Lázasan keresik a kiadó albérleteket az egyetemisták. Számukra a budapesti albérletárak érdektelenné teszik a kínálat felét, és a másik feléből is csak kompromisszummal tudnak választani. Néha viszont éppen a spórolás miatt érdemes inkább újépítésű lakást kivenni.
Hetek óta pörgetik a budapesti albérletpiacot az egyetemisták, és a lendület a következő hetekben fokozódhat. Az átlagos fővárosi bérleti díj 250 ezer forint, de ha a legfeljebb 40 négyzetméteres lakásokra szűkítjük a kört, akkor 180 ezer forint a havi átlagár.
„A II. és az V. kerületben átlagosan 320 ezer forintba kerül egy lakás havi bérleti díja, Csepelen pedig 170 ezer forint. A negyedmilliós átlagár az egyetemisták számára a kínálat felét érdektelenné teszi. De köthetnek kompromisszumot, például, nem a belvárosba költöznek, hanem olyan helyre, ahonnan kötöttpályás közlekedéssel könnyen elérhető a belváros. Kispesten 200 ezer forint, Kőbányán 220 ezer forint, Zuglóban pedig 230 ezer forint a lakások átlagos bérleti díja” – mondta az Énbudapestemnek Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője.
A kisebb lakások esetében sem mindegy, hol szeretne lakni a bérlő: Rákoskeresztúron, Pesterzsébeten, vagy Csepelen 95-105 ezer forintért hirdetik a legtöbb garzonlakást, miközben a Belvárosban, Angyalföldön és Újbudán 178-200 ezer forintba kerülnek havonta a 40 négyzetméter alatti ingatlanok. Az ingatlan.com külön kutatást készít a piac legolcsóbb negyedébe tartozó lakásairól, ezek átlagos havi bérleti díja Rákoskeresztúron 148 ezer, Csepelen 153 ezer forint, de például az V. kerületben a legolcsóbb szegmens is 250 ezer forintos lakásokkal van tele.
A budapesti kerületek árszintjét legpontosabban az albérletek medián négyzetméterára mutatja meg. Soroksár és Pestszentlőrinc-Pestszentimre a két legolcsóbb, és egyben itt csökkentek a legnagyobb mértékben az árak az elmúlt időszakban, nem sokkal utánuk következik Rákospalota. A legdrágább kerületek a Belváros, az I. kerület és Terézváros, mind 6000 forint feletti medián négyzetméterárral.
A roham még csak most következik
A kiadó budapesti szobák medián havi díja 98 ezer forint, de 6-10 négyzetméteres félszobákat már 35-50 ezer forint között is lehet találni a fővárosban. A kerületek között itt is lényeges a különbség: Újpesten, Kőbányán és Rákoskeresztúron 56-60 ezer forintos havi bérleti díj a jellemző, Józsefvárosban, Angyalföldön és Újbudán 93-105 ezer forint a szobák átlagos bérleti díja. A legdrágábbak az V., az I., a VI. és a VII. kerületek, ahol 120-125 ezer forint az átlagos havidíj.
Sokat spórolhatnak azok, akik egy nagyobb lakást vesznek ki közösen, hiszen a három-négyszobás lakások bérleti díja nem magasabb annyival, mint amennyi szobával rendelkeznek
– mondta Balogh.
A bérleti díj ugyan fontos, de a közös költség és a rezsiköltség mértéke is döntő szempont lehet lakásválasztásnál. „Lehet, hogy az egyetemistáknak érdemes nagyot álmodni, mert az összköltséget nézve ugyanannyi kiadásból megúszhatják a lakhatásukat egy újszerű ingatlanban magasabb bérleti díjjal. Nem biztos, hogy a tulajdonost érdekli, hogy mennyire energiahatékony az ingatlan, hiszen a rezsit úgyis a bérlő fizeti, ezért az alacsonyabb bérleti díj magasabb rezsiköltséggel járhat” – mondta az elemző.
Budapesten az elmúlt évben 10 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak, havonta 1,5-2 százalékos a drágulás üteme. A medián bérleti díj viszont régóta platózik, hónapok óta nem tud túllépni a 250 ezer forintos lélektani határon. „Ha valaki három-négy éve azt mondja, hogy Budapesten negyedmillió forint lesz egy átlagos albérlet, sokan hitetlenkedtek volna, de most igencsak a fizetőképesség felső határát súrolják az albérletárak. A reálértéken vett lakbér a 2019-es szintnél olcsóbbnak számít idén, nagyjából a 2022-es nyári szinten van. De ez nem sok bérlőt vigasztal, hiszen a lakbért mindenkinek nominálisan kell kigazdálkodnia” – mondta Balogh.
Az árrobbanás egyelőre elmaradt az idei tanévet megelőző szezonban, ami annak köszönhető, hogy az elmúlt két hétben 7 ezerről közel 9 ezerre emelkedett a budapesti albérletek száma. Tavaly a kereslet nőtt az év hasonló időszakában, de a kínálat nem, hiszen a magas infláció elszívta az ingatlanbefektetőket a piacról, ezért emelkedtek drasztikusan az árak. Az elemző szerint idén sokan várnak három-négy hetet a felvételi ponthatárok kihirdetése után, hogy egyhavi bérleti díjat megspóroljanak, illetve kollégiumi férőhelyekben is reménykedhetnek még a hallgatók, ezért augusztus közepe és vége lesz a vízválasztó az albérletpiacon.