Egy tízméteres szakaszon nem csak összeszűkült a járda, de még egy villanyoszlopot is sikerült a közepébe állítani. Hogy a problémás parkoló és a járda kinek a tulajdonában van, arról megoszlanak a vélemények.
Ha valaki néhányszor megfordult a Széna tér környékén, biztos belefutott a Csalogány utca végén, a „a pokol járdaszakaszába".
Egy olyan tragikusan kialakított területbe, ahol minden szörnyűség megtalálható, amelynek pusztán a gondolata is elég ahhoz, hogy az ember – főleg, ha babakocsival közlekedik –, újra tervezze az útvonalát.
A Csalogány utca 45. előtti, körülbelül 10 méteres szakaszon úgy egy méteresre szűkül a járda, ráadásul a sarkon egy villanyoszlop is a gyalogos útját állja. Az út egyik oldalán kerítés áll, a másikon a forgalmas úttest.
A rövid, mindössze néhány méteres szakasz elég volt ahhoz, hogy kellemetlenné tegye a közlekedést és nemcsak a babakocsisok, a biciklisek számára.
Ennek most vége.
A II. kerület január 21-én jelentette be, hogy gyalogátkelőt építenek a Csalogány utca-Erőd utca csomópontban, hogy visszaveszik az illegálisan lekerített közterületet, és áthelyezik a villanyoszlopot. Ezzel együtt kiszélesítik és akadálymentesítik a járdát.
Az Énbudapestem megkereste a II. kerületi önkormányzatot többek között olyan kérdésekkel, hogy az átépítés után mekkora lesz a járda, hány parkolóhelyet alakítanak ki a területen, és persze kíváncsiak voltunk az illegális „lekerekítés" történetére is.
Lapunknak Őrsi Gergely polgármester azzal a feltétellel válaszolt, ha válaszait szó szerint közöljük. Mivel a beszélgetés telefonon zajlott, és az élőbeszéd csak nagyon ritkán teljesen koherens, ezért apróbb stilisztikai változtatásokat végrehajtottunk.
Ahogy korábbi dokumentumokból kiderült, az I. és II. kerület már 2023 nyarán előterjesztette, hogy közösen felújítják a csomópontot, ezért kíváncsiak voltunk arra is, hogy az összefogás megmaradt-e, és az I. kerülettel közösen végzik-e a munkát.
„A terület fővárosi kezelésű, forgalomtechnikailag a Budapest Főváros Önkormányzatához tartozó útszakaszról van szó. Ugyanakkor
mi észleltük, hogy ez egy balesetveszélyes és nagy forgalmú csomópont, ezért a főváros forgalomtechnikai kezelője helyett az I. kerülettel közösen végezzük el a munkát, hogy mind az I., mind a II. kerületi gyalogosok biztonságban el tudjanak jutni a bevásárlóközpontba vagy az újonnan létrejött társasházhoz.”
Arról is érdeklődtünk, hogy vannak-e tervek, látványtervek, és ha igen, azokat megosztanák-e velünk.
„Ez közel sem olyan volumenű beruházás, mint ami mondjuk az Árpád fejedelem úti, fővárosi beruházásban megvalósult, vagy éppen a Nagykörútra felfestett kerékpárút, amelyek aztán mindennek ellenére csak úgy megjelentek. Itt mégis egy több lépcsőből álló, a Széna téri beruházáshoz kapcsolódó közösségi egyeztetés előzte meg a munkálatok elindulását” – magyarázta Őrsi.
„Azokat a fővárosi munkavállalóktól beérkező kérdéseket amelyek arról szólnak, hogy a fővárosi útkezelésre miért csak gyalogátkelőhelyet létesítünk, és miért nem nyúlunk a kerékpáros közlekedéshez, nem tudjuk értelmezni. A főváros dolga lenne, hiszen az ő útszakaszuk, mi most a gyalogos közlekedést szeretnénk biztonságosabbá tenni.”
Amikor arról érdeklődtünk, nem tudják-e mi a története az illegális lekerítésnek, Őrsi azt válaszolta, hogy hatósági bejelentést fog tenni.
„Aki az elbirtoklást elkövette, a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló ingatlan, tehát a Jurányi Ház. Hogy rajtuk keresztül a fővárosi önkormányzat tette-e, vagy más, azt a hatóságoknak kell majd kiderítenie egy eljárás során.
Mi azt szeretnénk, hogy az ott élők biztonságosabban használhassák a járdát, és hogy olyan parkolóhelyeket hozzunk létre, amelyek kizárólag az ott lakók életét szolgálják.”
Őrsi hozzátette, hogy a Jurányi Házzal egyébként kiváló az együttműködésük. „Hogy a tulajdonos ezt miért nem észlelte, szerintem a fővárosi önkormányzattól kell megkérdezni. Mi észleltük, és megtettük a lépéseket, hogy rendezzük a terület sorsát.”
Érdeklődtünk arról is, mekkora összegből végzik a felújítást. „A gyalogátkelőhely kialakítása, a zöldítés, a parkolóhelyek kialakítása, a járda szélesítése nagyságrendileg 50 millió forint lesz. Pontos összeget azért nem tudok mondani, mert az I. kerülettel közösen végezzük a gyalogátkelőhely kialakítását. De 50 millió forint alatt fog maradni.”
