Mindenkinek tele van a hócipője a klasszikus politikai témákkal – állítja Karácsony Gergely főpolgármester. Szerinte a helyi, szakmai ügyek az igazán fontos kérdések. Ezért olyan programokkal állt elő, melyeknek célja, hogy meghosszabbítsák a budapestiek életét. Azt elismeri, hogy kell politikai vakmerőség, hogy erről beszéljen.
– Nem vállalt nagy kockázatot azzal, hogy olyan programokkal állt elő, melyeknek célja, hogy öt évvel meghosszabbítsák a budapestiek életét?
– Kultúraváltást szeretnék elérni. Vegyük komolyan az életünkről szóló közpolitikát és lépjünk túl azon a gondolkodáson, hogy nem tudjuk megváltoztatni a körülöttünk lévő világot. Nyilván nem csak egy fővárosi program végrehajtásán múlik, hogy milyen az ország lakóinak egészségi állapota. Ehhez kormányzati politika is kellene, ami nincs. Ebbe viszont én nem fogok beletörődni, mert az egyéni döntéseink mellett a lakókörnyezetünk is nagyban befolyásolja, meddig élünk.
– Azért is kérdeztem, mert azt mondta, hogy számon kérhető lesz ez az ígéret.
– Persze, kell politikai vakmerőség is ahhoz, hogy ezekről a dolgokról beszéljünk. Szeretném elérni, hogy a politika ne szimbolikus dolgokról szóljon, hanem az életünkről. Minimum tíz év kell a program megvalósításához. Ha nem tartjuk szem előtt a hosszú távú terveket, akkor elveszítjük azt az ambíciót, hogy ezt a várost jobb hellyé tegyük. Az európai nagyvárosok húsz-harminc évre előre terveznek. Szeretném, ha az összes közpolitikai lépésünket, a lakhatástól, az egészségügyi szűrőprogramokon, a klímavédelmen, a közterületek átalakításán keresztül, az emberekkel való kommunikációig annak rendelnénk alá, hogy hogyan tudunk egy egészségesebb várost csinálni.
– Budapesten 76,7 év a várható élettartam. Berlinben, Párizsban, Londonban, Madridban meghaladja a nyolcvanat. Azt mondta, népegészségügyi programokat indítanak. Miből, milyen programokat?
– Drámai statisztikák vannak: Magyarországon minden negyedik ember olyan betegségben hal meg, ami megelőzhető lett volna. Ez az elmúlt 20 évben több mint egymillió magyar elvesztését jelenti. Ezzel az uniós országok végén kullogunk. A magyar egészségügy valójában betegségügy. Arra koncentrál, hogy ha valaki megbetegszik, kapjon valamilyen ellátást. Amit aztán vagy kap, vagy nem. De az egészségügynek az egészség megőrzéséről is kellene szólnia. A fővárosi önkormányzat önként vállalt feladatként, a kormány pénzügyi támogatásával elindított egy CT- és MR-programot, mellyel a várólistákat lehet lerövidíteni. Daganatos megbetegedéseknél a korai diagnózis szó szerint élet-halál kérdés. A magyar egészségügy nem tudta teljesíteni azt a nemzetközi alapkövetelményt, hogy tíz nap teljen el a probléma azonosítása és az eredmény kiértékelése között. Ezt a programot szeretnénk folytatni. Eddig több mint 12 ezer embernek adtunk segítséget, hogy ne kelljen várnia a vizsgálatokra. Szűrőprogramokat szeretnénk elindítani a kerületi járóbeteg-ellátásokra támaszkodva. Nagyon rossznak tartom azt a lopakodó kormányzati szándékot, amely ezeket a helyi ellátásokat államosítani akarja. Láthattuk, hogy milyen minőségromlást eredményezett a kórházak, iskolák államosítása. Politikai kiállásra van szükség, hogy a kerületek megőrizhessék a járóbeteg-ellátásukat. Az atlétikai világbajnokság kapcsán a kormánnyal kötöttünk egy megállapodást, ennek köszönhetően 23 milliárd forintnyi fejlesztés történt ebben a szektorban. Sajnos, ennek az összegnek a fele még nem érkezett meg a kerületekhez. Pedig ez a pénz jár nekik.
– Tehát ehhez a programhoz kell a kormány jóindulata is.
– Inkább a rosszindulatát kellene félretennie.
– A lánchídi vitában is ez a mondat hangzott el: jár a pénz, de nem kaptuk meg.
