A gyorshajtás az egyik vezető baleseti ok hazánkban. A rendőrség és a Fővárosi Önkormányzat közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a város több mint 10 pontján élesítenek traffipaxokat.
A BRFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője, Léránt Krisztián r. alezredes bejelentette, hogy a teljes körű tesztelést követően,
október 30-ától, azaz szerdától éles üzembe áll a 26 modern, hitelesített sebességmérő kamera, ami 47 forgalmi sáv járműforgalmát ellenőrzi.
„Mindenki tudja, hogy a gyorshajtás az egyik vezető baleseti ok hazánkban. Az is köztudott, hogy minél nagyobb a sebesség ütközéskor, annál súlyosabb a sérülés foka” – magyarázta Léránt.
A berendezések radaros elven működnek, 24 órás, folyamatos mérésre alkalmasak, és az elhaladó járművekről minden napszakban képesek jó minőségű felvételeket készíteni, felismerve azok honosságát és rendszámát is.
A sebességmérőket a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) telepítette és finanszírozta. A kamerák nem kerültek rendőrségi tulajdonba, így azok üzemeltetését és karbantartását nem a rendőrség végzi.
„Bár ne kellene kamerákat telepítenünk, de hát sajnos ahhoz, hogy elérjük azt a célt, amit bő egy éve a Fővárosi Önkormányzat elfogadott a Közlekedésbiztonsági Stratégia keretében (...), ahhoz bizony több elemű intézkedésekre is szükség van” – kezdte Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.
Hogy milyen szükség van erre a mérésre, azt jól mutatja, hogy
az utóbbi egy hétben, amikor már élesek voltak, de még nem büntettek ezek a kamerák, 38 790 gyorshajtást regisztráltak.
„Ez egyhetes adat” – hangsúlyozta Kiss.
Mint folytatta, a Fővárosi Önkormányzat nyitott arra, hogy további kamerákat kihelyezzenek. Abban egyeztek meg a BRFK-val és ORFK-val, hogy fél év múlva áttekintik tapasztalatokat, és közösen meghatározzák, hova helyezzék ki őket.
Ő egyébként – az előbb ismertetett, hajmeresztő adatok ellenére is – reménykedik, hogy nem lesz szükség újabb traffipaxokra, és azt kívánja, hogy a Közlekedésbiztonsági Stratégiában megfogalmazott célokat előbb elérjék.
A Vision Zero megelőzési program
A Főpolgármesteri Iroda 2020 elején tett javaslatot egy fővárosi közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv kidolgozására, amit a halálos balesetek magas száma, a megnövekedett autóforgalom, a közlekedésből fakadó légszennyezés, a közterületek minőségének és a zöldfelületek mennyiségének csökkenése indokolt.
2023 februárjában mutatta be a BKK a Közlekedésbiztonsági Stratégiáját, amelynek célja, hogy 2030-ra a maihoz képest felére csökkenjen a halálos balesetek száma,
2050-re pedig elérjük a Vision Zero balesetmegelőzési program célkitűzését, és felzárkózzunk Oslo vagy Helsinki mellé, ahol volt olyan év, amikor egyetlen ember sem halt meg közúti balesetben.
A célok eléréséhez többek között
- a sebességhatárok átírására,
- hatékonyabb sebességellenőrzésre,
- átfogó zebrafelújítási programra,
- állandó egyeztető fórumokra és
- szemléletformáló kampányra van szükség.
Ahogy Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlés 2024 októberi alakuló ülésén is eltökélten megfogalmazta: „célunk kell, hogy legyen, hogy senki ne veszítse el az életét közlekedési balesetben. Minden okosan kialakított sebességcsillapítás, zebra, kamera, közelebb vihet ehhez”.
A főpolgármester szerint ugyanis, ha a tudjuk, hova akarunk eljutni, az apró lépések is összeadódnak és Budapest mindannyiunk közös otthona lehet.
Mint ebben a cikkünkben írtuk, ha a 2013 és 2019 közötti számsorokat vesszük – a koronavírus-járvány előtti lezárások időszakát – akkor évente átlagosan 49 halálos közúti közlekedési tragédia történt.
Amennyiben bázisértéknek tekintjük a 2019-es adatot, az intézkedéssel 2030-ig 137, 2050-ig további 750 élet, összesen tehát ezer élet lenne megmenthető Budapesten.
A tervek kidolgozására a BKK munkatársainak segítségére volt a társaság által kifejlesztett ún. prediktív modell, amely értékeli, melyik útszakaszokon van kifejezetten nagy szerepe a megengedett sebességnek az ütközések előidézésében.
Ahogy az Énbudapestem is beszámolt róla, a program részeként a BKK és a Fővárosi Önkormányzat összefogásában biztonságosabbá vált például az Attila út közlekedése. Az I. kerületi önkormányzattal és a lakossággal egyeztetve az Attila út Bugát lépcső és Mikó utca közötti szakaszán ugyanis 40 kilométer/órára csökkentették a legnagyobb megengedett sebességet.
„Erre azért van szükség, mert az autó gyorsaságának döntő szerepe van egy elütött ember túlélési esélyeiben is” – jegyezte meg akkor a Budapesti Közlekedési Központ is.
Mint ebben a cikkünkben olvasható,
az id. Antall József rakpart fejlesztésének következő fázisában is azt tervezik, hogy az autóforgalmat 30 km/h sebességre csillapítják,
hogy a Vision Zero elvei mentén biztonságosabb legyen a közlekedés, csökkenjen a zajszennyezés, de továbbra is biztosítva legyenek az autós közlekedés feltételei ezen a szakaszon.
Az új kamerák itt figyelnek:
- Árpád híd, Népfürdő utcai lehajtó (mindkét irány),
- a III. kerületi Szentendrei úton a Raktár utcánál, valamint a Monostori útnál (mindkét irány),
- a Rákóczi híd budai, illetve pesti hídfőjénél,
- a Petőfi híd budai lehajtójánál,
- a Bécsi úton a Zay utcánál (mindkét irány),
- a Bajcsy-Zsilinszky úton az Alkotmány utcánál,
- az Üllői úton a Vágóhíd utcánál, valamint a Határ útnál,
- a XI., Bocskai úton a Tass vezér utcánál,
- a 6-os főút fővárosi szakaszán a Növény utcánál, a Duna utcánál (Savoya Park),
- a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi úton a KÖKI-terminálnál (mindkét irányban),
- a XI., Budaörsi úton a Rupphegyi útnál,
- a XI., Balatoni úton a Péterhegyi lejtőnél,
- a XIII., Váci úton a Lőportár utcánál.