A zuglói önkormányzat 2023 február közepén ismét az Alkotmánybírósághoz fordult a NER-es gigaépítkezés ügyében. Nem a 14. kerület az egyetlen, amelyiknek az életét kormányzati hátszéllel rendelkező beruházó keseríti meg. Összeszedtük, milyen projekt, és baljóslatú tervek alakítják/ alakíthatják a város arculatát.
Az elmúlt évtizedek legismertebb magyar építészeiből 2021-ben alakult a Huszonkettesek Építészcsoport, és közel egy évvel ezelőtt, 2022 márciusában kiáltványt adtak ki, hogy felhívják a világ közvéleményének, illetve legfontosabb örökségvédelmi szervezeteinek figyelmét a Várnegyedben, a Városligetben, illetve a Kopaszi-gátnál folyó munkákra. Ahogy a 24.hu is megírta, a Huszonkettesek úgy érzik, hogy az eszközeik elfogytak, és
ez a segélykiáltás az egyetlen mód a kormányzati dúlás meggátolására.
A cikkünkben több példát is összeszedhettünk volna a durván megosztó budapesti projektekre kezdve a MOL-csoport új székházával, a teljes Liget Projekttel, az MVM Dome-mal, a Citadella körüli kavarással, vagy az olyan, egyelőre fiókban lévő fejlesztésekkel, mint a The Twist névre keresztelt irodaház, esetleg a Marina City-projekt további gigaépületei.
Zuglói városközpont
Ahogy a Népszava 2023 február közepén beszámolt róla, a Kúria január végén visszamenőleg megsemmisítette a zuglói önkormányzat tavaly nyáron elrendelt, változtatási tilalomról szóló rendeletét, amivel a Csömöri út–Rákospatak utca–Bosnyák köz–Bosnyák utca–Mosztár utca által határolt területen körvonalazódó gigaberuházást akadályozták volna meg. Mindezzel körülbelül egyidőben a fővárosi kormányhivatal újabb engedélyeket adott ki a projekthez: az egyikben, jegyzi meg a lap, szinte a teljes területen lehetővé tették a fakivágást.
A 250 milliárdosra becsült gigaberuházás 112 jelenlegi telket, illetve ingatlanrészt érint, a teljes projekt során 950 lakás, 90 ezer négyzetméter iroda és 12 ezer négyzetméter kereskedelmi terület épül a Bosnyák térnél. A földszintes, vagy egy-két emeletes környező házak közé többszintes mélygarázsokkal rendelkező, a 10 emeletes panelházak magasságával vetekedő épületeket, három 8-9 emeletes irodaházat, egy 9 szintes lakótömböt és egy üzletházat terveznek építeni. Az épületetekben összesen 2272 parkolóhelyet alakítanak ki.
A beruházásban érdekelt, NER-közeliként jellemzett Bayer Construct 2021 novemberének elején egy rendkívüli ülésen mutatta be a látványterveket, amiért – mint az egy lakossági fórumon kiderült –
a helyiek jelentős része egyáltalán nem rajong.
A 24.hu akkori beszámolója szerint a környékbeliek kifogásolták az épületek méretét, a várható komoly forgalomnövekedést, az önkormányzat hosszútávú eladósodását jelentő magas költségeket, és voltak, akik a beruházó NER-es beágyazottságát is szóvá tették. Az indulatok nem csitultak, 2022 október 1-jén is több százan tüntettek a Bosnyák téren a beruházás ellen. A rendezvényt szervező Civil Zugló Egyesület elnöke, Várnai László arról beszélt, hogy a kerületi fejlesztéseknek a környező területhez kellene illeszkedniük.
Dürer Park
A Városliget és környéke amúgy is elég terhelt területnek számít, a Liget Projekt hosszú ideig borzolta, és fogja is még borzolni az idegeket, mi most mégsem ezt, hanem egy újabb keletű, a kritikusai szerint szintén hatalmas kihagyott ziccernek tartott, megalomán projektet válogattunk ide. A Szent Szív nővérek egykori zárdájának és internátusának sorsa 2018-ban vált nagyon bizonytalanná, amikor is a Garancsi Istvánhoz tartozó Market építőipari vállalat és egy magántőkealap tulajdonába került. Ahogy a Válaszonline is írja, onnantól kezdve csak idő kérdése volt, hogy a jelentős kormányzati hátszéllel rendelkező, tőkeerős tulajdonos mikor álmod a helyére valamit.
