A 12. kerületben több mint 300 védettséget élvező ingatlan áll, amelyekhez most újabbak csatlakoztak.
Október 24-én, csütörtökön összeült a 12. kerületi közgyűlés, és értékes, hegyvidéki épületeket vontak helyi védelem alá. A településképi rendelet utolsó módosítása óta eltelt időben ugyanis
lezárultak egyes értékvédelmi eljárások és folyamatok, és mivel újabb értékes építészeti örökség védelem alá helyezése indokolt, szükségessé vált a módosítása és a védett épületek listájának bővítése.
A településképi rendelet célja a településkép védelmére irányuló helyi szabályok meghatározása, a településkép megőrzésének és formálásának igényes alakítása, a kerület történelme szempontjából meghatározó építészeti, településképi és természeti értékek megóvása.
Ahogy az ülésen Kovács Gergely is elmondta, az előterjesztést tárgyalta és támogatja a Jogi és Ügyrendi, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság. A bizottsági elnökök közül a DK-s Élő Norbert tett megjegyzést.
Mint mondta, szerinte is „jó az anyag”, csak egy dologra próbálta felhívni a figyelmet: „amikor ilyen nagyon sok védett épület van, akkor tulajdonképpen egy védett épület sincsen”. Ő azt javasolta, hogy az új ciklusban hozzanak létre egy „nagyon védett”, vagy „támogatott, védett” kategóriát, ami mellé pénz is jár, mert szerinte így lehetne megoldani, hogy ezek az épületek ténylegesen megmaradjanak.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt kerületi programjában is az szerepelt egyébként, hogy az önkormányzat kevés támogatást ad az ingatlanok felújítására, évente mindössze 25 millió forintot, és mint itt olvasható, több javaslatot is tettek, hogyan lehetne a későbbiekben javítani ezeknek a helyzetén.
A párt az utóbbi években sokat ostorozta a kerületvezetést, mondván, a felújítás szerintük nem biznisz, a lakópark-építés viszont igen. Mint kijelentették, a 12. kerületben a telek sokszor ugyanúgy értékes vagy értékesebb, mint a rajta álló villa, kastély.
Az MKKP már 2020-ban térképen gyűjtötte össze a budapesti 12. kerületi műemlék védett épületeket, hogy felhívják a figyelmet a budai Hegyvidék pusztuló építészeti kincseire.
A tündérhegyi egykori pszichiátria épületének bontása miatt október 11-én a rendőrséget küldték ki, hogy leállíttassák a munkálatokat.
„Annak ellenére, hogy védettség alatt áll a Tündérhegyi Pszichiátria épülete, a tulajdonos fogja magát, és épp elbontja tök jogszerűtlenül, hogy felépíthesse a hülye lakóparkját. (...) A NER-nek úgy tűnik tényleg mindent szabad. (...) De amúgy tényleg, a világ összes pénze nem elég ezeknek, mindent szét kell cseszni ebben az országban?” – posztolta Kovács.
Már csak ezért is különösen érdekes lesz, hogyan alakul a kerület új vezetése és a lakóparkokat építő vállalkozók meccse és úgy általában a műemlékvédelem.
A javaslatot egyhangúlag támogatta a közgyűlés. Ennek értelmében egyedi védelmet kapott az Istenhegyi plébánia és kertje (a lebontott „Tündérlak” egykori melléképülete) a Diana utca 15/a szám alatt, egy-egy neobarokk villa a Fodor utca 13/a és az Orbánhegyi út 15-17. szám alatt, eklektikus „svájci” villaként a Jókai Klub Hollós út 5. szám alatti épülete, továbbá modern stílusú villák és társasházak a Goldmark Károly utca 11-13./Csemegi utca 10., a Mese utca 5./Mese köz 1., a Stromfeld Aurél út 18./Levendula utca 11., illetve a Tamási Áron utca 10./Nárcisz utca 50. címen.
A helyi területi védelem alatt álló épületek köre is bővült, a Hollósy Simon utcai házak mellett immár a Böszörményi út 17/a, 17/d, 19/a, 19/b, 19/c, 19/d, 19/e, valamint a Németvölgyi út 28/a, 28/b, 30/a-b, 32/a, 32/b és 34. szám alatti épületek is védettséget élveznek.
Kerületi helyi egyedi védelem alatt jelenleg, beleszámolva az újonnan bevont épületeket is, 319 épület áll.
Istenhegyi r.k. plébániaépület és kertje
Az épület eredeti rendeltetése szerint egy nagyméretű nyaralóépület, az ún. Tündérlak egyik melléképülete volt, majd az ingatlan megosztása után önálló lakóépület, később pedig a svábhegyi r. k. templom plébániája lett, és akként működik ma is. A kései romantikus stílusú, háromszintes, nyeregtetős nyaraló 1846 és 1855 között épült fel. Az épület körül értékes, gazdag növényvilágú, több ritka fajt is tartalmazó szépen gondozott történeti kert található, különösen dús, főleg örökzöld növényzettel az épület és a Diana utcai telekhatár között. A kert legfőbb értéke az épület északi oldala előtt álló kb. 80 cm törzsátmérőjű mamutfenyő.