– Az a különbség, hogy Gulyás Gergely és Pintér Sándor miniszterek most azt mondták: ez a pénz jár a kerületeknek. Ilyen mondatot a Lánchíd-vitában sajnos nem hallottunk.
– Azt is ígérte, hogy segítenek abban, hogy a szilárdtüzelésű háztartások átálljanak másfajta fűtésre. Pénzt adnak az érintetteknek, pályázatokat írnak ki?
– Sokan borzasztó nyomorban próbálnak, akár szeméttel, meleget csiholni a lakásukban – főleg a külső kerületekben. Ezzel nagy terhet rónak a levegő minőségére. Nagyjából egymilliárd forintos EU-s finanszírozású programot indítunk ezeknek a fűtési módoknak a kiváltására. Viszonylag kicsi beavatkozással nagy hatást tudunk gyakorolni a levegő minőségének javítására. A dolgot bonyolítja, hogy a legegyszerűbb megoldás, vagyis egy korszerű gázkazán nem biztos, hogy megoldást jelent, hiszen utána a gázszámla fizetése is problémát okozhat. A szakmai egyeztetések még zajlanak. Emellett a városon kívülről érkező szálló por ellen zöldítésre van szükség, a város szélén véderdő hálózatot kell létrehozni.
– Azt is mondta egy konferencián, hogy mivel kevesebb hó esett a Duna vízgyűjtőterületén, vízhiányra lehet számítani a nyáron. Hogyan készülnek erre?
– Valóban vészjósló jelzések jönnek. Ha alacsony a Duna szintje, akkor a Budapest vízellátását tápláló szentendrei és csepeli kutakban is kevesebb lesz a víz, elképzelhető, hogy korlátozásokat kell bevezetni. Az energiakrízis idején nagy nyomás nehezedett az önkormányzatokra, hogy adják át az államnak a vízszolgáltatókat. Néhányan ezt megtették, de szerintem azok döntöttek jól, akik ellenálltak és valahogy kihúzták ezt a nehéz időszakot. Mi megőriztük a közel 150 éves fővárosi vízműveket és fejlesztettük a kútjainkat, de ezt folytatni kell. Sajnos, rossz állapotban vannak a budapesti vízközművek. Vannak, ahol Budapest születése előtti csőhálózat van a föld alatt. Ezeknek szükség lenne a cseréjére. A lakossági árakhoz nem nyúlva emeltük az üzleti felhasználók díját. Ebből a pénzből remélhetőleg tudunk majd fejleszteni.
– Általában egybites kampányszövegekkel korteskednek a jelöltek, nem szakmai programokkal. Megéri szakkérdésekkel előhozakodni?
– A kampányban nyilván fel kell majd venni a kesztyűt. Bár az is igaz, hogy még nem tudom, kivel szemben. Nagyjából három hónap van a választásokig, de még nincs ellenfelem. Kegyelmi pillanatnak tekintem, hogy még eshet szó a lényegről, a szakmai programokról.
– Például a Jobbik már bejelentette, hogy Brenner Kolomán indul.
– Meglátjuk, meddig bírja. Mindenkinek tele van a hócipője a klasszikus politikai témákkal. A helyi, szakmai ügyek az igazán fontos, embereket érintő kérdések. Nehéz a mai propagandisztikus légkörben, a fekete-fehér állítások között ezekről beszélni. De nem teszek le erről az ambíciómról.
– A választáson öt szavazólapot kapnak a voksolók. Nehéz lesz kiigazodni, hiszen még az ellenzéki pártok egy része is külön indul. A jó szerencsén vagy a szavazók tudatosságán múlik majd az eredmény?
– Megszoktuk a Fidesztől, hogy minden választás előtt átalakítja a szabályokat. A ravaszkodás célja, hogy megzavarja az ellenzéki választókat. Már az is zavaró helyzet, hogy egy napon lesz az uniós és az önkormányzati választás: egyiken külön, a másikon együtt kell indulniuk az ellenzék pártjainak. Ráadásul ahhoz, hogy egy párt listát tudjon állítani, külön polgármesterjelöltekre lesz szüksége. Budapesten a masszív többség ellenzéki szavazó. Az eredmény főleg azon múlik, elmennek-e szavazni.
