VÁLASZTÁS

Vitézy hiába próbál csapdát állítani, Karácsony ősszel már nem fog lemondani


Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes csütörtökön, háttérbeszélgetésen újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: ha jogerőre emelkedik a főpolgármester-választás eredménye, és Karácsony nyer, akkor a főpolgármester ősszel nem fog lemondani azért, hogy új választás legyen.

Mint Kiss a háttérbeszélgetésen beszámolt, azt nem támogatják, hogy Karácsony a lemondásával érjen el új választást, hiszen – a főpolgármester-helyettes érve szerint – az már egy teljesen új választás lenne. „Itt szerintem összekeveredett néhány dolog már, mi az új szavaztatást erre a választási periódusra gondoljuk, itt egyértelmű ugyanis a helyzet. Az új választás új helyzet lenne, nem értem, a kettő között, hogyan lehet párhuzamot találni” – mondta.

Azt viszont üdvözölnék, ha az egész városban megismételnék a választást, mert tisztább helyzetet teremtene, ez minőségében más, mintha kipécéznének egy-egy kerületet, ráadásul nem is teljesen érthető, milyen alapon.

A beadványuk is arra mutat rá, magyarázta, hogy nem lehet tudni, hogy a szavazólapok integritása sérült-e a választási urnák felbontása, az érvénytelen szavazatok kiemelése és beszállítása közötti anomáliák során.

Azt reméli, a Kúria hamarosan dönteni is fog ebben az ügyben.

Kúria,
Kép: Kúria/wikipedia

 

Megerősítette: ha jogerőre emelkedik a választás eredménye, és az eredmény nem változik, a főpolgármester az összes listavezetővel felveszi a kapcsolatot, hogy milyen Budapestet érintő szerepvállalást gondolnak a közgyűlési ciklusban.

A közgyűlés szerinte működőképes lesz. Ő dolgozott már együtt Vitézy Dáviddal, ha megint együtt fognak dolgozni, azt tudomásul veszi.

A szoros választást nem élték meg csalódásnak, de, mint mondta, ha négyszereplős maradt volna a verseny, akkor jóval nagyobb lett volna a különbség. Az utolsó pillanatos visszalépés hatásai kiszámíthatatlanok voltak, ez persze, tette hozzá, az ő álláspontja, a Városházának nem kell kialakítania politikai elemzői álláspontot.

Kiss azzal folytatta, hogy „az utolsó 48 óra, péntektől szombatig hozta meg azt, hogy a főpolgármester képes volt megnyerni ezt a választást”. A legitimitás szerinte nem attól függ, hogy valaki hány szavazattal nyert, hanem hogy a választás tisztasága megkérdőjelezhetetlen-e.

Nincs gond a likviditással

Azt is elmondta, hogy az utolsó közgyűlésre előrehoztak minden fontos munkát, hogy a választás és az új közgyűlés megalakulása közötti interregnum időszakban ne kelljen ülésezniük, és ezen nem terveznek változtatni. Ha valaki mégis rendkívülit szeretne, összehívhatja, de ők nem terveznek rendes közgyűlést.

Ettől még bizottsági ülések vannak, de nem olyan jellegűek, amik bármilyen módon is korlátoznák a közgyűlés mozgásterét a következő ciklusban. Nagyon sok megkeresésük volt ugyanakkor, és ezeket az ügyeket könnyebb Kissék szerint egy ilyen háttérbeszélgetésen megvilágítani.

Közgyűlés
Kép: Ruzsa Rania, RUZSA RANIA/Főváros

 

Az egyik legfelkapottabb téma a főváros helyzete. Mint írtuk, az államkincstár újabb kétmilliárd forintot vett le a főváros számlájáról. Mindezzel kapcsolatban Kiss azt mondta, hogy „minden híreszteléssel ellentétben, itt maximum a magyar kormány akar csődöt látni”. Ők ezt nem látják. Ha valaki csődben lenne, annak a számlájáról nem tudnának pénzt se levonni.

A főváros számláján jelen pillanatban 4,2 milliárdos mínusz van, de a folyószámla-hitelkeretük 60 milliárd forint.

A dolog úgy néz ki, hogy amikor az Államkincstár levon a számlájukról, gyakorlatilag hitelt vesz fel a nevükben. Ha a kormány végre kifizetné például a Lánchíd felújításával kapcsolatos vállalását, még ennyire sem lenne rossz a helyzet, máris pozitívban lenne a főváros számlája.

Kiss nem lát olyan helyzetet, hogy a főváros likviditása veszélybe kerüljön, az iparűzési adó tervszáma továbbra sincs veszélyben, azzal pedig, szeptember 15-étől újra pozitívba fordul a mérlegük.

