben a modern művészeti galériák, kiállítótermek és éttermek működnek, amelyek a régi tereket rekreációs és kulturális területté varázsolták. Nyáron szabadtéri úszómedence, télen korcsolyapálya is van a Zollvereinben, rendszeresek a fesztiválok itt. Az ipari műemlék ma dinamikus kulturális helyszín, ahol az ipari örökségnek és a designnak szentelt múzeumok, valamint számos szabadidős tevékenység és rendezvény várja a vendégeket. Évente világszerte mintegy 1,5 millió vendég keresi fel a helyszínt, hogy megnézhesse a kivételes stílusban épült ipari létesítményeket, részt vegyen tárlatvezetéseken, megnézzen kiállításokat, élvezze a tematikus fesztiválokat és pihenjen a Zollverein Parkban.
Működtetés
A Zollverein XII. szénbánya ipari komplexum műemléki védettséget élvez az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány műemlékeinek védelméről és megőrzéséről szóló, 1980. március 11-i törvény értelmében. Az Észak-Rajna-Vesztfália állam által létrehozott és finanszírozott Zollverein Alapítvány az ingatlan tulajdonosa, és felelős a Világörökség részét képező ingatlan kezeléséért és fenntartható fejlesztéséért. Az Alapítvány a regionális és helyi műemlékvédelmi hatóságokkal együttműködve működik: a bánya fenntartásáért, az épületek kialakításáért, kulturális, szórakoztató és turisztikai célú programjainak kitalálásáért és összehangolásáért is felel.