– A pedofil-ügy miatt elítélt bicskei igazgató kitüntetése, segítőjének államfői kegyelme, a köztársasági elnök lemondása tematizálja a közbeszédet. A városházán vizsgálóbizottság alakult az ügyben. Nem tart attól, hogy politikai vircsaft lesz a vizsgálatból, ahelyett, hogy az áldozatokról szólna a történet?
– Mit tegyen az a főpolgármester, aki egy óriási belpolitikai krízis miatt döbben rá arra, hogy az az önkormányzat, amit jelenleg ő vezet, tíz évvel ezelőtt, milyen elképesztő hibákat vétett? Hogyan tudjuk elérni, hogy ilyen újra ne történjen meg? Elolvastam az összes dokumentumot arról, hogy mi történt, és mégsem értem: hogyan fordulhatott elő, hogy minden szereplő hibázott.
– A Fidesz szerint ön már előre meghozta az ítéletet.
– Az szerintem vitán felül áll, hogy nagyon súlyos politikai hibát követett el az előző városvezetés. Szeretnék lehetőséget adni az ügy szereplőinek, hogy mondják el a saját sztorijukat. Emberek élete ment tönkre az ügy miatt, az egyikük öngyilkos lett, mert nem vették komolyan a jelzéseit. Ha nem közeledne a kampány, akkor is így tennék.
– Más téma: olcsóbb lett a Budapest-bérlet és elfogadják az állami bérleteket a fővárosban. Azt mondta, ez jó a budapestieknek, az agglomerációban élőknek. De jó-e Budapestnek? Ötmilliárd mínusz várható a fővárosban, kormányoldalon meg tízmilliárdos veszteségről szólnak a hírek.
– Számunkra az emberek a legfontosabbak. Amikor arról beszéltünk, hogy a becslések szerint ez ötmilliárd kiesést jelent, nem számítottuk azzal, hogy több bérlet fogyhat majd. Szóval várjuk ki a végét. Sokkal nagyobb összegeket sikerült kigazdálkodnunk az elmúlt években. Harminc éve az összes szakmai programban benne volt a tarifaközösség létrehozása. Minden szakértő azt mondta, teljesen abszurd ez a káosz, hogy különböző szolgáltatóknak különböző bérletei vannak. Eddig részérdekek, rövid távú pénzügyi szempontok miatt nem sikerült egységesíteni a rendszert.
– Nem a politikai szembenállás miatt?
– 2002-től 2019-ig ugyanahhoz a politikai oldalhoz tartozott a kormány és a főváros, mégsem történt semmi. De valóban van abban valami furcsa és meglepő, hogy ez az ésszerű fordulat éppen most következett be. Amikor Lázár János miniszter Debrecenben a tarifaközösségről beszélt, én nem ütöttem el élből, ahogy mindenki az ellenzéki oldalon, hanem azt mondtam, ez jó irány. Mindenki azt kérdezte tőlem, megőrültem-e. Pedig ez benne volt az én választási programomban is. Fel kell ismerni, ha valamifajta szerencsés csillagzat alatt jó dolog kezdődik.
– Mi történhetett a háttérben?
– Az ország költségvetése és a magyar közlekedés rossz helyzetben van, nyilván kellett a kormánynak egy kis politikai siker. De itt nem szabad megállni: most elfogadjuk a bérleteket és megosztjuk a bevételeket, a következő lépés, hogy közösen készítjük el a menetrendeket. A BKV és az állami szolgáltatók működését össze kell hangolni. Ehhez egy regionális BKK-ra lesz szükség. Emellett fejlesztések kellenek, az állami HÉV-ek például borzasztó állapotban vannak.
– Március 15-én civilekkel lép színpadra. Tudatos, hogy távol tartja magától a pártpolitikusokat? Már az influenszerek Hősök terén tartott százezres demonstrációja is megmutatta, hogy az ellenzéki pártokra kevesebben vevők.
– Nem ez az első demonstráció, amit civilekkel szervezünk. Ez egy önkormányzati rendezvény, amit azokkal az állampolgári közösségekkel közösen szervezünk, akik egyetértenek a céljainkkal. Pártok nélkül nincs parlamentáris demokrácia, de a változás és a köztársaság ügye, a közös otthonunk ugye, nem csak rájuk tartozik. Közvetlenül választott főpolgármesterként az a küldetésem, hogy a civil világ, a pártok és az állampolgárok között elveszni látszó kapcsolatot megteremtsem. De a fővárosi ellenzéki polgármesterjelöltek a civilek mellett ott lesznek velem a színpadon.
Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem