Budapestnek nem Európa legmagasabb épületére van szüksége, hanem Európa legmagasabb várható élettartamára, sokkal egészségesebb városra, a lakhatási válság felszámolására és Lakóparkra. Ezt Karácsony Gergely mondta a Szikra Mozgalom Rákosdubaj beruházás elleni tüntetésén. Cikkünk frissült.
Szeretnénk közös otthonunkat felkészíteni a 21. századra. De van egy akadálya ennek. Az a politika, ami gyűlöli ezt a várost és nem ért semmit sem a lakhatási, sem a klímaválságból, nem ismeri a közérdeket, csak a magánérdeket. Ezt Karácsony Gergely főpolgármester mondta a Rákosdubaj beruházás elleni tüntetésen.
A demonstrálók a Kodály körödön gyülekeztek, majd fáklyákkal a kezükben vonultak az Alkotmány utcába, az Építési és Közlekedési Minisztérium épülete elé. A tüntetést Sudár Orsolya zuglói polgármesterjelölt, Jámbor András József- és Ferencváros országgyűlési képviselője és a Szikra Mozgalom szervezte.
- Budapestnek nem Európa legmagasabb épületére van szüksége, hanem Európa legmagasabb várható élettartamára, sokkal egészségesebb városra, a lakhatási válság felszámolására és Lakóparkra – mondta Karácsony, aki arra szólított fel, hogy akadályozzák meg a beruházás létrejöttét.
Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke szerint Rákosrendezőn 8-10 ezer otthon épülhetne budapestieknek, továbbá lehetne ott közpark is. Sudár Orsolya, a Szikra Mozgalom alapító tagja azt mondta: egy ország nem abban méri a fejlettségét, hogy hány felhőkarcolója van, hanem abban, hogy mindenkinek van-e tető a feje fölött.
Perlaki-Borsos Noel az Egységes Diákfront képviseletében azt mondta: Rákosrendező nem mini-Dubaj, hanem a magyar állampolgárok lehetősége otthonra, közparkra, közintézményekre.
Előkészítik a terepet
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt hét szerdán jelentette be, hogy megállapodás született a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubajról a magyar kormány és az Egyesült Arab Emírség között, melynek keretében ötmilliárd eurós beruházással új városrész épülhet a Rákosrendező vasútállomás környékén - erről itt írtunk korábban.
Az RTL Híradó a megállapodás napján számolt be róla, hogy több család harminc napot kapott a kiköltözésre Zuglóban, miután a MÁV felmondta a bérleti szerződésüket.
Vannak, akik három évtizede laknak a MÁV szolgálati lakásaiban, és fogalmuk sincs, hova költözhetnének ilyen rövid idő alatt, de a felmondólevél alapján harminc napjuk van a kiköltözésre, különben polgári peres eljárást indít ellenük a vasúti társaság, és ennek költségeit is rájuk terhelik.
A MÁV ezzel kapcsolatban a portálnak úgy reagált: a vasúttársaság a lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni a bérlőknek, bérlemény csereajánlatok felajánlásával. Várnai László, a CivilZugló Egyesület önkormányzati képviselője azonban felháborítónak tartja, hogy a kilakoltatásokkal kezdenek, miközben szerinte pontosan tudható, hogy még hosszú ideig nem fog érdemben semmi történni a területen.
A 444.hu viszont arról számolt be, hogy heteken belül nekieshetnek Rákosrendezőnek és lebontják a védett állomásépületet is.
Vitézy Dávid, az Orbán-kormány volt államtitkára, főpolgármester-jelölt levelet, kilenc oldalas szakvéleményt írt Lázár János miniszternek az ügyben. A Népszavának azt mondta, a levélben rögzítette, hogy megfizethető lakásokra, legalább 25 hektáros közparkra és jelentős közlekedési fejlesztésekre lesz Rákosrendezőn szükség. Vitézy korábban is bírálta a beruházást, de megszólaltak az ügyben a Városháza szakemberei is. Erről itt írtunk.
Ugyanakkor Lázár János tavalyi sajtótájékoztatóján emelte a tétet, szerinte nem mini, hanem Maxidubajt építenek Rákosrendezőn.
Erre rímel, hogy nemrégiben a 24.hu arról írt, hogy
Mohamed Alabbar, a maxi-Dubaj néven ismertté vált projekt befektető tulajdonosa szerint Európa legmagasabb tornya lehet a Rákosrendezőn épülő felhőkarcoló.
A belgrádi példa
Korábban írtunk róla, hogy az arab befektető a szomszédos Belgrádban a kormány támogatásával már lassan egy évtizede építi a hatalmas ellentmondásokkal övezett úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt. Ott többek között luxuslakásokkal, egy 168 méteres Kula Belgrade névre keresztelt toronnyal és Európa legnagyobb bevásárlóközpontjával gazdagodik a szerb főváros a Száva partján. A projekt indulása kísértetiesen hasonlított ahhoz, mint ami most Budapesten zajlik.
Karácsony Gergely nemrég Belgrádban járt, hogy megnézze az ottani beruházást. A Facebookon erről így számolt be:
A város belső területeinek hőmérséklete drasztikusan megugrott, nyaranta akár 2-3 fokkal többet mérnek a negyed felhúzása óta. A leaszfaltozott területek hőcsapdaként működnek, és a magas épületek falként magasodva fogják le a friss szelet a folyókról. „Lejutni a folyópartra” – ez volt a fejlesztés egyik nagy ígérete a belgrádiak számára, de ez nem valósult meg. Kijelölt helyeken nézni lehet a vizet teraszokról, de közel kerülni hozzá és megérinteni sehol nem lehet. A teljes tervezés a nyilvánosság kizárásával zajlott, egyedül a toronyház és a bevásárlóközpont terveire volt pályázat, de ennek a híre sem jutott el a szerb szakmához.
Parkváros-koncepció
Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-videóban erősítette meg, hogy Rákosrendező egy remek fejlesztési terület, ami Budapest aranytartaléka, ha megfelelően van kihasználva.
Az elmúlt években Budapesten folyamatosan csökkent, míg az agglomerációban folyamatosan nőtt a népesség, ami Karácsony szerint mindenkinek rossz. A legjobb mindenkinek az lenne, ha Budapesten tudnának megfizethető lakhatást biztosítani a fiataloknak – véli, ehhez pedig szerinte pont az ilyen Rákosrendezőhöz hasonló rozsdaövezeteket kellene fejleszteni.
A főváros Parkváros-koncepciót támogat a kormány mini-Dubaj szerű millenniumi városközpontja helyett, ezért a főpolgármester most arra kér mindenkit, hogy mondja el a véleményét a második Fővárosi Lakógyűlés keretein belül arról, hogy mi valósuljon meg Rákosrendező területén.