A főváros hat moziját, a Művészt, a Puskint, a Toldit, a Kinót, a Tabánt és a Corvint üzemelteti a Budapest Film Zrt., de az elmúlt négy évben, egymás után nyitottak nyaranta kertmozikat is. A Városháza udvarán is, ahol május 30-tól kezdődően ismét indul a mozizás. A Budapest Film Zrt. vezérigazgatójával a mozik létjogosultságáról, a közönség igényeiről, a forgalmazás újjáéledéséről beszélgettünk, de szóba kerültek a „budapestfilmes" nézők is.
– Nemrég robbant a hír: ismét lesz filmszemle és nemzetközi filmfesztivál is Budapesten, a Corvin moziban.
– Nem egészen másfél éve ünnepeltük a Corvin 100. születésnapját: ez az egyetlen olyan mozi a fővárosban, de az országban is, amely eleve mozinak épült és a 100 év alatt mindvégig annak is használták. Méghozzá úgy, hogy egyszer sem kellett nevet változtatnia – ez ritkaságnak számít. Az állandóság szimbóluma ez a mozi, ezt az állandóságot szeretnénk mi is megőrizni: a Corvinról kialakult képet szeretném egy kicsit a közönségfilmes-blockbusteres irányból elvinni az eseményalapú mozi, a fesztiválpalotai szerepkör irányába.
Az elmúlt évben a Corvin megkétszerezte a filmes rendezvényeinek számát, és terveink szerint még több ilyen lesz, a naptárunk már 2025-re is kezd megtelni.
Ezt a hatalmas, egytermes mozit 1996-ban úgy újították fel, hogy hattermes lett. Ez volt az első multiplex az országban, az igazi nagy közönségfilmeket itt lehetett először látni. Azóta rengeteg bevásárlóközpont épült, mindegyik lényegében egy mozi köré épített butikhalmaz. A Corvin másik úton indul el ebben a versenyben, ez lesz a helyszíne például a 2025-ben újra megrendezendő Magyar Filmszemlének is.
– Ez nagy eredmény, mert a Corvin nehezen találta a pozícióját, sokáig lógott a levegőben az eladása is.
– Az biztos, hogy ez szóba se kerülhet, amíg én vezetem a céget. Nem vagyonkezelőnek jöttem, hogy mozikat adjak el, hanem azért, hogy a mozikultúrát minél tovább megőrizzük a budapestieknek. Az elmúlt 30 évben sorban zártak be a szebbnél szebb mozik a fővárosban, ez a hat maradt meg. Nagyon kell rájuk vigyázni, mert egy mozibezárást általában nem lehet visszacsinálni. Újranyitás például úgy lehetséges, hogy a Budapest Filmmel folyamatosan kertmozikat létesítünk olyan helyszíneken, ahol van rá közönség. Én valahogy úgy vagyok bedrótozva, hogy bármely helyszínben azonnal a potenciális mozit veszem észre. Így lett 2020-ban, a koronavírus első nyarán a Hunyadi téren és a Teleki téren is kertmozi, amelyeket nem sokkal később követett a Városháza Kertmozi és a Bikás parki vetítéssorozat. Nagy örömömre a külső kerületekben legalább alkalmilag tudunk mozivetítéseket vinni a közönségnek, vetítünk Rákospalotán, Pestújhelyen, Pesthidegkúton a Klebelsberg Kultúrkúria parkjában vagy a Klauzál téri Vásárcsarnokban. De csináltunk Vízimozit a városligeti csónakázó tóval együttműködésben Budapest 150. születésnapjára.
Volt vetítésünk az állatkertben is, és már hagyomány, a Széchenyi fürdő termálmedencéjében, a nyári estéken nyakig a vízbe merülve lehet filmet nézni.
Legalább 15-20 olyan helyszínen építettük fel az elmúlt években a felfújható mozivásznonunkat, ahol korábban nem volt mozi. A Margitszigeti Atlétikai Centrum csodálatos gyepén Mozisziget néven indítottunk programot az európai kulturális intézetekkel, nagykövetségekkel közös szervezésben. A közönség azonnal tudta, hogy egy ilyen helyszínt hogyan kell használni, már a legelső vetítésre is piknikpokróccal, piknikkosarakkal érkeztek, azonnal belakták a teret. Így tényleg sokkal izgalmasabb, élményszerűbb a mozizás.
– Május 30-tól ismét megnyílik a Városháza kertmozija. Mire számíthatnak a nézők?
– A Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál vetítéseivel indulunk május 30-án, majd június 20-tól a nyári szünet kezdetétől ismét a legfrissebb mozifilmekkel várjuk a nézőket. Idén már a Városháza Park szomszédjaként üzemel a mozi, így a műsor tervezésekor a futball Európa-bajnokság meccseit is figyelembe kell vennünk, hiszen nem lehet az egyik udvaron meccset, a másikon meg művészfilmet nézni.
– Más filmeket szeret a kertmozi közönsége?
