A csillaghegyi fürdő és az ásványvíz töretlenül fejlődik csodálatos minőségű vizet szolgáltatva a budapestieknek. Sőt, még Bambi is kapható.
Nem mondhatnánk, hogy a honfoglalás idején Árpád vezér tudta, hogy vizekben gazdag területre érkezett a magyar törzsek élén, de az tény, hogy az ősi Pannon tenger helyén vékonyabb a földkéreg, ezért van az, hogy a Kárpát-medencében világviszonylatban is sok ásvány- és termálvíz forrás található. Régi írások és mondák tanúsága szerint már az ókori rómaiak idejében is ismerték a forrást, és vízvezeték szállította annak vizét a közeli Aquincum városába. Nevét később, az Árpádok korában, a környék népe közt élő rege szerint azért kapta, mert Árpád fejedelem feltételezett nyugvóhelye is itt van a közelben. Halastó is volt itt, és malmot hajtottak a forrás vizével, ez utóbbiból lett a 19. század végén az Árpád fürdőtelep.
Amikor a kőbányai nem csak sör volt
A forrásvizet Csillaghegyi Ásványvíz néven palackozták és palackozzák ma is, pont 120 éve, hiszen a Csillaghegyi forrásvíz első címkéjének védjegyét 1904-ben jegyezték be, ez tehát a forrásvíz első kereskedelmi forgalomba hozatalának időpontja is. Maga a fürdő is elképesztő minőségű szolgáltatásokat nyújtott, több tízezer ember járt ide, Budapest első hullámfürdője is itt volt, homokos plázs fogadta a vendégeket, de még nemzetközi vízilabda meccseket is szerveztek itt. Ezalatt az ásványvíz is nagy karriert futott be, néhány év elteltével már három részvénytársaság forgalmazta a források vizét, szép porcelán kupakkal, csatos üvegben. A hideg vizéről híres fürdőben termálvíz után kutatva került sor három új kút fúrására, melyek eredményeként 110, 137, illetve 500 méteres mélységből, elemi erővel tört fel a víz. Ezek a kutak ma is használatban vannak, képesek percenként több ezer liter alacsony ásványi anyag tartalmú, enyhén lúgos, kiváló minőségű ásványvizet biztosítani, kis túlzással egész Budapestet el lehetne innen látni kiváló minőségű ivóvízzel. Innentől kezdve már nem a forrásokból, hanem a kutakból nyert vizet palackozták, Csillaghegyi Ásványvíz vagy Csillaghegyi Kristályvíz néven. A Péter villa alagsorában 1928-ban létesített üzem termelését báró Kohner és Kaszab Emil fejlesztette, 1934-ben a Kőbányai Polgári Serfőző vette át a csillaghegyi üzemet és a sörrel együtt terítette az ásványvizet is. A II. világháborút követően, az államosítás idején azonban már csak jogilag létezett az üzem. A palackozást a Budapest Gyógyfürdői Zrt. élesztette újjá.
Jobb mint iható
Kevesen tudják, de több gyógyfürdőben (a Széchenyiben, a Rudas, a Lukácsban) kiváló minőségű ivóvíz is elérhető. A Csillaghegyi Ásványvíz azért is csodálatos, mert készen kapjuk, ahogy kijön a kútból, úgy megy a palackba, nem kell megváltoztatni, kivonni belőle semmit. A csillaghegyi vizek hőmérséklete 20-23 C, az összes oldott anyag tartalmuk 645-900 mg/l között ingadozik. Mérsékelt ásványianyag tartalma miatt korlátlanul fogyasztható. Ebből 230 000 ballont töltenek egy év alatt a stranddal szemben található palackozóban, amit egyébként maroknyi ember működtet. A ballonos kiszerelés gazdaságosabb, és – a kevesebb műanyag révén – környezetbarátabb.
Ráadásul ez a víz – mint az egyedüli fővárosi ásványvíz – keveset utazik a városon belül, amitől még fenntarthatóbb. A fővárosi cégeket is Csillaghegyről látják el vízzel, sőt, az első magyar szénsavas üdítőitalt, a Bambit is a BGYH égisze alatt töltik.
Az eredeti receptet – ami a közhiedelemmel ellentétben sosem tartalmazott kátrányt – a lehető legjobban próbálták megközelíteni, bár reprodukálni már nem lehet, mert nem léteznek az eredeti alapanyagok.