Karácsony Gergely a Főváros Közgyűlésén is hangsúlyozta, hogy fontos cél, hogy senki ne veszítse az életét közlekedési balesetben. E célhoz vihet közelebb, hogy tesztjelleggel 40km/h-ra csökkentik a legmagasabb megengedett sebességet az I. kerületi Attila úton.
Adatalapú vizsgálatokkal térképezi fel a Budapesti Közlekedési Központ, hogyan lehet biztonságosabbá tenni a fővárosi közlekedést. A társaság az I. kerületi Attila úton 50 km/h-ról 40 km/h-ra csökkenti a maximálisan megengedett sebességhatárt, hogy ezen az útszakaszon se fordulhasson elő többé súlyos sérüléssel járó baleset. A cél az, hogy az elkövetkező évtizedekre olyan környezetet alakítsanak ki a fővárosban, hogy senki se veszítse életét az utakon közlekedés közben.
2023 februárjában mutatta be a BKK a Közlekedésbiztonsági Stratégiáját, amelynek célja, hogy 2030-ra a maihoz képest felére csökkenjen a halálos balesetek száma, 2050-re pedig elérjük a Vision Zero balesetmegelőzési program célkitűzését, és felzárkózzunk Oslo vagy Helsinki mellé, ahol volt olyan év, amikor egyetlen ember sem halt meg közúti balesetben.
A főpolgármester által is kitűzött cél a halálos kimenetelű és súlyos balesetek számának nullára csökkentése. Ha az adatokat nézzük az elmúlt 12 évből, akkor a számok alapján elmondható, hogy statisztikailag minden héten meghal valaki a budapesti utakon. A folyamatosan növekvő autóforgalommal egyenes arányban csökken a közlekedési morál, a híradóban mindennaposak a gyorsulási versenyekről és a zebrán gázolásról szóló hírek, abban a legtöbb szakértő egyetért a főpolgármester által is kitűzött céllal, miszerint az egyik megoldás a városon belüli közlekedés sebességszabályozása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a balesetek kimenetelét jelentősen befolyásolja a sebesség, szoros összefüggés mutatható ki a sérülés mértéke és a közlekedők sebessége között. Ezért a közlekedésbiztonsági stratégia legfontosabb intézkedései a járművek sebességének csökkentéséhez kapcsolódnak. Emellett fontos az is, hogy az útszakaszok áteresztő kapacitása ne változzon meg, azaz a későbbiekben is annyian használhassák, mint az intézkedések bevezetését megelőzően.
Ha tudjuk, hova akarunk eljutni, az apró lépések is összeadódnak és Budapest mindannyiunk közös otthona lehet. A városban, amely nem csak lakóhely, de közös otthon is: célunk kell, hogy legyen például, hogy senki ne veszítse az életét közlekedési balesetben. Minden okosan kialakított sebességcsillapítás, zebra, kamera, közelebb vihet ehhez
– mondta Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén.
Mindezeket szem előtt tartva a BKK a Közlekedésbiztonsági Stratégia folytatásaként az alábbi lépéseket tervezi a következő időszakban:
- Az egyes útszakaszokat külön-külön megvizsgálják a szakemberek. Ennek keretében a BKK adatelemző munkatársai mesterséges intelligencia segítségével modellezik, hogy hol milyen sebesség mellett válhat biztonságosabbá a közlekedés. A vizsgálatok során egy „éles” tesztet is végeznek: az I. kerületi Attila út Mikó utca és Alagút utca közötti szakaszán azt vizsgálják, hogy milyen változásokat hoz a sebességhatár-csökkentés. Az érintett szakaszon tesztjelleggel 50 km/h-ról 40 km/h-ra csökkentik a legmagasabb megengedett sebességet.
- Folytatódik a Sulizóna-program is. A BKK továbbra is céljának tekinti, hogy minél több iskola környékén lehessen biztonságosabban közlekedni. Ennek érdekében még több intézményt vonnának be a programba. Az intézmények a kerületi önkormányzat felé jelezhetik csatlakozási szándékukat, az önkormányzatok és a BKK pedig minden szakmai támogatást és tudást megad a sulizónává történő átalakításához.
- A Budapest Közút közreműködésével további gyalogátkelőhelyek válhatnak biztonságosabbá, illetve új zebrák is segítenék a gyalog közlekedőket.
- Az említett beavatkozások mellett fontos szerepet kap az edukáció is, a BKK szemléletformáló kampányt indít a közlekedésbiztonság javítása érdekében.
A Közlekedésbiztonsági Stratégia legfontosabb korábban bevezetett intézkedései a járművek sebességének csökkentéséhez és a legvédtelenebb úthasználók védelméhez kapcsolódnak:
- a Főváros 26 helyszínen szerelt fel olyan kamerákat, vagy modernizálta a korábban telepítetteket, amelyek összesen 46 sáv forgalmát képesek figyelni, és sebességmérésre is alkalmasak;
- több kerületben is traffiboxokat telepítettek, illetve zajlik azok kiépítése;
- a BRFK folyamatosan méri a gépjárművek sebességét a kritikus helyszíneken, így például az Árpád hídon;
- a közúti közlekedés biztonságának érdekében több új gyalogátkelő is létesült (a Rákóczi úton az Astoriánál és a Szentkirály utcánál, a Váci út és Üllői út mentén és az Örs vezér terén),
- elindult a BKK holttérre figyelmeztető kampánya, ennek keretében figyelemfelhívó matricák kerültek a közösségi közlekedési járművekre, érzékenyítő tréningeket tartottak az autóbuszvezetők számára, és oktató videók is készültek;
- a BKK a partnereivel közösen elindította a Sulizóna-programot, hogy biztonságosabb környezetet teremtsen a legvédtelenebb úthasználóknak, javuljon a már önállóan közlekedő gyermekek biztonsága és biztonságérzete, valamint csökkenjenek az iskolák környezetében tapasztalható közlekedési veszélyek.
A már bevezetett és a tervezett intézkedések célja az, hogy jelentősen csökkenjen a közlekedési balesetek száma, illetve azok súlyossága, ezzel is közelebb kerülve a Vision Zero célkitűzéseihez, azaz a halálos és súlyos balesetek teljes megszüntetéséhez Budapest útjain, így 2050-re 1000 ember életét lehetne megmenteni.
Kiemelt kép: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség