Szimbolikus lépésekkel kerül közelebb egymáshoz a főváros vezetése és a képviselőtestület.
Ahogy Karácsony Gergely az október elsejei sajtótájékoztatóján közölte, az új önkormányzati ciklusra
a városháza dísztermében, ahol a Fővárosi Közgyűlés végzi munkáját, újragondolták a fizikai teret.
Elmondása szerint nehezen élte meg, hogy a teremben a városvezetés magas pulpituson foglalt helyet, és lefelé kellett beszélni – ezt az elrendezést egyébként Tarlós Istvánéktól örököltek még.
„A következő ciklusban egy kicsit közelebb kerülünk a képviselőkhöz a szó szoros, és átvitt értelmében is” – jelentette ki.
A másik lényeges változtatás, hogy a teremben, hogy átalakították az ülésrendet: eddig úgy nézett ki, hogy a két nagyobb karéjon belül volt két kisebb, most viszont egy nagyobb körben fognak ülni a képviselők.
Ennek szintén politikai üzenete van, az átrendezésnek hála nem lehet az a látszat, hogy
az egymás előtt, mögött ülők egy csapatba tartoznak.
A hagyományos a felosztás szerint ugyanis a rendezői balon ült a Fidesz, a másik oldalon a baloldal.
A közgyűlés 2011 második negyedévétől költözött át az Újvárosházáról a Városháza Dísztermébe. A költözést a fideszes György István, az egykori főpolgármester-helyettes javasolta, ám az előterjesztésében emlékeztetett rá: Tarlós István főpolgármester a közgyűlés alakuló ülésén „célszerűségi okokból” már javasolta az elképzelést.
2011-ben, az új rendszer miatt a teremben ki kellett alakítani a szavazórendszert és a robotkamerás közvetítő rendszert, valamint a főpolgármesteri sajtótájékoztató termet és a kiszolgáló helyiségeket.
Ahogy az Énbudapestem már megírtuk,
a Városháza eredetileg Invalidus-háznak épült,
azaz a 17. század végi, török ellen folytatott szüntelen háborúskodásban megrokkant, munkaképtelen, hajléktalanul kóborló, sarcoláshoz és fosztogatáshoz szokott katonáknak építették.
Az építkezés a telekviták rendezése után 1716-ban kezdődött meg.
Az Invalidus-ház város volt a városban: közel négy hektárnyi területen 2500 ember élt, az intézmény saját költségvetéssel rendelkezett, önálló iskolája, péksége, mészárszéke, kórháza és temploma is volt.
A főváros 1894-ben szerezte meg az épület tulajdonjogait.
A díszteremet az egykori barokk templomból alakították ki,
amit még az 1700-as évek végén fosztottak meg az ékességeitől, és kórházat csináltak belőle. A városvezetők mögött látható bordó függöny az egykori szentélyt takarja el.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)