A Főkert 2021. májusában telepítette Budapest és az ország első Miyawaki-módszer szerint nevelt minierdejét a Tabánban. Azóta több hasonló minierdő növekszik.
A japán botanikusról elnevezett módszer lényege, hogy az őshonos facsemetéket és cserjéket közel ültetik egymáshoz, minél változatosabban, véletlenszerű mintázatban, a hagyományosnál sűrűbben, koncentráltan, ettől lesz őserdő-szerű a megjelenése.
A zsúfoltság miatt a csemeték versenyezni kezdenek a napfényért és a tápanyagokért. A fák és a cserjék a növekedés versenyének hevében végül is egymást segítve sűrű, egészséges, gyorsan növekvő életközösséget hoznak létre.
Ilyen körülmények között a fák elképesztő növekedést produkálnak: a Miyawaki-féle minierdőkben évente átlagosan egy métert nőnek!
Lombhullató minierdő
A Tabánban tavalyelőtt kiszemelt 40 m2-en összesen 120 növényt ültettek el, barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, vénic szilt, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát, legnagyobb számban mezei- és korai juhart. Ezek a fajok a budai hegyek lejtőin jellemzően őshonosak, és a kis erdővel a meszes talajú, középhegységi lombhullató erdő társulást imitálták.
A Miyawaki-erdők sajátossága, hogy a fiatal növények fényért való versengésére építi a sikert: sűrűn ültetve ezek a csemeték minél gyorsabban igyekeznek nőni, hogy a közeli versenytársaikat megelőzzék – így nem kell évtizedeket várni, csupán pár év elegendő ahhoz, hogy elérjék azt a magasságot és fejlettséget, amitől már erdőnek látszik az erdő.
A Tabán növényei már több mint háromszor olyan magasak, mint telepítésükkor, két évvel ezelőtt. Ez az első magyar Miyawaki-erdő, de korántsem az utolsó. Telepítése óta már fővárosszerte lehet találkozni ilyen telepítésekkel, például a Nehru-parton, de a XI. kerületi Andor utcában is van három kétesztendős erdőfolt, vagy a Zsigmond téren is megfigyelhető egy másfél éves telepítés.
Önfenntartó ökoszisztéma
A növekedő csemeték gyomnövényekkel szembeni védelme érdekében a Miyawaki-féle minierdő az első 2-3 évben karbantartást igényel. Ebben az időszakban a növények körülbelül 5 százaléka elhal, viszont a többi növény megered, kialakul a biológiai egyensúly, beköltöznek madarak, bogarak, de gyíkok és sünök is találnak benne ideális életteret, sokféleségének köszönhetően gazdag, önfenntartó ökoszisztémává fejlődik.
(Kiemelt kép: FŐKERT)