– A Széchenyi fürdő valamiért vonzza a szórakoztató és zeneileg is felpezsdítő filmeket, a Hunyadi tér közönsége szereti a nemzetközi filmkülönlegességeket – nagyon sok követség van a környéken, ezeket az Eötvös10-zel együttműködésben szoktunk megkeresni ilyenkor. A Városháza mozija azért különleges, mert oda nem egy mobil projektort telepítünk ki, hanem valódi mozigépet, ami lehetővé teszi, hogy a legújabb premier filmeket vetítsük. 2023 nyarán mindenki „Barbenheimer” lázban égett: a Városháza udvarán mindkét filmet meg lehetett nézni. Tulajdonképpen a meglévő 22 mozi termünk tetejébe egy huszonharmadikat is nyitottunk a Városháza udvarán, és úgy látom, hogy ott is a jellegzetes „budapestfilmes” néző jelenik meg, akit egyébként ősztől tavaszig, de talán még nyáron is látunk a Művészben, a Puskinban vagy a Toldiban.
– Miről lehet felismerni a „budapestfilmes” nézőket?
– Képzelje, beszélgetek velük! Egy kertmoziban minden este fel kell fújni a mozivásznat, ki kell pakolni a széket, így
a nézőkkel tudunk kicsit beszélgetni a vetítés előtt, és után, amikor el kell pakolni.
Ebből lehet tudni nem csak azt, hogy ők milyen filmeket szoktak nézni, hanem azt is, hogy mit szeretnének látni majd a jövőben.
– Vagy legközelebb a kutyájával akar moziba jönni!
– Az egyik városházi vetítésen megjelent valaki kutyával, mire kiderült, hogy a Városháza egy hivatal, amelynek a házirendjében szerepel, hogy a területére, így az udvarára sem lehet kutyát bevinni. A rendész kollégák szomorúan, de jelezték, hogy erre nincs most lehetőség. Úgy oldottuk meg a helyzetet, hogy megígértem a gazdájának, hogy a vetítés alatt vigyázni fogok a kutyára, úgyhogy a Városháza kapujában üldögéltünk 90 percet. Úgy, hogy közben a kutya rálátott a nézőtéren ülő gazdájára, így nem esett pánikba. Nagy sikernek élem meg, hogy azóta megváltoztatták a a házirendet, most már be lehet hozni kutyát is a Városháza területére, úgyhogy járulékosan a mozinak mindenféle haszna van a világban!
– A másik nagyon kritikus dolog a kertmozi esetében az időjárás, és nemcsak az eső, hanem a szél is az ellenségük a felfújható vászon miatt.
– Már névről ismerem a Meteorológiai Szolgálat emelt díjas számán jelentkező munkatársakat, mert naponta többször szoktam velük konzultálni, és ők is tudják, hogy „Ja! A kertmozi?”, amikor olyasmit kérdezek tőlük, hogy mennyi az esélye annak, hogy aznap este 8 és 11 között a Margitsziget déli felén lesz-e eső vagy 30 km/óránál erősebb széllökés. Ez a felfújható vászon nagyon könnyen telepíthető, de eléggé kitett a széljárásnak.
– A kertmoziban lazábbak az emberek?
– Amikor megkapjuk a kertmozi használati jogát, mindig azt kérdezik meg először, hogy „ki fog utánatok takarítani?”, erre azt mondjuk, hogy mi magunk. Ezt azért vállalhatjuk ilyen lazán, mert valójában alig van vele dolog. Én nem tudom, hogy csinálják a budapestiek, de sem a Margitszigeten, sem a Városházán, sem a Hunyadi téren nem hagynak maguk után a szemetet. Vigyáznak a környezetükre. Én magam lepődtem meg a legjobban, amikor beállítottam 2-3 kollégával együtt, hogy majd fél órán keresztül kell szedni a szemetet. Erre azóta sem volt szükség. Szeretném azt hinni, hogy mivel a Budapest Film profilja egy picit eltér a kommerszebb iránytól, egy kicsit emeltebb gondolkodású nézőt tud bevonzani, aki megtiszteli a filmet, meg egyáltalán a mozit azzal, hogy megfelelően viselkedik.
– Úgy tudom, a Budapest Film közönsége érzékeny arra is, hogy mennyi reklám van egy film előtt, miközben egy plazában bevett dolog, hogy a film előtt 20-25 percig reklám megy.
– Én azt gondolom, hogy ennek a hat mozinak nem az a funkciója a város életében, hogy túlterhelje a film előtti reklámokkal a nézőket. A főváros azért tartja fenn ezeket a mozikat, azért kapunk működési támogatást, hogy ezek a mozik az eredeti funkciójukban maradjanak meg. Ez egy olyan előny, amit a lényegében a főváros biztosít a moziba járó budapestieknek.
– Reklám nincs, de büfé azért van.
