A kormány kompromisszumra törekszik, a budapestiekkel szemben nem fog szabad utat adni a Rákosrendező pályaudvar mellé elképzelt, mini-Dubajként elhíresült projektnek. De új városközpont lesz a területen. Erről Lázár János miniszter beszélt. Sajtóhírek szerint a terv része lenne egy felhőkarcoló is, ami az ötlet kritikusai szerint elrondítaná a Hősök terét is.
„Mindenkit nyugalomra és türelemre intenék a kérdéssel kapcsolatban, ahhoz, hogy
itt bármilyen beruházás legyen, egyelőre semmiféle anyagi föltétel és jogi föltétel nem adott.
Egyelőre nincs miről tárgyalni, és nincs miről beszélni. Előkészítő anyagok készültek, amiket tőlem elvárt a kormányzat, és nemzetközi befektető keresése indult meg ezzel a területtel kapcsolatban” – mondta Lázár János miniszter a sajtóban mini-Dubajként futó befektetéssel kapcsolatban az Építési és Közlekedési Minisztériumban tartott sajtótájékoztatóján.
Mint folytatta, sem az előkészítő anyagokra nem került pont, sem a nemzetközi befektetővel nem egyeztek meg eddig aláírásról. A miniszter azt mondta, amennyiben ezek megvannak, és az ingatlantulajdonos magyar államnak is megszületik a végső döntése, hogy szeretné-e Rákosmezőn elkölteni az adófizetők 400 milliárd forintját (a terület föltárására, rehabilitációjára, újjáépítésére), és ha megtalálják a befektetőt, aki hajlandó további 5 milliárd eurót elkölteni, akkor lesz miről beszélni Karácsony Gergely főpolgármesterrel, valamint az érintett kerületek polgármestereivel.
„Annál nagyobb garanciát, minthogy a miniszterelnök úr megbízásából most ideálltam a magyar sajtó elé, válaszoltam az önök kérdéseire, elmondom azt, hogy a budapestiekkel szemben nem fogunk építeni, és a kompromisszumra törekszünk, nem tudok adni. Ez a magyar politikában elég sokat ér” – magyarázta Lázár.
A mini-Dubajjal kapcsolatban ennek megfelelően sok konkrétum nem derült ki. Lázár János építési és közlekedési miniszter a magánbefektető személyét sem szerette volna megnevezni, bár – mint megjegyezte – szerinte a sajtótájékoztatón elég pontosan körülírta, amikor többek között azt elárulta róla, hogy a semmiből tud városokat, városrészeket felhúzni.
Az sem derült, hogy – szintén a megjelent hírek szerint – lesz-e felhőkarcoló a területen.
Lázár ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ősbűnt már elkövették, a MOL-tornyot ő személy szerint továbbra is tájsebnek tartja, úgyhogy a téma egy vitát szerinte megérhet, bár – mint ezúttal is hangsúlyozta – még mindig nem tart itt az ügy, ennek megfelelően nem is kötelezték el magukat.
Egy ilyen nemzetközi megállapodás létrehozása egyébként minimum félév, ami azt jelenti, folytatta Lázár, hogy a beruházás részleteit csak 2024 második félében dolgozhatják ki. A MÁV-terület szennyezés-mentesítését viszont, mint ingatlantulajdonosnak, kötelességük is lenne megkezdeni – függetlenül attól, hogy a területen milyen beruházás lesz. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor 3-4 éven meg kell valósulnia a beruházásnak, hiszen a befektető is pénzt akar keresni vele.
Lázár egyébként nem a beruházás színvonala miatt aggódna, hanem azért, mert
nem elképzelhetetlen, hogy az új városközpont akár további tízmillió turistát is vonzhat a fővárosba.
A miniszter a sajtótájékoztató elején is Új Millenium városközpontként hivatkozott rá. Mivel szerinte a személye garancia rá, hogy középszerű dolog nem épülhet, és Orbán Viktor miniszterelnök is ezt kérte tőle, akkor már legyen inkább maxi-Dubaj. Egy úgynevezett Millenniumi Városközpontja legalább már van Budapestnek, az egykori Duna-part Teherpályaudvar helyén az elmúlt 25 alatt kiépült, a TriGránit által fejlesztett terület, aminek 2022-ben adták át az utolsó ütemét.
Mini-Dubajról álmodnak
A VSquare nemzetközi oknyomozó portál november 24-én írt róla, hogy a Burdzs Kalifát is építő dubaji milliárdos a Mol-toronynál is magasabb, 220-240 méteres felhőkarcolót építtetne Rákosrendező vasútállomás közelébe. Az Emaar Properties nevű vállalat nemcsak egy toronyházzal vetetné észre magát Budapesten, hanem a VSquare megfogalmazása szerint
egész „mini-Dubajt” álmodott a jelenleg a MÁV, vagyis a magyar állam tulajdonában lévő területre.
A hírlevélben arról írtak, a tárgyalások már előrehaladott állapotban vannak a kormány és a Mohamed Alabbar, az Emaar Properties között. A VSquare forrásai szerint Alabbar jó kapcsolatot ápol Dubaj uralkodójával, aki nem sokkal ezelőttig az egész Egyesült Arab Emírségek elnöke volt, ezért aztán, magyarázta a portál, amikor a kormány az Emaarral tárgyal, lényegében az Emírségekkel tárgyal.