Fodor utca 13/a
Az épület a Hegyvidék 1940-es évek elejére jellemző, historizáló stílusú családiház/villaépület építésének egy szép példája, mely számos tekintetben megőrizte eredeti kialakítását,
így beépítését, tömeg- és tetőformáját, homlokzati nyílásrendszerét, földszinti homlokzata terméskő burkolatát, emeleti terasza kovácsoltvas korlátját. Az épület legmarkánsabb homlokzati jellemzője az alsó szint (földszint) homlokzatszakaszának terméskő (mészkő) burkolata. A kő különböző méretű kváderformára faragott, homlokoldala rusztikus. A kő homlokzatburkolat a nyílások felett sugárirányú fugákkal épített, áthidalót imitál. Az épület jó műszaki állapotban van. Az ablakok cseréltek.
Csemegi utca 8.
Az épület a Hegyvidék két világháború közötti, magastetős modern társasház-építésének egy jellemző emléke. Az épület visszafogott, nem hivalkodó módon képviseli a racionális, modern építészeti esztétikát. Az eredeti építészeti koncepcióból és kialakításból számos eleme, részlete a fent részletezett módon máig megmaradt. Így például megmaradt az épület megmozgatott tömege, homlokzati nyílásrendszere és architektúrája, teraszlemezei és korlátja, néhány homlokzati nyílászárója. Az épület kissé leromlott állapotban van.
Hollós út 5. (Jókai Klub)
Az épület a hegyvidéki villaépítési hullám egy jellemző emléke, amely sok tekintetben a mai napig őrzi eredeti arculatát, kialakítását.
Így az épület (későbbi kibővítése mellett) megőrizte beépítését, tömeg- és tetőformáját, homlokzati architektúráját, díszítését homlokzati nyílásrendszerét. A villaépület Szigethy Imre és felesége (született Humann Erzsébet) nyaralójának épült Pfaff Ferenc építész tervei alapján 1883-ban, dupla telken. A villaépület a Svábhegyi, Széchényi-hegyi polgári villanegyed műemléki jelentőségű területen; a Svábhegyi villák, valamint a Diana úti iskola és kápolna műemléki környezetében; valamint az Orbánhegy, Istenhegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros régészeti lelőhelyén található. Az épület körüli növényállomány is jelentős értéket képvisel.
Mese utca 5.
Az épület a két világháború közötti, hegyvidéki, modern, lapostetős, többgenerációs családi társasház-típus egy átlagos kvalitású, de jellemző épülete. Az épület tervező építésze, Rumszauer György a Budapesti Építő Szövetkezet igazgatója volt. Modern és art deco stílusjegyeket ötvöző épületei az 1930-as években épültek. A Mese utcai épület főbb jellemzőit tekintve megőrizte építés-korabeli kialakítását és megjelenését, így tömege, homlokzati nyílásrendszere és néhány további részlete is eredeti. A lakóépület többnyire jó műszaki állapotban van.
Orbánhegyi út 15-17.
Az épület a Hegyvidék két világháború közötti villaépítészetének eredeti formájában megmaradt emléke, amely a mai napig őrzi eredeti jellegét, hangulatát.
Az épület építészeti szempontból jelentős értéket képvisel. Megőrizte építés-korabeli beépítését, alaprajzi kontúrját, tömeg- és tetőformáját, homlokzati architektúráját, homlokzati nyílásrendszerét. Egy, az épületen lévő emléktáblán található információ alapján az épületet 1927-ben Fiala Géza tervezte, aki 1908-1903 között a kispesti Wekerle-telepen vezette az építkezéseket. A villaépület jelenlegi funkciója társasház. Az épület körüli növényállomány és a kerítés is.
Stromfeld Aurél út 18.
A területen álló két- ill. háromemeletes modern bérvilla 1941-43-ban Somogyi György tervei szerint épült, Horovitz Richard és neje megbízásából. A lakóház négy külső homlokzata szinte teljes mértékben megőrizte eredeti, 1942- 43-ban készült megjelenését és kialakítását, anyaghasználatát. Az épület tömegformálása, a homlokzati kialakítás és megjelenés, a homlokzati síkból rizalitszerűen kiugró zárterkély, a nyíláskiosztások rendszere, az ívesen beforduló pálcarácsos korlátokkal határolt erkélyek, a rusztikus terméskő lábazat és a fémüveg szerkezetű bejárati főkapu és udvari kapu, valamint a lépcsőházi fém-üveg szerkezetű ablak építéskori, 1942-43-ban készült, történeti értékű kialakítás. Az épület belső közös területeinek a kialakítása elegáns és igényes, e területek is jól megőrizték eredeti építéskori kialakításukat. Az épületben található opálüveg hengeres, kovácsoltvas szerelvényes lámpa különösen értékes.
Nárcisz utca 50.
Az épület az 1940-es évek elején a Hegyvidéken történt modern stílusú, magastetős családi ház/ villaépület-építés egyik magas építészeti színvonalú emléke.
Az épület tömegformája, homlokzati nyíláskiosztása, főbb építészeti karakterjegyei a mai napig megőrződtek. A családi házat felépülte után a Magyar Építőművészetben publikálták, ami szintén az átlagból kiemelkedő nívóját mutatja (Magyar Építőművészet 1943. 42. évfolyam, 11. sz. 260. oldal). A házban élt és alkotott haláláig építtetője, első tulajdonosa Kertész Gyula (1900-1967) zeneszerző, karnagy, zenetanár. Az épület közepesen leromlott műszaki állapotban van.
(Kiemelt kép: Hegyvidéki Önkormányzat)