Már csak kevesebb mint egy hónap maradt a Budapest Építészeti Nívódíja 2024 nevezési határidejéből, ami – ahogy a pályázatot meghirdető Budapest Főváros Önkormányzata is reméli – képes lehet arra, hogy megmutassa, merre tart a budapesti épített környezet fejlődése. Nem csoda, hogy az Énbudapestemnél is azt szeretnénk, ha minél többen pályáznának, és hogy izgatottan várjuk az eredményhirdetést.
Ahogy a kiírásban is olvasható, a pályázat célja, hogy
elősegítse az új értékek teremtését, a hagyományos értékek megőrzését, valamint az építészeti és környezeti kultúra fejlődését. A pályázat kiemelt feladata, hogy elismerje és megismertesse a városképet formáló építészeti alkotásokat, bemutassa az igényesen megtervezett és létrejött alkotásokban résztvevők példaértékű együttműködését a további magas színvonalú, innovatív beruházások ösztönzése érdekében.
Mindemellett cél továbbá, hogy a Budapest Építészeti Nívódíja 2024 odaítélésével a legkiemelkedőbb alkotások megkapják a megérdemelt figyelmet és nyilvánosságot.
Egy nagyváros fejlődését tudatos döntések és azok szándékolt és szándékolatlan következményei alakítják. Olykor azonban helyes megállni, körültekinteni és elgondolkodni azon, hogy a lehetséges irányok közül melyeket találjuk üdvösnek – szól a Budapesti Építészeti Nívódíj krédója. Milyen irányba változik a város, mi az, amit ebből értéknek, nívós átalakulásnak, üdvös új fejlesztésnek tartunk?
Ma, amikor újra kiélezett viták zajlanak arról, hogy mire is van szüksége a városnak – amikor például a világörökségi látképbe a kormány felhőkarcolós mini-Dubajt álmodik – csak még nagyobb szükség van arra, hogy a jó példák reflektorfénybe kerüljenek, írtuk a tavalyi átadó alkalmával.
A Budapest Építészeti Nívódíja pályázatot Schneller István budapesti főépítész kezdeményezésére 1995-ben hirdette meg először a főváros, Az év lakóháza pályázat folytatásaként. Budapest Főváros Önkormányzata aztán 2020-ban fővárosi rendeletbe emelte a Budapest Építészeti Nívódíja elismerés évenkénti átadását. A díj átadását megelőző pályázat szakmai lebonyolítója a Budapesti Építész Kamara.
Ahogy a „Budapest Építészeti Nívódíja 1995-2005” című kiadványban Schneller írta, kezdettől fogva gondot okozott a régi és az új, azaz a felújítás és az új építés elválasztásának, vagy éppen egységes kezelésének problémája.
„Hosszas viták után döntöttünk úgy, hogy az építészeti minőség tekintetében nem teszünk különbséget helyreállítás-felújítás és új építés között. Ugyanis minden felújítás alapvetően hozzátesz a város épített környezetéhez, de ennél is fontosabb, hogy szinte minden esetben tartalmaz olyan új, csak ma elképzelhető megoldást, ami a történeti értékhez hozzáadódik.”
„Vajon az-e a minőség, ha egy építészet beleilleszkedik egy világtrendbe és egyúttal olyan landmark- vagy ikon-szerű tárgyakat hoz létre, amelyek egy új vonatkoztatási pontot jelentenek nemcsak a térben, hanem a jelenkor építészeti stílusirányzatai között is? Vagy éppen ellenkezőleg: akkor érjük tetten az építészeti minőséget, ha az adott épület úgy áll a helyén, mintha mindig is ott állt volna,
és éppen ezért csodálkozunk rá, hogy bár új, mégis olyan természetes és valóságos, hogy létrejöttétől fogva evidensen hozzátartozik a tágabb értelmű kontextushoz?” – gondolkodott el Schneller is.
„Ha visszatekintünk a [...] benyújtott és díjazott pályázatokra, egyértelműen az utóbbi minőségi kritérium volt jellemző mind a benyújtott anyagok, mind a díjazottak körében” – adta meg a választ.
Többek között ezért is lehet nagyon visszatetsző, hogy több, kormányzati hátszéllel rendelkező beruházó legyalulja a város örökségét,
- ahogy teszik ezt a Városliget környékén, ahol két hatalmas, egy 24 500 és egy 16 000 négyzetméteres irodaházzal és három lakótömbbel eltűntetik a Városliget körüli egykori laza, ligetes beépítés utolsó foltját is, vagy
- ahogy a Közvágóhídnál elvágják a múlttal való kapcsolódási pontokat, és 280 ezer négyzetméteren egy 1232 lakást, 45 ezer négyzetméternyi irodaterületet, 1921 autót elnyelő mélygarázst, illetve egy kétszáz szobás szállodát és nyolcezer négyzetméternyi üzlethelyiséget felvonultató negyedet húznak fel.
A 20 évvel ezelőtt, Schneller által jegyzet szöveg meglepően optimistán cseng. „A minőségért folytatott harc a reménytelennek tűnő mennyiségi arányok ellenére sem kilátástalan, ha hiszünk abban, hogy nem csak a rossz példa ragadós, hanem a jó példa is elgondolkodtathat és követésre késztethet.”
