A BKK adatalapon történő hálózatfejlesztése teszi lehetővé ezeknek a szolgáltatásoknak a megjelenését és folyamatos bővítését.
Minden új javaslat mögött precíz adatelemzés áll
A BKK rendszeresen vizsgálja a budapesti közlekedés állapotát, térinformatikai elemzéseket futtatnak a közösségi közlekedés helyzetének lehető legmélyebb megértése és összefoglalása érdekében és területspecifikus elemzéseket készítenek többek között a közösségi közlekedés részarányáról, a rendelkezésre álló kapacitásáról és a kihasználtságáról. Az elemzések alapján a BKK meghatározta a rövid-, közép- és hosszútávú fejlesztési lehetőségeket, valamint felmérte ezek várható költségét és forgalmi hatását is – ezekből az adatokból a BKK megalkotta a Közösségi közlekedés hálózatfejlesztési stratégiáját. A stratégiaalkotás során figyelmet fordítottak a rendelkezésre álló erőforrások optimálisabb felhasználására, valamint azokra a hálózatfejlesztési lehetőségekre, amelyekkel javíthatják az ügyfélélményt; többek között gyorsabb, átszállásmentes kapcsolatokkal, a kihasználtság és a menetrendek optimalizálásával és a megállóhelyek időbeli és térbeli elérhetőségének felülvizsgálatával.
A BKK-t a Közlekedésbiztonsági Stratégiája megalkotásában is segítették az adatalapú vizsgálatok, az Attila úton történt sebességcsökkentés is ennek az eredménye.
Metróbuszokat vezetnek be a külső kerületek csatlakozásának 75. évfordulóján
Mintegy 150 ezer budapesti kényelmesebb és gyorsabb utazását szolgálhatják az először próbaként Káposztásmegyerről, Pesterzsébetről, Zuglóból és Rákosszentmihályról indított új buszjáratok. Berlinben már jól működik egy hasonló rendszer, ami kis lépésekkel nagy változásokat hozott a külső kerületekben élők érdekében, ott külön jelzéssel ellátott járatok szállítják az utasokat a belső városrészekbe. A budapesti kötöttpályás fejlesztések (vasút, HÉV, metró, villamos stb.) megvalósítása gyakran több évtizedet vesz igénybe, például a BKK által előkészített Újbuda-Újpest villamos-összeköttetés, a 3-as, a 42-es villamosvonal meghosszabbítása is az európai uniós forrásokhoz való hozzáférésen múlik. Azonban a projektek megvalósulásáig is el kell juttatni az utasokat a metróállomásokig: a metróbuszok megjelenését tehát annak a szükségletnek az enyhítése hívta életre, hogy a hiányzó metróvonalak és a folyamatban lévő kötöttpályás fejlesztések megvalósulásáig is minőségi szolgáltatást élvezhessenek a külső kerületben élők.
Tömegközlekedés éjjel-nappal
Budapest éjszakai közösségi közlekedése európai összehasonlításban is színvonalasnak mondható, de a külső kerületekben élők hozzáférését ezen a téren is lehet javítani, hogy a nappalira jobban hasonlító, kényelmesebb hálózat álljon rendelkezésükre. A változás első pillére pénteken és szombaton éjszaka a metró üzemzárásának kitolása, de ugyanilyen fontos, hogy 3-ról 12-re növekedjen az éjjel-nappal közlekedő buszjáratok száma, lefedve a jelenleg éjszakai szolgáltatásba nem bekapcsolt területeket is.
Bérlettel olcsóbb lehet kijutni a repülőtérre
A repülőtéri járatok kapcsán a bérletes utasainak kedvezőbb feltételeket kínálna a BKK, hiszen jelenleg a 100E buszra mindenkinek – a budapesti utasoknak is – 2200 forintos vonaljegyet kell vennie. Továbbá a repülőtér folyamatosan növekvő légiutasforgalmára is átszervezésekkel reagálna a közlekedési cég, az utasok kiszolgálására új végállomást biztosítanának, az utazók által leginkább kért új célállomás érdekében pedig a 100E útvonalának Nyugati pályaudvarig tartó meghosszabbítását javasolja a BKK.
A fenti javaslatokat a BKK a következő napokban az illetékes közgyűlési bizottság elé tárja és a közvéleménynek is bemutatja majd.