…azt pedig, aki ír, nem lehet elhallgattatni. Orvos-Tóth Noémi pszichológus, író megnyitotta a könyvhetet, Jón Kalman Stefánsson izlandi költő, író pedig átvette a Budapest Nagydíjat.
A sorban 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szeptember 16-án, csütörtökön nyitotta meg kapuit. A Millenáris parkban számtalan kiadó, valamint magyar és külföldi író várja az olvasóközönséget vasárnapig. A rendezvény idei díszvendége Franciaország, a Budapest Nagydíjat pedig az izlandi költő, író, Jón Kalman Stefánsson vehette át Karácsony Gergely főpolgármestertől.
Az ünnepélyes megnyitóbeszédet Orvos-Tóth Noémi pszichológus, író mondta a Nemzeti Táncszínházban, többek között arról beszélt, hogy a generációk óta halmozódó, fel nem dolgozott egyéni és kollektív traumák a lehetőségekkel teli jövőnket temetik maguk alá, illetve a transzgenerációs traumákkal terhelt társadalomban az egyének és a csoportok indulatai könnyen feltüzelhetők, és az önreflexió hiánya miatt játszva taszíthatók a szélsőségek irányába.
A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy az irodalom fejleszti a szociális készségeket, a szereplőkön keresztül megtanuljuk magunkat kívülről, a másikat belülről látni, és megérteni a sajátunktól eltérő vágyakat, gondolatokat, érzéseket és szándékokat. Ráadásul a csecsemőkorban megélt szülői olvasás fontos agyi struktúrák fejlődését befolyásolja, ugyanis ekkor alakul az ősbizalom. De a szülőknek is nagyon jót tesz, mint Orvos-Tóth Noémi mondta:
„Ha valamit tenni szeretnénk a jövő generációjáért, olvassunk nekik! Mi megnyugszunk, ők pedig stabilabb, empatikusabb és jobb emberré válnak.”
A Budapest Nagydíjas izlandi költőt. írót Tompa Andrea író laudálta, mint mondta, a szív felragyog és szenved Jón Kalman Stefánsson műveiben, különös vidék nyílik ki, ölt alakot bennük, ettől válnak olvasójuk belső képei is elevenné. Arra is felhívta a figyelmet: Stefánsson műveiből az is kiderül, hogy az ember mennyire kevéssé uralja önmagát, hát még az érzéseit.
Az este folyamán a két író beszélgetett is egymással, Tompa Andrea kérdésére Jón Kalman Stefánsson úgy jellemezte viszonyát az irodalommal, hogy az időben folyton változik, de az irodalom végtelen erejében való hite mindig megmaradt, és megvan most is. Ez a végtelen erő szerinte abban rejlik, hogy nem lehet elhallgattatni, még diktatúráknak sem sikerült.
„A diktátorok valójában saját magukat hallgattatják el, mert az írók mindig írni, a könyvek mindig beszélni fognak. Éppen ettől félnek”
– mondta a díjazott.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere köszöntőjében a könyvek és az olvasás iránti általános aggodalmat hangsúlyozta, de, tette hozzá, van ok a bizakodásra is. Ezt többek között arra alapozta, hogy például a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár adatai szerint a Budapesti Nemzetközi Könyvesztivál díszvendégeinek és díjazottainak köteteit sokkal többen kölcsönzik ki az esemény után a tagkönyvtárakból.
A főpolgármester hozzátette, az is bizalomra ad okot, hogy
Európában a 16 és 29 év közötti korosztály olvas legtöbbet, ezért ők megtapasztalhatják azt, amit Jón Kalman Stefánsson úgy írt le, hogy az irodalom meg tudja változtatni a világot és az isteneket is.
Jonathan Lacote, Franciaország budapesti nagykövete a díszvendég ország nevében először magyarul köszöntötte az olvasóközönséget, majd méltatta a fordítók szerepét, és kiemelte, hogy a francia könyvek magyarországi terjesztése mellett egyre több klasszikus és kortárs magyar szerző művei érhetők el a francia könyvesboltokban is.
Jón Kalman Stefánsson a megnyitó után vehette át a Budapest Nagydíjat, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adott át. Visky András erdélyi magyar írónak a Közép-európai Irodalmi Díjat Gál Katalin adta át, az írót Kiss Judit Ágnes laudálta.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)