Érdeklődtünk, hogy mit jelent a zöldítés. „Már azt is zöldítésnek tekintjük, hogy az eddigi egy méteres, szűk járda helyett, amit még egy villanyoszlop is keresztezett,
átlagosan 2-2,5 méter széles járdafelületet alakítunk ki. A járdát egyébként bevisszük a fővárosi útvonal mellől, és az úttest és a járdaszakasz között további zöldítést valósítunk meg. Ez nemcsak a városkép javulásához járul hozzá, hanem növeli a terület vízáteresztő képességét is.
A vízáteresztésre nagy hangsúlyt fektetünk.”
A területen nyolc parkolóhelyet hoznak létre, folytatta Őrsi, amelyeket kizárólag a Jurányi Ház és az ott lakók számára biztosítanak.
„A Széna térhez kapcsolódó közösségi és társadalmi egyeztetéseken állapodtunk meg ebben az ott lakókkal. Illetve távolabb még öt parkolóhely sorsát rendezzük, tehát összesen tizenhárom parkolóhelyet alakítunk ki a környéken, ami mintegy húsz autónak biztosít parkolást” – magyarázta a polgármester.
Amióta az eszünket tudjuk, a kerítés ott állt, az áthaladás pedig teljesen reménytelen volt anélkül, hogy a kocsik közé kelljen lelépni, ezért arra is kíváncsiak voltunk, miért most kezdtek neki a munkának.
Mert a fővárossal tartó különböző jogviták, és a főváros kapcsolt cégeivel folytatott engedélyeztetések után, amelyek arról szóltak, hogy a saját maguk által kezelt útvonalon gyalogátkelőhelyet engedélyeztessenek, csak most teszik ezt lehetővé.
Valamint azt se felejtsük el, hogy az I. kerülettel együttműködésben készül el a gyalogátkelőhely, ami – mint hangsúlyozom – nem a mi területünkön valósul meg. Ez eddig tartott, de végre megvalósul.”
Ahogy korábban írtuk, a II. kerület nem először vág bele felújításba. Az önkormányzat szeptember végén jelentette be, hogy megkezdik a Fény utca és a Lövőház utca két Mammut közötti szakaszának felújítását. A Fény utcában ugyanis, magyarázta korábban Őrsi, annyi a szabálytalanul parkoló – legtöbbször vészvillogóval ácsorgó – autó, hogy 24 órás rendészeti munkával sem tudtak segíteni rajta.
Arról, hogyan próbálja az önkormányzat felszámolni a budai „tahóparkolás" egyik központját, itt olvashat többet.
Az Énbudapestem kereste a fővárost, és kereste a Jurányi Házat is.
A Jurányi Ház ügyvezető elnöke, Rozgonyi-Kulcsár Viktória azt mondta az Énbudapestemnek, hogy ők már úgy bérelték ki az épületet, hogy hozzá tartozott az előkert vagy parkoló, aminek nagyon örültek, mert a színházi működésük sok szállítást, fuvarozást igényel. „Mivel inkubátorházként több mint 60 civil szervezetnek adunk állandó otthont, a részükről is jelentős gépjármű igény áll fenn, az itt működő kávézó áruszállítását még nem is említve" – tette hozzá.
Ők sajnálják, hogy eltűnik a ház zárt parkolója, mert a működésüket jelentősen nehezíti a jelenlegi állapot, de már egyeztettek Őrsi Gergellyel, aki biztosította őket, hogy segíteni fog nekik a helyzet megoldásában. Rozgonyi-Kulcsár azt mondja, hogy ők körülbelül négy éve tudnak a felújításról, a mellettük lévő beruházás során ugyanis a kivitelező nekik is megmutatta a terveket, és jelezte, hogy „nemsokára itt is egy hasonló közpark, parkoló lesz, mint a Lidl előtt”.
A csavart viszont nem ez, hanem az jelenti, hogy a Jurányi szerint a terület „nem is az épülethez tartozik, nem is a fővároshoz, hanem a II. kerülethez és tulajdonképpen köztér”. A Jurányi Ház korábban egyeztetett is a kerülettel.
A Jurányi Ház egyébként 2012 óta bérli az épületet a Fővárosi Önkormányzattól. Az épület korábban oktatási intézmény volt, egy középiskola, és 2007 óta állt üresen.
„Ez azért egy masszív kerítés volt, ránézésre legalább 70 éve tették le, és nem is ideiglenesen. Hogy ezt az iskola vezetősége vagy a fenntartója tette-e és mikor, és annak idején ezt kivel egyeztette, szerintem már csak komoly levéltári kutatással lehet kideríteni. Éppen tegnap találkoztam egy dramaturggal, aki elmondta, hogy ezen a környéken nőtt fel és még emlékszik, hogy itt szőlőtermesztés is folyt...”
A Budapest Közút is azt erősítette meg lapunknak, hogy
a terület kerületi tulajdon, az utat viszont valóban ők üzemeltetik, ám ez nem is képezte vita tárgyát. Elmondásuk szerint a járda- és zöldfelületek szintén a kerület tulajdonában vannak.
(Kiemelt kép: Google/Street View)