A válasz pedig nem váratott nagyon sokat magára, hiába nyilvánította a főváros 2013-ban védetté az épületeket, a fejlesztő 2020 őszén egy reklámcikkben mutatta be a látványterveket, a fejlesztést pedig rögtön nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektté nyilvánították. A budapesti kormányhivatal még ahhoz is készségesen hozzájárult, jegyezte meg a Válaszonline, hogy
a védett épületből két részletben jelentős részeket elbontsanak:
először az egykori elemi iskolát a Zichy Géza utca sarkán, majd a főépület iskolai szárnyának minimum a felét is. A zuglói önkormányzatnak semmilyen jogosítványa nem maradt, hogy beleszóljon a folyamatba.
A projekt a kritikusai szerint Budapest egyik legjelentősebb elpuskázott lehetősége, a Városliget bővítése egyedül ezen a területen lett volna megvalósítható, ehelyett két hatalmas, egy 24 500 és egy 16 000 négyzetméteres irodaházzal és három lakótömbbel a Városliget körüli egykori laza, ligetes beépítés utolsó foltja is eltűnik. A látványterveken, mint a legtöbb témával foglalkozó cikkben írták, a védett értékekre húzandó részek nemcsak zárójelbe teszik azokat, hanem agyonnyomják.
Budai Vár
A toronydaruk erdeje jelzi, hogy gőzerővel zajlik a Budai Vár több, rég eltűnt épületének visszaépítése, írja a Válaszonline. Van köztük több egykori minisztérium, hivatali épület és magánpalota is. Amiben közösek, folytatja a lap, hogy a második világháború után mindegyiket azért bontották le, mert úgy látták,
túlméretezettségük miatt nem illenek a Várba:
elnyomják a régebbi polgárházakat, kis palotákat, és konkurálnak magával a Királyi Palotával is.
A magyar építészszakma meghatározó arcaiból álló Huszonkettesek építészcsoport, a Stop Kiemelt Beruházások Akciócsoport és a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) már 2021. november 5-én tiltakozást szervezett a Budai Vár kormányzati negyeddé átalakítása ellen. Ahogy a 24.hu annak idején beszámolt róla, Kalmár László, Ybl-díjas építész arról beszélt, hogy
ami a Várban történik, szembe megy mindennel, amit tanítottak.
Mint fogalmazott, az itt folyó fejlesztés, amellett, hogy a megvalósításához generációk számára meghatározó modern épületeket kell elpusztítani, valójában műemléki elvekkel szembemenő szakmaiatlan blöff, ugyanis az építkezések során részben funkciótlan díszletek, részben pedig a Vár életét megnehezítő kormányzati épületek születnek.
A blöffel ráadásul nemcsak a felszíni látványt pusztítják építkezésként beállítva, hanem a Várhegyet is. A mélygarázsok miatt feltúrják a barlangrendszerekkel teli hegyet. A projekt kapcsán a BME Lakóépülettervezési Tanszékének docenseként is dolgozó Vincze László a hazai örökség- és műemlékvédelemnek az utóbbi négy-öt évben történt teljes leépítéséről beszélt, amit a Dürer Park esetében is láthattunk.
Közvágóhíd szétverése
Ahogy a 24.hu összefoglalta, egy Erdoğan-párti milliárdosokból álló csoport 2017 őszén vásárolta meg az addig a Budapesti Húsnagykereskedelmi Vállalathoz tartozó épületegyüttest. Az egy évvel, Buda, Pest és Óbuda egyesítése előtt, 1872-ben tizennégy hektáron megnyílt Közvágóhíd több mint száz éven át volt a főváros húsellátásának központja, ami egy 1897-es nagy átépítést leszámítva 1984-es végső bezárásáig közel változatlan formában működött. A terület egy része, a víztorony, illetve a főépület 1994-ben helyi védelmet kapott. A területet megvásárló APD Real Estate Kft. nevet kapott projektcég mögött többek közt Adnan Polat, aki több szálon is kötődik Orbán Viktorhoz és családjához. A miniszterelnököt többek között egy 2017-es felcsúti meccsen, később pedig egy görög mérkőzésen is lefényképezték a vele számos forrás szerint szoros baráti kapcsolatot ápoló Polattal.
