Ha sok helyet foglal el a lakásban a bicikli és a hozzá tartozó szerszámok, naponta használod, de nincs kedved minden nap felcipelni az emeletre, nem érzed biztonságban a folyosón vagy zavarja a szomszédokat – van egy új megoldás.
A kerékpáros közlekedés népszerűsítéséhez nélkülözhetetlen, hogy megfelelő parkolók, tárolók legyenek, ahol az így közlekedők biztonságosan, rövidebb-hosszabb ideig parkoltathatják a biciklijüket. A Budapesti Mobilitási Terv közlekedésstratégiai céljai a bringások számának növekedésével kalkulálnak – nem hiába – de tény, hogy több kutatás is azt mutatja, hogy a kerékpártárolás megoldatlansága az egyik fő gátja a kerékpározás további terjedésének. A Magyar Kerékpárosklub pár éve összeírt 150 olyan helyszínt, ahonnan hiányzik egy ilyen tároló, ugyan ezek egy része azóta megvalósult, de a teljes lefedettségtől nyilván messze vagyunk.

Bringabox
Ahogy egy éve mi is írtuk, a kerületek pályázhatnak fedett, zárható bringatárolók létesítésére. Több feltételnek is meg kell felelni, például a kerületnek a bérleti díjat olyan jutányos áron kellett/kell megszabniuk, hogy annak az egy kerékpár által elfoglalt közterület alapján arányosnak kell lennie az éves lakossági autótárolás árával, de extra profitszerzésre nem lehet alkalmas. A bérleti díjjal biztosítható az is, hogy aktívan használt kerékpárok legyenek a tárolókban. A bringabox bérlésnek a feltételeiről a nemrég indult projektek alapján lehet tájékozódni, így hamarosan még több információ áll majd rendelkezésre.

Példaként tekinthetünk a Kispesten már működő ilyen rendszerre, ahol három kültéri kerékpártárolót, úgynevezett Bringabox-szigetet hoztak létre a kerület lakótelepi részein. A szigetek összesen 40 (12+12+16), egyedileg zárható tárolóval rendelkeznek, egy-egy boksz két felnőtt kerékpár tárolására alkalmas. Itt az igénylések elbírálása a beérkezések sorrendjében történt, feltétel volt, hogy a jelentkező a Bringaboxhoz képest 500 méteres sugarú körön belül lakjon, bejelentett kispesti lakcímmel rendelkezzen, és pontosan kitöltött igénylést adjon le. Gyaníthatóan Óbudán is hasonló feltételekre lehet számítani, ahol a közeljövőben 5 helyszínen terveznek 39 db, zárható bringaboxot telepíteni fővárosi és kerületi együttműködésben. Ugyanez a helyzet a 15. kerületben is, ahol szintén a napokban indult a regisztráció az ottani bringaboxokra, a többi helyszínhez hasonlóan 3000 forintos havidíjjal számolva.
Más zárt rendszerek
A bringaboxok mellett vannak más lehetőségek is, mondjuk használaton kívüli üzlethelyiségek vagy – panelházak esetén az “árkádok alatti” – üres tárolók felélesztése, amivel a ház előtti, egyébként zöldíthető területet lehetne mentesíteni a betonozástól. Más kérdés, hogy ezekre az üres terekre valamiért már most sem költenek, aminek vagy jogi oka van, vagy a házban lakók között nincs egyetértés a kérdésben. Ezeknek az is a hátránya például a bringaboxokkal szemben, hogy mindegyik helyszín más méretű, állapotú, ezért egyesével lehet pályázni a felújításukra és az üzemeltetésükre. Emiatt ezeknek a gyors elterjedése nem várható vagy eleve hátrányból indul, míg más panelházak aljában már eleve vannak ilyen tárolók, amik az adott ház igényeit sem mindig oldják meg.

A biciklik maceramentes tárolása – annak összes változatával együtt – még viszonylag új Budapesten, érdemes lesz majd megvizsgálni, hogy idővel melyik opció kínál működőképesebb megoldást a kerületeknek, mint üzemeltetőknek, és a módszer, amit a számok is igazolnak egybeesik-e a biciklisek preferenciájával. Az igény mindenesetre nem látszik csökkenni a fedett bringatárolók iránt, a Közösségi Költségvetés keretén belül is folyamatosan pályáznak hasonlókra, például a Flórián térre.