Abban az időszakban, amikor
országszerte háromezer kiemelt beruházás folyik, ami – mint Saly Noémi megfogalmazta – azt jelenti, hogy háromezer nagy, jelentős, komoly építkezés folyik, amik tökéletesen törvénytelenek, mert ha nem lennének azok, akkor nem kéne kivonni őket mindennek a hatálya alól, mint már említettük, különösen fontos, hogy segítsük az új értékek teremtését, a hagyományos értékek megőrzését, valamint az építészeti és környezeti kultúra fejlődését.
A pályázatra olyan alkotással lehet jelentkezni, amelynek használatbavételi engedélye 2021. július 1. – 2024. július 1. között vált jogerőssé vagy ebben az időszakban adták át (nem építési engedélyköteles építmény esetén).
Pályázatot nyújthat be az épület felelős tervezője önállóan vagy az építtetővel (tulajdonossal) közösen (továbbiakban együtt pályázó). Egy alkotás csak egy pályázatként vehet részt. Ugyanazon pályázó több alkotással is pályázhat.
Nem vehet részt a pályázaton olyan alkotás, amely korábban már Budapest Főváros Önkormányzata Építészeti Nívódíja, a Budapesti Építész Kamara Építészeti Nívódíja vagy Budapest Építészeti Nívódíja pályázaton érvényes pályaművel indult, függetlenül annak eredményétől.
A Bírálóbizottság egy díjazottat választ, és javaslatot tesz a Budapest Építészeti Nívódíja 2024 cím önkormányzati adományozására. Több kiemelkedő színvonalú, a maga nemében példamutató, vagy partnerségben létrejött, de különböző típusú (funkciójú, léptékű) alkotás esetén, a Bírálóbizottság két díj adományozására is tehet javaslatot, továbbá javaslatot tehet Budapest Építészeti Nívódíja Dicséret odaítélésére.
Megfelelő kiemelkedő színvonalú pályamű hiányában a díj adományozására a Bírálóbizottság nem köteles javaslatot tenni.
A 2024. évi Bírálóbizottsága:
- Kerpel-Fronius Gábor okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes,
- Eltér István építész, Budapesti Építész Kamara, elnök,
- Erő Zoltán építész, Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztály, főépítész, főosztályvezető,
- Bardóczi Sándor tájépítész, Budapest Főváros Önkormányzata, főtájépítész,
- Frikker Zsolt építész,
- Herczeg László építész, Budapesti Építész Kamara, alelnök,
- Soltész Noémi építész,
- Perényi Flóra építész.
A minden évben beküldött pályázatokat és különösen a díjazott pályamunkákat szemlélve el lehetett tűnődni azon, hogy milyen sokirányú az útkeresés, tavaly például 23 versenyző közül végül alapos megfontolás után egy Nívódíjat, és öt Dicséretet adott át a zsűri, akinek idén sem volt könnyű dolga.
A díjat végül a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Szentkirályi utca 12. alatt található épülete kapta. Budapest Építészeti Nívódíja Dicséretben részesült a Hűvösvölgyi út 151/B alatti H151 társasház, a belvárosi Bástya utcai közpark, az Andrássy úton álló egykori Balettintézet, vagyis a Drechsler-palota műemléki felújítása, a Sasadi villa a 11. kerületben és az M3-as metró középső és déli állomásainak felújítása, a Lehel tértől a Határ útig.
Ahogy a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának méltatásában írták,
az új épületének országos, nyílt, titkos építészeti tervpályázat első díjas terveként való megvalósulásának folyamata példaértékű. A tervezők olyan tiszta, erős építészeti koncepciót hoztak létre, amely szinte változtatás nélkül felépülhetett. Mindezt kiegészíti a Semmelweis Egyetem példamutató megbízói magatartása, a terv megvalósulásának elősegítése, illetve a tervpályázatot támogató hozzáállása.
A Szentkirályi utca 12. szűk foghíjtelkén felépült új épületrész a racionális szerkesztésmód, a belső átrium köré szervezett világ, a közlekedőrendszer, a tömbbelsőben lévő udvarhoz való kapcsolódás módja által szinte észrevétlenül szövődik bele az épületegyüttes rétegződésébe, miközben a közösségi dimenzió egész épületrészt meghatározó jelenléte merőben új nézőpontokat ad.
A huszadik század közepétől meghatározó igényeknek megfelelően a kötött funkciójú termek, előadók, laboratóriumok mellett nagy arányban vannak jelen a kommunikációra, a csapatmunkára alapuló informális oktatási tevékenységek színterei is. A rendkívül szorított helyzetben a tervezők a publikus és a privát, külső és belső, lenti és fenti terek közötti átmenetek széles skálájának kihasználásával olyan egybefüggő térstruktúrát alakítottak ki, ahol a köztes terek világos, élő közösségi terekké váltak.
Beadási határidő: 2024. szeptember 2. (hétfő) 16:00.
(Kiemelt kép: Semmeilweis Egyetem 2023-as Nívódíjas épülete Fotó: Semmeilweis Egyetem)