A 4,6 hektárosra szűkült Közvágóhíd átépítésének terve fokozatosan kristályosodott ki. A főváros korábbi vezetése is kellett ahhoz, hogy az a lakónegyed-szörnyeteg megvalósulhasson, amin éppen dolgoznak. Ahogy szintén a 24.hu írja, a főváros közel háromszorosára – tizenhatról negyvenöt méterre – emelte a területen építhető lakótornyok magasságát, sőt
a talajszint maximális beépíthetőségi határát ötvenről nyolcvan százalékra növelte,
utat engedve a felszíni zöldfelületek és az élhetőséget növelő tágas terek minimálisra csökkentésének. A kormány az összes többi vitatott beruházáshoz hasonlóan 2018. július 27-én határozatban kiemelt beruházásnak nyilvánította az építkezést. A tervek szerint 280 ezer négyzetmétert építenének be, hogy egy 1232 lakást, 45 ezer négyzetméternyi irodaterületet, 1921 autót elnyelő mélygarázst, illetve egy kétszáz szobás szállodát és nyolcezer négyzetméternyi üzlethelyiséget felvonultató negyed születhessen.
A projekttel a kritikusai szerint nemcsak az a probléma, hogy elvágta a múlttal való kapcsolódási pontokat, vagy hogy minimálisra csökkentették a zöldfelületet, hanem hogy olyan forgalmat szabadít a környékre, aminek elvezetéséhez lehet, hogy az Üllői út, illetve a Nagykörút együtt is kevés lenne.
Svábhegy beépítése
2019 tavaszán derült ki, hogy hatalmas lakópark-beruházás kezdődik a budai hegyvidék egyik legértékesebb területén, az egykori Svábhegyi Szanatórium telkén. Ahogy a Normafa – természetesen Facebook-csoport akkor kiszúrta, az az Eötvös út elején található fás területre, ahol a volt szanatórium épülete és néhány romos melléképület állt, Buda Hills Villapark néven 120 lakásos lakóparkot terveztek. A lakóparkban a védett, 1927-ben épült szanatóriumi épületen kívül, amihez az uszodát még Hajós Alfréd tervezte, még 6 darab, egyenként négyszintes villaépületnek nevezett házat húznak fel, mindemellett a házak alatt összesen 240 autó számára épül parkolóhely.
A helyzet az utolsó hírek szerint annyit változott, hogy a projekt Eötvös12 Villapark néven fut tovább, nem villaépületek lesznek, amik nem 4, csak 3 szintesek, és összesen végül nem 120, hanem 106 lakóingatlant alakítanak ki. A Pest Megyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya arra jutott, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása.
A projekttel, sőt a Pest Megyei Kormányhivatallal kapcsolatban is egymás után pattantak ki a kisebb-nagyobb botrányok: annak ellenére is több tucat fát vágtak ki a területen, hogy a beruházás sorsa kétséges volt. A Kormányhivatal azt mondta, nem szükséges hatástanulmányt készíteni az építkezéssel kapcsolatban. 2021-ben aztán mindezt tetézve, a Pest Megyei Kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi osztályának több munkatársát is előzetes letartóztatásba helyezték. A Tarnai Richárd vezette Kormányhivatallal szemben
üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette
és más bűncselekmények miatt indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség.
Fradiváros
Hogy a Fradivárossal kapcsolatos terveket pontosan mikor kezdték el szövögetni, az valószínűleg soha nem fog kiderülni. A régi Index arról írt, hogy a csapatot 2008-ban megszerző Kevin McCabe skót vállalkozó eleve úgy képzelte, hogy egy plázát is felhúz az egyesületnek. Ahogy a lap írja, a világ fejlettebb futballkultúrájú országaiban egyáltalán nem ritka, hogy a focipályák mellé – akár magukba a stadionokba – bevásárlóközpontot építenek. Akkor az Albert Flórián Stadion melletti használaton kívüli telkeket nézték ki a beruházáshoz, később, a 2011-es tulajdonosváltás előtt azt tervezték, hogy a Fradi-székház helyére építkeznének, de ebből az elképzelésből sem lett semmi.