Év végéig ki kell találni

A Kúria ítéletet hozott, így Tahitótfalu, Budakalász, Solymár, Zebegény és Gödöllő után itt is megsemmisítették a teherautó behajtási-díjrendeletet.

Ahogy korábban több cikkünkben is foglalkoztunk vele, a kormányhivataltól törvényességi észrevétel egy 2011-ben hozott rendelet ügyében. A főváros arról határozott, hogy behajtási díjat kér a teherautóktól, hogy ezzel ösztönözzék a teherforgalmat, hogy elkerüljék a várost. A kormányhivatal viszont azt állította, hogy erre a rendeletre nem volt törvényi felhatalmazása az önkormányzatnak, és ezért szerintük meg kell semmisíteni azt.

„Ha ezt hagynánk, visszaállna az a rend, amire talán sokan emlékeznek a városban: kamionsorok az Üllői úton és máshol” – írta ezzel kapcsolatban Karácsony Gergely. A fővárosi közgyűlés ezután arról döntött, hogy perre megy a kormányhivatallal, hogy – mint Karácsony fogalmazott – Budapest ne legyen újra kamionsztráda.

A főváros furcsállta többek között, miért mostanában lett probléma abból, hogy fizetős a teherforgalom, és álláspontjuk szerint nem veszik figyelembe Budapest helyi sajátosságait. A város ugyanis nem bírná el a teherforgalomnövekedést.

Kamion
Kép: Unsplash

 

Az ebből származó bevétel egyébként, magyarázta korábban Kiss Ambrus, hibahatáron belüli: egész Budapestet nézve 2023-ban nettó 1,8 milliárd forint volt, amivel kapcsolatban fontos megjegyezni azt is, hogy a rendszernek van üzemeltetési költsége, tehát a 600 milliárdos végösszegű költségvetésben nem jelentős, még ha soknak is tűnhet.

A teherautók behajtási díjrendeletét jövőbe menően semmisítették meg, tehát

2024 december 31-i hatállyal, „a következő közgyűlésnek ezen a területen feladata és szerepe van, ki kell találnia, milyen megoldást alkalmaz arra, hogy ne legyen ismét teherautókkal indokolatlan módon elárasztva a belváros”.

A megoldás kulcsa, tette hozzá Kiss, nem feltétlenül az ő kezükben van: 2022 óta készen van a jogszabálymódosítás, amit a parlamentnek el kellene fogadnia, és aminek köszönhetően a települések visszakaphatnák a jogot, hogy behajtási díjakat meghatározhassanak.

A háttérbeszélgetésen elhangzott még, hogy 

  • a főváros elindította a hátrányos helyzetű gyerekek támogatására egy rendszert, aminek köszönhetően hatezer diák jelképes, 100 forint/ fős áron eljuthat színházi előadásokra. 2326 diák már eljutott az előadásokra, amik öt színházakban folynak. Év végére teljesülhet a hatezres vállalás.
  • Kiss beszélt arról is, hogy június 16-án, vasárnap, amikor még nem is volt annyira meleg, 491 ezer köbméter volt a város ivóvízfogyasztása, a szám június 19-én, szerdán, kánikulában már 548 ezer köbméterre ugrott fel. Az előrejelzéseik szerint, ha marad a kánikula, jövő hét elejére elérhetik a 600 ezer köbmétert. A tavalyi csúcs 621 ezer volt.
  • Arról kevesebb szó esik, jegyezte meg, hogy a Fővárosi Vízművek 12 olyan település esetében is besegít – Visegrádtól Ercsiig, Gyömrőtől Érdig –, ahol állami szolgáltató van, de víz már nincs elegendő. Ez a felhasznált vízmennyiség máris 11 százalékát jelenti.
  • Kiss beszélt arról is, hogy hajléktalan ellátó rendszerben az elmúlt években erőfeszítéseket tettek arra, hogy az ilyen időszakokra tekintettel a szállásokon legyen legalább egy klimatizált szoba, ahol bárki hűsölhet. 2020-ban még nulla ilyen szoba volt a városban, mostanra 55 ilyen helyiség, és nyár közepére elérik a 99-et.
  • A közgyűlésen döntöttek már a családon belüli erőszak megelőzéséről szóló stratégia elfogadásáról. Akkor is ígérték, hogy cselekvések is társulni fognak hozzá: ennek keretében megalakult az Áldozatvédelmi Fórum, és létrejött két munkaszervezet, az esetmegbeszélő munkacsoport és a szakmai ajánlásokkal foglalkozó munkacsoport.

(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)