Akik hozzánk hasonlóan elgondolkodtak azon, hogy mi lehet a ferencvárosi atlétikai stadionnal, miért állnak még mindig munkagépek ott, és hogy a közeljövőben igénybe lehet-e venni a sportparkot, azoknak Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere adott választ.
Ahogy a polgármester is írja, stadion építéséhez a kerület és a főváros is csak azzal feltétellel járult hozzá, ha a világbajnokság után a környéket végül a város lakói is ki tudják használni.
Ahogy Baranyi többször is elmondta:
Az eredeti tervek szerint atlétikai vb helyszíne csak egy nagy stadion lett volna térkővel és aszfalttal, a Duna-parti részt pedig a köz számára használhatatlanná tették volna.
Amikor a terveket bemutatták nekik, azokat elég határozottan elutasították.
A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (Vituki) egykori telephelyén 2019-ben megtartott bejáráson Baranyi kijelentette, hogy nem atlétikai stadiont, hanem egy tömegsportcélú központot szeretne a kerületbe, amit ferencvárosi Zöldparkként emlegetett. A Zöldpark koncepciótervében pedig szerepelt
- szoborpark,
- kutyafuttató,
- hajókikötő,
- játszótér,
- óvoda,
- kerületi szakrendelő is.
Ahogy a sajtótájékoztatón Baranyi elmondta, a szomszédos Kopaszi-gát megmutatta, milyen sokan vágynak vízparti zöldterületre, ott ugyanis évente 800 ezren fordulnak meg. Baranyi szerint a 800 ezernek is a többszöröse látogathatná a ferencvárosi területet.
A nem sokkal később megtartott Fővárosi Közgyűlésen is rögzítették, hogy csak úgy tudják támogatni a stadion építését, ha többek között olyan nyílt, rekreációs célú sportparkot valósítanak meg, ami a lakossági tömegsport-igényeket is kiszolgálja, valamint kulturális események befogadására is alkalmas.
A történethez hozzátartozik, hogy a kormány az utolsó pillanatig vacakolt, és csak egy héttel a világbajnokság 2023-as augusztusi rajtolása előtt erősítette meg írásban Gulyás Gergely, hogy a kormány betartja a megállapodást.
Baranyi közvetlenül a világbajnokság rajtja előtt a Klubrádiónak azt mondta, hogy
a fejlesztések egyik része már a stadionnal együtt megvalósult, a teljes parknak pedig augusztus 30-ig kell elkészülnie.
A stadion bejárásán egyébként Schmidt Ádám, sportügyi államtitkár is arról beszélt, hogy a világon egyedülálló panorámás futópályát alakítanak ki a visszabontott stadion karéján, amivel szeretnék elsősorban a helyieket, de a sportot szerető máshol élő honfitársaikat „idecsalogatni, hogy itt sportoljanak”.
A környezetet pedig úgy alakítják ki, hogy a fő üzenete az legyen, hogy minél több magyart rábírjanak, a sportolásra, és szabad levegőn legyenek. A világbajnokság idejére 35 ezresre kialakított stadionba később 15 ezren férhetnek be.
A kivitelező is azt kommunikálta, hogy a stadiont körülölelő, mintegy 50 ezer négyzetméteres, több száz fával és közel 18 ezer cserjével beültetett zöld terület reményeik szerint
idővel ugyanolyan népszerű helyszínné válhat majd, mint a főváros egyéb hasonló célt szolgáló területe, akárcsak a Normafa vagy a Margitsziget.
A stadion egyébként közel 250 milliárd forintba került.
Az atlétikai világbajnokság 27-én véget ért, a területet lezárták, és azóta nem sokat tudni, mi történik a területen, területtel.
Baranyi 2024 március 10-i posztja szerint a munkálatok elvileg nem állnak rosszul. Mint írja, a stadionban már építik a sportóvodát, ami 1000 négyzetméteren, egyedülálló környezetben és felszereltséggel várja a jövő bajnokait; készül a stadion tetején a nyitott futó- és görkorcsolya kör, amihez be sem kell majd menni az épületbe, ugyanis egy Duna-parti sétányról induló gyalogos és kerékpáros ökorámpán is meg lehet majd közelíteni.
A polgármester által feltöltött képek tanúsága szerint alakul a homokos plázs is, valamint több helyen folyik a fák ültetése. Baranyi beszámolója szerint készen van már a szoborpark és a szabadtéri mozi infrastruktúrája, a mászófalak helyszíne és a kutyafuttató is. Mint hozzátette, a Vituki stranddal kapcsolatos közbeszerzés is zajlik a minisztérium közlése szerint.
Baranyi megerősítette, hogy a munkálatokkal nyár végére kell elkészülnie a kivitelezőnek.
A poszt alatt érkezett egy érdekes felvetés is. Az egyik hozzászóló megemlítette, hogy évtizedekig a Vitukiban dolgozott, és vérzett a szívük, amikor lerombolták az egykor világszinten is elismert kutatóintézetet. Arról érdeklődött, hogy ők, régi vitukisok állíthatnak-e egy apró elméket az intézetnek, amivel kapcsolatban Baranyi nyitottnak mutatkozott.
(Kiemelt kép: Baranyi Krisztina facebook)