A szegény ember kolibrije beporozta a gellért-hegyi celeb mandulafa összes virágát.
Mi az, kivirágzott és egyformán verseng most a budapestiek és a turisták figyelméért? Ez a gellért-hegyi mandulafa, ami a Sziklakápolna fölött fogadja a hegyről ereszkedőket és a Szabadságot hídon átkelőket egyaránt. Arról, hogy ez a fa hogy került ide, itt írtunk.
A tavasz egyértelmű jele, hogy a vándorlepkének számító kacsafarkú szender, amivel nálunk normálisan április és október között lehet találkozni, már a mandulafa virágait porozza. Rendkívül gyors, egy perc alatt akár százszor is képes helyet változtatni (ezt másodpercenként 85 szárnycsapással éri el), így virágok tucatjaihoz is eljut nagyon rövid idő alatt. Szinte biztos, hogy képünk elkészülte után nem sokkal körbe is ért a teljes fán.
A kolibrivel való összehasonlítás nem véletlen, a szender is a kelyhes szirmú virágokat részesíti előnyben, közel reppen hozzájuk és testhosszával megegyező méretű, három centiméteres pödörnyelvével, kolibriként kiszívja a nektárt a virágokból.
Neve szender, kacsafarkú szender. Honnan a név és mi ez?
A szender elnevezést a XIX. században élő természettudós, Frivaldszky Imre használta először, utalva arra, hogy a lepkék legtöbb faja a többi élőlény elszenderedése után kezd repülni. Bár a kacsafarkú szender nappal aktív, a szenderek nagy többsége igazi éjszakai pillangó. Furcsa nevének első felét a potrohán található, fekete-fehér színű (far)pamacsról kapta, mely kormánylapátként segíti őt repülés közben – a szender a villámgyors cikázás mellett még hátrafelé is tud repülni.
A szenderek a lepkéken belül alkotják a szenderfélék családját több mint 1600 ismert fajjal, ezekből hazánkban 20-szal találkozhatunk. Még ennél is kevesebb, 15 azon fajok száma, amelyek nem csak vonulásuk során töltenek el itt több-kevesebb időt, hanem Magyarország területén szaporodnak, és akár át is telelnek nálunk. Ilyen a kacsafarkú szender is, amit 2021-ben az év rovarának is választottak.
A tavasznak egyébként vannak más jelei is Budapesten, azokról itt írtunk.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)