Kritizálta Lázár János miniszter elképzeléseit a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubaj ügyében Vitézy Dávid volt államtitkár. Több pontban is megismételte Karácsony Gergely állításait, azt írta, hogy budapestieknek is szóló, vegyes funkciójú, zöld, élő, minőségi közterületekkel és funkciókkal teli negyedre van szükség, nem turistalátványosságra. A vitához hozzászólt Budapest főtájépítésze és főépítésze is.
Vitézy Dávid is beszállt a Rákosdubajként elhíresült fejlesztés körüli vitába. A közlekedési szakember, egykori államtitkár elsősorban a Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagált Facebook-bejegyzésében. A Vitézy által vázolt gondolatok első két pontja szinte teljesen megegyezik Karácsony Gergely szintén hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakkal.
Mint Budapest főpolgármestere akkor elmondta, Rákosrendezőre lakóövezetet terveznek 10 ezer lakással, hogy ezzel is enyhítsék a főváros lakáséhségét. Vagyis itt van az, amit Vitézy hiányolt Lázár Jánostól: „a valós kérdés, és erről valójában alig esett ma szó, hogy milyen funkciójú városnegyed épülne ide”. Ráadásul a közlekedési szakember is azt írja:
kizárólag a turizmus növelésére fókuszáló fejlesztésre nincs szükség, új lakóterületekre és új városi parkra annál inkább.
És végül is az egykori államtitkár egyetért a budapesti városvezetéssel, ugyanis, mint írta, „a budapestieknek is szóló, nekik is vonzó, vegyes funkciójú, zöld, élő, minőségi közterületekkel és funkciókkal teli negyedre van szükség, nem turistalátványosságra”.
Eközben Vitézy arra is felhívja a figyelmet, hogy ennek kereteit nem arab befektetők, hanem a főváros, a kerületek és a kormányzat (mint jelenlegi tulajdonos) dolga kialakítani.
Karácsony Gergely ugyanerről beszélt, amikor azt mondta, hogy jelenleg rossz a sorrend: ugyanis a kormány először akar államközi szerződést kötni a kivitelezésről, és ezután válna véglegessé a fejlesztés iránya.
A rossz sorrendet pedig maga is így javítaná: először idehaza kell megállapodni arról, hogy mit is akarunk valójában, ezután találjuk meg hozzá a kivitelezőt – egyúttal leszögezte, hogy nem zárkóznak el a külföldi befektetők elől.
Vitézy második pontjában a közlekedésről beszél, amely a villamoshálózat és a vonatközlekedés fejlesztését, valamint a kisföldalatti meghosszabbítását javasolja. Ugyanúgy, ahogy sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely is tette.
Végül Vitézy Lázárnak címezve megjegyzi:
A vasút nem autópálya, jó lenne, ha olyanok döntenének és beszélnének a legfontosabb stratégiai kérdésekről, akik ezt értik. Vagy már legalább valaha megismerkedtek Magyarország vasúti térképével.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze Vitézy szinte valamennyi mondatával egyetért, de - mint a közlekedési szakember posztja alá írta - úgy véli, a magassági kérdés fontos és „nem mindegy tényező”. Szerinte a szintterület határozza meg, hogy közlekedésileg, közműben, alapszolgáltatásokban és zöldterületileg működhet-e jól egy ilyen városi alközpont vagy sem. A túl sűrű beépítéssel mindent el lehet rontani, ezért a magassági kérdés nem ízlés vagy esztétikai kérdés. Bardóczi úgy fogalmazott, hogy a mohóság mindig benyújtja a számlát, amit a városlakók és az önkormányzatok fizetnek meg. A nagy mohóságnak pedig súlyos az ára – tette hozzá.
A főtájépítész úgy véli, „a sínek felett zöldíteni fenntarthatatlan botorság. A Vasúttörténeti park mellett, a Rákos-patakkal integrált, a városrészt kiszolgáló parkban gondolkodni: élhetőségi alapkérdés”.
Szerinte pont ezeket a kérdéseket kellene tisztázni, még mielőtt a befektető álmodik olyat, amibe belerokkanhat a város. „A terület az M3 bevezetővel egyébként is terhelt területnek számít. Csak masszív közösségi közlekedés fejlesztéssel, ami előbb realizálódik, mint a beépítés, kezdhető meg itt bármilyen beépítés” – írja Bardóczi.
Erő Zoltán Budapest főépítésze egyetért Bardóczival, de hozzátette azt is, hogy ő a városképi hatást sem becsülné alá. És ezt szerinte nem lehet az "ősbűnnel" menteni.
(Kiemelt kép: Képszerkesztőség/Ancsin Gábor)