A Telex nem sokkal később megszerezte október 25-i kormányülésre szánt, nem nyilvános kormányzati előkészítő dokumentumot, amiben már szerepelnek az arabokkal való megállapodás részletei. Ahogy a lap írja, az arab ország által kijelölt cég versenyeztetés nélkül, de piaci áron venné meg a Rákosrendező területének nagy részét, amin
egy körülbelül 5 milliárd eurós (átszámolva 1900 milliárd forintos) beruházást hajtana végre.
A kormány a szerződés részeként vállalná, hogy a környéken több, korábban amúgy is tervezett infrastrukturális beruházást megvalósít – a részletekről ide kattintva olvashat.
Az előterjesztés egyik pikáns részlete, mint a Telex megfogalmazta, hogy a kormány a fővárossal csináltatná meg a vállalt infrastruktúra-fejlesztéseket, miközben Karácsony Gergely főpolgármesteréket meg sem kérdezték arról, hogy szeretnék-e a projektet. Azt viszont a dokumentum is felveti, hogy a fővárosnak valószínűleg nem lesz pénze a körülbelül 300 milliárd forintnyi fejlesztésre, így az államnak vagy támogatnia kell az építkezést, vagy magára kell vállalnia ezeket a feladatokat.
Ahogy minden, a témával foglalkozó cikkben felvetették, a Rákosrendező területére építendő torony radikálisan átalakítaná a főváros látképét, egy ide épített 200 méternél is magasabb torony ugyanis
a tér szobrai és az Andrássy út épületei fölé magasodna.
Ezek megőrültek?
„Fogom a fejem. Ezek megőrültek!?” – tette fel a költői kérdést Karácsony Gergely főpolgármester a hírre reagálva. „A világörökség részét képző, a honfoglalás ezeréves évfordulójának emléket állító emlékmű mögé ormótlan, az ég felé ágaskodó tájidegen tornyokat szeretnének növeszteni!? Pont a mi hűde nemzeti, konzervatív kormányunk emel a hét vezér fölé a Gábriel arkangyalnál hatszor magasabbra törő felhőkarcolót?! Épp elég baj, hogy a MOL-torony már ott éktelenkedik a gyönyörű dunai panorámában, de ez a monstrum közel kétszer akkora lenne, a Hősök terétől alig kőhajításnyi távolságban” – írta Facebookon a főpolgármester.
A Szikra Mozgalom pedig napokon belül több mint ezer aláírást gyűjtött a mini-Dubaj projekt ellen. „Követeljük a megválasztott képviselőinkkel az átfogó egyeztetést! Követeljük, hogy a kormány dubaji milliárdosok helyett a magyar emberekre költse az adófizetők pénzét!” – mondta Sudár Orsolya, a Szikra Mozgalom zuglói szervezője november 28-a este a Rákosrendezői rozsdaövezetnél. Sudár szerint
a projektre szánt 300 milliárd forint elegendő volna közel 8 ezer lakás megépítésére, vagy Zugló összes háztartásának szigetelésére.
A Telex a fejlesztésekkel kapcsolatban egyébként megjegyezte, hogy projektek között nincsen nagy újdonság, a kormány most részben azokat a terveket porolta le, amelyeket évekkel ezelőtt még a Vitézy Dávid és Fürjes Balázs vezette Budapesti Fejlesztési Központ dolgozott ki. A tervek szerint mind a magyarok infrastruktúra-fejlesztése, mind az arab építkezések 2024 és 2030 vagy 2032 között zajlanának. Körülbelül tíz év múlva lenne tehát kész a Hősök tere mögött álló, több mint 200 méteres felhőkarcoló is.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a november 30-i, csütörtöki kormányinfón, hogy tárgyalt a kormány a „mini-Dubajról” szóló minisztériumi előterjesztésről. Horváth Csaba, Zugló polgármestere egy nappal korábban, a Fővárosi Közgyűlés november 29-i, szerdai ülése előtt felszólította a kormányt, hogy tárgyaljon az illetékes zuglói önkormányzattal Rákosrendező fejlesztéséről. „Az elmúlt tíz év arról szólt, hogy
a zuglóiak feje fölött újabb és újabb monstrumokat telepítettek Zuglóba, ami egyébként Budapest legzöldebb kerülete”
– mondta Horváth. Szerinte Zuglónak nem „mini-Dubajra”, hanem zöldfejlesztésekre van szüksége, ezért szeretné, ha a sajtóban megjelent terveket elvetnék. Gulyás egyébként a konzultáción elismerte, hogy a beruházásterv ügyében konzultációra van szükség a kerületekkel és a fővárossal is, nincs kőbe vésve, hogy ez a beruházás meg fog valósulni. A miniszter kitért arra is, hogy Lázár János építésügyi miniszter mindent el fog majd mondani a beruházástervről, így jutottunk el mostani, december 4-i, hétfői háttérbeszélgetéshez.