Épül-szépül a Csalogány utca, ezúttal egy hamarosan égig érő Miyawaki-minierdőt ültettek.
Egy 60 négyzetméteres Miyawaki-minierdőt ültettek november 29-én a Csalogány utcába. Ahogy a 10 millió fa által szervezett eseménynél írják, az ilyen minierdőkre hatalmas szükség van, hogy csökkentsék a hősziget hatást, szűrjék a port, párásítsanak és látványukkal szebbé tegyék a környezetet.
Az első Miyawaki-módszer szerint nevelt minierdőt 2021 májusában telepítette a FŐKERT a Tabánban (itt már bőven embermagasságúra nőttek a növények), azóta pedig többet is ültettek, a Boráros tértől a Népligetig, számos helyszínen a városban.
A japán botanikusról elnevezett módszer lényege, hogy az őshonos facsemetéket és cserjéket nagyon közel ültetik el egymáshoz, a hagyományosnál sokkal sűrűbben és minél változatosabban, véletlenszerű mintázatban – ettől lesz őserdő-szerű a megjelenése.
A zsúfoltság miatt a csemeték versenyezni kezdenek a napfényért és a tápanyagokért. A fák és cserjék a növekedés versenyének hevében végül is egymást segítve sűrű, egészséges, gyorsan növekvő életközösséget hoznak létre.
A Tabánban 40 négyzetméteren összesen 120 növényt ültettek el, barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, vénic szilt, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát, legnagyobb számban mezei- és korai juhart.
Ahogy a 10 millió Fa Alapítvány írja, az általuk és velük együttműködésben keletkezett Miyawaki-erdők száma közelíti a harmincat.
A fene gondolta volna, hogy a faültetés ennyi örömet okoz! Mégis, most már tényleg évről évre, ültetésről ültetésre igazolódik be, hogy a faültetésben van valami alapvetően derűs, pozitív hatás. Egyszerűen jó érzést okoz” – lelkesedtek.
Hogy Budapesten hol találhatók még ilyen Miyawaki-erdők, ide kattintva lehet böngészni.
Hogy mekkora szükség van minden zöldítésre, azt jól összefoglalták 2024. évi környezeti állapotértékelésben. Mint írták, 1901 és 2023 közötti időszakban mintegy 1,61 °C-os emelkedés mutatható ki Budapest évi középhőmérsékletének alakulásában. Ezzel párhuzamosan a napfénytartam évi összege az 1970-es évek kezdetétől nő. A klimatikus jelenségek közül kiemelendő a nagymértékű városi hősziget-hatás. A nyári időszakban a főváros pesti oldalának meghatározó részén például 3-7 °C-kal is magasabb az átlaghőmérséklet, mint a városkörnyéki területeken, sőt a hegyvidék és a belváros között néhány kilométeres távolságon belül 10 °C-ot meghaladó hőmérséklet-különbség is kialakulhat.
A már megkezdődött felmelegedés viszont folytatódni fog, amely leginkább – a nyárnál is nagyobb mértékben – a korábban hidegnek tekinthető téli hónapokban jelentkezik intenzíven. A fővárosban élőknek több extrém meleg (+35 °C feletti maximumhőmérsékletű) nappal kell számolniuk a nyári időszakban.
A Csalogány utca tehát folyamatosan fejlődik. Ahogy az Énbudapestem is beszámolt róla, 2024 februárjában elbontották a kerítést is, ami egy szerencsétlen helyen álló villanyoszloppal közösen gyalogosan járhatatlanná tette egy rövid szakaszon az utcát. A legnagyobb meglepetésünkre kiderült, a lekerített terület a kerülethez tartozott, és köztér volt, de hogy ki és miért kerítette el, senki nem tudja.
Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház ügyvezető elnöke úgy nyilatkozott: az „azért egy masszív kerítés volt, ránézésre legalább 70 éve tették le, és nem is ideiglenesen. Hogy ezt az iskola vezetősége vagy a fenntartója tette-e és mikor, és annak idején ezt kivel egyeztette, szerintem már csak komoly levéltári kutatással lehet kideríteni”.