– Van olyan helyszínünk is, a Toldi mozi esetében, ahol az előtérben működő Toldi klub önálló életet él a főváros alternatív életében, de a Kino kávézója is ilyen. Szeretném azt a tendenciát meglovagolni, hogy a koronavírus-járvány óta picit színházszerűbb élmény lett a moziba járás,
és hát a színházba sem szoktunk Duna kavicsot ropogtatva beülni. Nem látom, hogy egy mozifilmre miért kéne, de természetesen nem tudjuk megakadályozni ebben a nézőket.
Az egyik híres elődöm, Port Ferenc kézzel-lábbal tiltakozott a popcorn ellen, nagyon nem akarta, hogy lehessen kapni a Budapest Filmes mozikban. Végül ő maga adta be a derekát, és ezzel kieresztették a szellemet a palackból, a nézők nagy része sajnos igényt tart rá. De gondolkodom azon, hogy úgy hirdessünk meg egyes vetítéseket, hogy nem lehet bevinni rágcsálnivalót.
– A Budapest Film nemrég visszatért a forgalmazói piacra is. Ez azt jelenti, hogy nem csak a filmek vetítési helyszínéül szolgáló mozikat üzemeltetését végzik, hanem egyes filmek országos forgalmazását is. Legutóbb például a Kálmán-napét.
– A Budapest Film hőskorában az egyik legjelentősebb művészfilm-forgalmazó volt Magyarországon. Tarantino, Wong Kar-wai, Almodóvar filmjeit is a Budapest Film hozta be. Ez a filmvagyon 2010-ben egy külföldi cég tulajdonába került, úgyhogy amikor az üzletágat felélesztjük, akkor a nulláról kell újrakezdenünk. Nekem stratégiai feladatom, hogy a forgalmazási üzletágat visszahozzuk, de időközben nagyon sok jó forgalmazó lépett a piacra, akik nagyszerű filmekkel betöltötték azt az űrt, amit a Budapest Film kilépése okozott. Nagyon örülünk annak, hogy vannak olyan igazán nagy filmes alkotók, akik önhibájukon kívül most független filmeket készítenek.
Nyilván önmagában az egy rossz dolog, hogy Hajdu Szabolcs nem kap lehetőséget, az viszont nagyon jó, hogy a Budapest Film a most futó Kálmán-nap, és a folytatása, a szeptemberben érkező Egy százalék indián büszke forgalmazója tud lenni.
A forgalmazás azt is jelenti, hogy egy filmnek a külföldi és magyar vetítési és felhasználási jogait egy adott időszakra lekötjük, és gondoskodunk a terjesztéséről az egész országban. Ez nagyon sok promóciós és gyártási költséggel jár, 5-10 ezer néző alatt nem is lehet kigazdálkodni az árát. Úgyhogy emiatt mégis boldogok vagyunk, hogy vannak olyan független filmek Budapesten, amelyeknek van közönsége, mint a Magyarázat mindenre. Egy másik módszerrel is színesítjük a kínálatunkat: havonta-másfél havonta a CineKorda program keretében egy-egy vetítésre hozunk be különleges filmeket a város legjobb mozitermébe, a Corvin mozi Korda termébe. Ezeket nem lenne értelme klasszikus forgalmazásban bemutatni, de eseményalapon 4-500 embernek mindenképpen szeretnénk biztosítani azt az élményt, hogy mozivásznon láthatja ezeket a különleges filmeket.
– 2020-ban választották a Budapest Film élére: ambiciózus tervekkel vágott bele a munkába, hogy aztán rögtön minden mozit be kelljen zárni a koronavírus miatt. Hogyan gondol vissza erre?
– Az a szerencsém, hogy több mint 20 éve szervezem az Anilogue filmfesztivált, és szerintem ennek köszönhetően volt sikeres a vezetői pályázatom is. Pontosan ismertem mindenkit a mozisok közül, tudtam, hogy a Művész mozi gépházában melyik konnektor hol van. Emellett a fesztiválszervezés folyamatos válságmenedzselés: az előre nem látható helyzetek mindenáron való megoldásáról szól. 2020. február 1-jével neveztek ki a Budapest Film élére, és március 16-án be is zárt az összes mozi. Összesen nyolc hónapig nem tudtunk egy kockát se vetíteni. Erre hoztuk létre, és 2020. április közepén már el is indult a budapesti távmozi szolgáltatás, amely a leghűségesebb nézőink számára helyettesítette a közösségi filmélményt.
Most szerencsére nagyon jó filmek vannak műsoron, így azt mondhatom: nagyon sokan visszatértek a mozikba.
Folyamatos kérdés volt, hogy a Covid alatt a nézők mennyire szoktak rá vagy szoktak át a streamingre. Örömmel jelentem, hogy a mi mozijainkban nagyon szép eredmények vannak. Annyi változott a 2020 előtti időkhöz képest, hogy a nézők sokkal inkább eseménynek tekintik a a mozizást, a „moziba megyek” nem csak azt jelenti, hogy megnézek egy filmet. Nálunk kiemelt ünnep a film és a néző találkozása a moziban.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)