A kormány végül 2013-ra dolgozta ki a Népliget, benne a Fradiváros első fejlesztési tervét, 2016-ban került elő újra az ötlet.
És ahogy a kormány sportberuházásai esetében lenni szokott, először fokozatosan, majd hirtelen elkezdtek megugrani az összegek: 2017 decemberében az addigi összeghez további 15 milliárd forint támogatást csaptak volna hozzá, 2021-ben pedig az állami nagyberuházásokat lebonyolító Beruházási Ügynökség (BMSK Zrt)
már 152,6 milliárd forintra becsülte a projekt költségét.
A dolog nem szédítette meg Lázár Jánost, aki immár építési és közlekedési miniszterként többek között a Nyugati pályaudvar továbbtervezésére vonatkozó, már elnyert uniós támogatási szerződést felmondta, de a ferencvárosi atlétikai csarnok és szabadtéri edzőpályák ügyének folytatása mellett döntött.
Bár a sporttelep továbbra is a tervezési és engedélyezési fázisban van, a költségek rohamos emelkedése miatt máris rossz emlékeket idézhet: ugyanis a Pest Megyei Kormányhivatal megállapítása szerint a kiemelt beruházásnak, ami multifunkcionális kézilabdacsarnokkal, jégkorongcsarnokkal, vízilabda arénával és atlétikai központtal, multifunkcionális akadémia-épülettel, a kápolnával, az üzemeltetési épülettel, élő- és műfüves pályákkal többszáz férőhelyes parkolókkal számoló tervnek nincs jelentős környezeti hatása a 2005-ben védetté nyilvánított parkra.
Csörsz utcai építkezés
A Testnevelési Egyetem átfogó fejlesztéséről még 2015 decemberében döntött a kormány. A tervek arról szóltak, hogy megújítják a sportkórház soha be nem lakott épületeit, amibe be is költözik az egyetem, később felújítják a korábbi épületeit is, és nekilátnak a Csörsz utcai telken egy 30 ezer négyzetméteres sporttelep kialakításának (a Testnevelési Egyetem sportcsarnoka 2015 októberében égett le, aminek a pótlását szerették volna megoldani a Csörsz és Avar utcák közötti területen).
A tervekről viszont, ahogy az előzmények ismeretében nem meglepő, nem kérdezték meg a helyi lakókat, akik az első, 2016 február másodikai fórumon annyira nekimentek a beruházásnak, hogy az egykori Index beszámolója szerint
a közfelháborodás láthatóan meglepte a rektort.
A környékbeliek szerint elfogadhatatlanul zsúfolt lenne a terület, ha felhúznák mind a három tervezett sportcsarnokot a szabadtéri pályák helyére. Az eseménynek rögtön sajátos ízt adott, hogy Mocsai Lajos a kezdéskor megpróbálta kitiltani a sajtót, azonban a környékbeliek annyira be voltak dühödve, hogy lehurrogták.
Mocsait azért is kritizálták a lakók, mert, ha a fejlesztéseket nyereségesen akarják üzemeltetni, akkor jelentősen megnövekedne a környék forgalma. Még nehézkesebbé válna a parkolás, mikor ez már most is éppen elég problémát okoz. A területre egyébként atlétika pályát, műfüves focipályát és sportcsarnokot építenek lelátókkal, a mélyben egy 200 férőhelyes teremgarázst alakítanak ki.
A beruházás esetében, ahogy lenni szokott, azóta is egymást követik a botrányok, a helyieknek a látványterveken kívül semmit nem mutattak, nem tudhatták, mit építenek mellettük. A frusztráltságuk nem volt előzmény nélküli: a Duna Aréna jó tanulsággal szolgált, hogy a látványterv és a valóság között, ahogy a Telex is megjegyezte, néha egészen meredek különbség van. Az építkezés azóta alaposan megkeserítette a lakók életét, hajnali ötkor már dudáltak a teherautók, hajnali kettőkor pedig még folytak a munkák.
Még a fideszes vezetésű önkormányzat is sorra bírálta beruházást.
Pokorni sem örült, hogy a BAH-csomópontnál húzzák fel a hatalmas sporttelepet, több másik helyszínt is javasolt az egyetem vezetésének, így például felajánlotta a csillebérci úttörőtábort. Mocsai Lajosék azonban ragaszkodtak a Csörsz utcai ingatlanhoz.